Kiderült, ki töltheti be az Alkotmánybíróság megüresedő helyét
Kocsis Máté bejelentette a kormánypártok jelöltjét.
Új köztársasági elnököt választott a Tisztelt Ház.
Az ülés 13 órakor kezdődik. A képviselők megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Czoma Kálmán (FKGP, független), Tóth Gyula (MSZP) és Tamássy István (SZDSZ) volt országgyűlési képviselőről, valamint Turgyán Tamás volt örmény nemzetiségi szószólóról, majd napirend előtti felszólalások hangzanak el.
Napirend előtt elszólal Orbán Viktor miniszterelnök, akinek a beszédére az ellenzéki frakciók vezetői is reagálnak majd.
Döntenek a tavaszi ülésszak munkarendjéről, a napirend elfogadása után pedig szavaznak Novák Katalin köztársasági elnök lemondó nyilatkozatáról. Az Országgyűlés a nyilatkozat elfogadásáról vita nélkül határoz, a határozathozatal előtt az államfő ötperces időtartamban felszólalhat.
Az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfő feladat- és hatásköreit Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyakorolja. A parlament kijelöli a házelnök feladatait ellátó alelnököt.
Zárószavazás lesz a Svéd Királyságnak a NATO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről és 16.40-től várható az új köztársasági elnök megválasztása.
Sulyok Tamás köztársasági elnökké választását követően a kormánypártok Trócsányi Lászlót, a Magyar Jogász Egylet elnökét jelölik az Alkotmánybíróság megüresedő helyére, jelentette be közösségi oldalán Kocsis Máté, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője.
Ezt is ajánljuk a témában
Kocsis Máté bejelentette a kormánypártok jelöltjét.
Az ülés - és a parlament tavaszi félévének kezdetén Orbán Viktor miniszterelnök kért szót. Mint mondta, „sűrű nap áll előttünk”, jelezve, hogy mi miről dönt ma a Tisztelt Ház. Orbán szerint helyes volt az államfő lemondása, nem szabadott volna igent mondania Novák Katalinnak a kegyelmi kérvényre. „Az elkövetőt meg kell büntetni, a büntetést pedig le kell tölteni”, szögezte le.
Ezt is ajánljuk a témában
A kegyelmi ügyről, az államfőválasztásról, Svédország NATO-csatlakozásáról, valamint az orosz-ukrán háborúról is beszélt hétfői felszólalásában a miniszterelnök. Összefoglalónk.
Orbán Viktor kifejtette, egy erős országban úgy kell az átmenetet biztosítani, hogy a legkisebb zavar se legyen, ezért megköszönte a Fidesz és a KDNP frakciójának, hogy erre tekintettel hoztak döntéseket, és lehetővé vált Sulyok Tamás államfő gyors megválasztása.
Ezt is ajánljuk a témában
„A jog alapvető értékeit szem előtt tartva szolgálná a köz javát” az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke.
Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában felidézte, hosszú idő volt, mire a két ország, Magyarország és Svédország vitás kérdéseit rendezték, és voltak, akik kívülről is bele próbáltak szólni a folyamatba, de „mások kéretlen gyámságára nincs szükségünk. Ne csodálkozzanak, ha hoppon maradnak”. A miniszterelnök kitért svéd kollégájának múlt heti látogatására, s beszélt a különböző együttműködésekről. Főképp katonaiakról.
Az ukrajnai háború miatt is fontos szerinte a védelmi képesség megerősítése, fogalmazott a kormányfő, miközben a magyar nép együtt érez a háború áldozataival, segíti a földönfutóvá tett milliókat, hozzájárul az ország újjáépítéséhez, de
ennek a konfliktusnak nincs katonai megoldása, a háborút nem mélyíteni és szélesíteni kellene, hanem véget vetni neki”.
Tordai Bence, a Párbeszéd–Zöldek politikusa reagált először a kormányfő napirend előtti felszólalására. A baloldali politikus úgy értékelt, Orbán csak terelt és vaskosakat hazudott. Számonkérte, hogy a kabinet nem emlékezett meg Alekszej Navalnij elhunyt orosz ellenzékiről, és arra kérte a honatyákat, hogy felállva, egy perc néma csenddel emlékezzenek meg róla. Ekkor a baloldali képviselők álltak fel. Tordai később a kegyelmi ügyről beszélt, a házelnök értékelése szerint viszont túl messzire ment, ezért elvette tőle a szót.
Ezt is ajánljuk a témában
A kegyelmi ügyről, az államfőválasztásról, Svédország NATO-csatlakozásáról, valamint az orosz-ukrán háborúról is beszélt hétfői felszólalásában a miniszterelnök. Összefoglalónk.
A miniszterelnök mindenről beszélt, csak a lényegről nem: nem adtak még magyarázatot arra, miért kapott kegyelmet K. Endre, kezdte felszólalását a baloldali képviselő. Bedő Dávid szerint a kegyelmi ügy kapcsán a „bocsánat” szó nem hangzott még el Orbán Viktor szájából, a gyerekvédelem pedig csak üres frázis a kormánypártoknál.
Az LMP – Magyarország Zöld Pártjának társelnöke arról beszélt, hogy ha nem sikerül a gyermekvédelmi dolgozók bérét emelni, akkor a kabinet semmit nem tesz a gyermekvédelemért. „A szakma a csőd szélén áll”, állapította meg a baloldali politikus, hozzátéve, hogy a választópolgárok onnan fogják tudni, a kormány komolyan veszi-e az ügyet, ha látják a béremelést az új törvényekben. Ungár Péter szót ejtett a zöld átállásról. Mint mondta, tőkekiszolgálásról van szó, nem valódi zöldpolitikáról.
Lukács László György szerint Novák Katalin lemondása helyes volt, bár lemondhatott volna korábban is. Majd arról értekezett, hogy a jelenlegi hatalmi berendezkedés fenntarthatatlan, amit a kegyelmi ügy is megmutatott. Lukács szerint a bizalom megingott az elnöki pozícióban, ezért közvetlen államfőválasztást szeretnének. Ezt követően a magyar munkahelyekért folyó háborúról beszélt az ellenzéki politikus, migránsmunkásokat emlegetve, béremelést sürgetve.
Toroczkai László szerint Orbán Viktor miniszterelnök képmutató rendszert épített fel, amely a globális nagytőkét szolgálja ki. Elmondta, a Fidesz megnyitotta a határokat a vendégmunkások előtt, emiatt magyarokat bocsátanak el, helyükre külföldieket vesznek fel.
Tóth Bertalan ezúttal is megállapította: „Ön és a kormánya Magyarországot gazdasági válságba sodorta”. A szocialista politikus gazdasági, morális válságról beszélt, utóbbi kapcsán megjegyezte: a Fidesz nem alkalmas az ország vezetésére.
A KDNP frakcióvezetője megállapította, a baloldali képviselők nem a miniszterelnök beszédére reagáltak. Elmondta továbbá, pártja támogatja Sulyok Tamás államfővé választását, mert személye feddhetetlen. Simicskó nem tagadta, Svédország NATO-csatlakozása nyomán voltak vitáik, de ezeket reméli, sikerül majd rendezni.
Az egykori baloldali miniszterelnök számonkérte a kormánypárti politikusokon a keresztény hitet. Bibliát idézett, pedofíliáról értekezett a kegyelmi ügy kapcsán. Gyurcsány Ferenc kifejtette, nem érzékeli a Fidesz politikusaitól a bűnbocsánatot. Úgy vélte, mostantól az emberek undorodva néznek a kormánypártra.
Bezzeg Varju László nem vállalja, a DK-s képviselő szerinte egy bűnöző. Kocsis Máté frakcióvezető úgy folytatta, a füstgránátot hajigáló momentumos Fekete-Győr András sem tesz így. Az ellenzéki képviselőknek címezve Kocsis kijelentette, hogy „önök egy orosz állampolgárról megemlékeztek ma, de van magyar állampolgár is aki harcosan kiállt a demokrácia eszméje mellett,
ő Nagy László, akinek kilövették a szemét. Az ő emlékére nem álltak fel egy percre, és ezt én szégyellem”.
A kormányfő viszontválaszában úgy reagált, külön köszöni, hogy a kormánypártok Navalnij ügyben megőrizték nyugalmukat. (Nem álltak fel egyperces néma tiszteletadásra.) „Sovinisztáknak a magyar parlamentben nem járt tisztelet” – mondta Orbán, kiemelve, hogy „Isten nyugosztalja” az orosz politikust.
Orbán Viktor azzal folytatta, azoknak, akik most a kegyelmi ügyben a kormánypárti frakciókat támadják, elmondja: „A pedofil bűncselekményt elkövető gyermekotthon vezetőt önök húsz évig a helyén hagyták, vele szemben semmilyen vizsgálatot, de legalábbis következménnyel járó vizsgálatot nem végeztek, és önök a helyén hagyták. Ezzel az emberrel szemben 2011-ben már megindítottuk az első rendőrségi eljárást, amit a mostani vizsgálat fel is tár majd, hogy miért nem vezetett sikerre, majd nem törődtünk bele ebbe és másodjára is megindítottuk a vizsgálatot.
Akiket önök nem zártak börtönbe, azokat mi zártuk börtönbe. A pedofil bűncselekményt elkövető gyermekotthon igazgatót önök először kinevezték, utána húsz évig otthagyták, majd a 2010-es kormányváltást követően mi börtönbe zártuk. Ez az alaphelyzet.”
A Magyar Nemzet fotósa lencsevégre kapta, ahogy David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete helyet foglal a Tisztelt Házban. A lap szerint azért, mert a képviselők ma szavazhatnak Svédország NATO-tagságáról.
A képviselők egyhangúlag úgy döntöttek, hogy elfogadják az államfő lemondását.
Novák Katalin lemondása után ideiglenesen a házelnök, Kövér László látja el az államfői teendőket. A házelnöki feladatokat erre az időszakra Lezsák Sándor alelnökre bízzák.
A tavaszi ülésszak első, hétfői napján a képviselők 188 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadták Svédország NATO-tagságának ratifikációját, így Magyarország is jóváhagyta a szövetség bővítését.
Hétfőn döntött Gurmai Zita mentelmi jogának felfüggesztéséről a parlament. Az MSZP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről azért kellett most szavazni, mert az ügyészség szerint a politikus 2022 februárjában erőszakosan lépett fel az Iványi Gábor egyesületénél intézkedő NAV-os dolgozókkal szemben.
A titkos szavazásban 147 képviselő vette fel a szavazólapot, 146 adta le szavazatát.
139 igen vokssal a képviselők Sulyok Tamást köztársasági elnöknek szavazták meg.
„Nem volna sem elegáns, sem helyénvaló, ha politikai beszédet mondanék” – mondta megválasztása után Sulyok Tamás.
A megválasztott államfő közölte, az életútja a jogi pálya bejárásáról szólt. Mint mondta, a jog szeretete és tisztelete határozza meg a szakmai és magánéleti pályáját. Sulyok köszönetet mondott a szüleinek, akik magyar és keresztényt akartak faragni belőle. Köszönetet mondott feleségének is, aki 50 éve áll mellette.
Ezt is ajánljuk a témában
„Nem volna sem elegáns, sem helyénvaló, ha politikai beszédet mondanék” – mondta megválasztása után Sulyok Tamás.