Új köztársasági elnökről szavazott, a svéd NATO-csatlakozásról döntött a parlament, és felszólalt Orbán Viktor kormányfő
Új köztársasági elnököt választott a Tisztelt Ház.
A kegyelmi ügyről, az államfőválasztásról, Svédország NATO-csatlakozásáról, valamint az orosz-ukrán háborúról is beszélt hétfői felszólalásában a miniszterelnök. Összefoglalónk.
Hétfőn 13 órakor megkezdődött a parlament tavaszi ülésszaka, melynek első ülésén Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalás keretein belül számolt be a korábbi ülésszak óta végzett kormányzati munka eredményeiről.
Ezt is ajánljuk a témában
Új köztársasági elnököt választott a Tisztelt Ház.
Beszéde elején Orbán Viktor tisztelettel megköszönte Novák Katalin korábbi köztársasági elnök munkáját. A kormányfő a kegyelmi ügy kapcsán leszögezte: „aki nevelőként nem a gyermek pártját fogja, nincs mentsége és nem számíthat kegyelemre Magyarországon.” Tájékoztatott arról is:
a kegyelmi ügyön túl megoldandó feladat az is, hogy pedofil ügyekben elítélt bűnöző ne legyen feltételesen szabadlábra helyezhető, semmilyen indokkal. Magyarországon ez a kapu nincs bezárva. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy kezdjünk hozzá!”
A bicskei gyermekotthonban elkövetett bűncselekmények a kegyelmi ügytől függetlenül is súlyos aggályokat vetnek fel, amelynek a végére kell járni – tette hozzá a kormányfő.
Orbán Viktor bejelentette: vizsgálatot rendelt el a gyermekvédelmi intézmények kapcsán. „Átvilágítunk mindenkit, mert az alkalmassági feltételeknek egy gyermekvédelmi intézmény élén mindenre, az életvitelre, a szexuális devianciára és a pszichológiai megfelelésre is ki kell terjednie.”
„Magyarország erős és stabil ország, egy köztársasági elnök váltást úgy kell megoldania, hogy még csak átmeneti zavar se keletkezzen az ország életében” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ennek a kormány úgy tud eleget tenni, ha mihamarabb megválasztja az új köztársasági elnököt. A kormányfő ennek kapcsán megköszönte, hogy a Fidesz-KDNP „ennek szellemében járt el, és ismét megmutatták, hogy méltók a választók bizalmára.”
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. Óriási tapasztalat, tiszteletre méltó tudás és vitathatatlan tekintély.”
Az Alkotmánybíróság döntései világos utat mutattak az elmúlt években a kormányfő szerint, amelyek az emberek egyetértésével találkoztak. „Úgy vélem, Magyarországnak most ilyen elnökre van szüksége” – fogalmazott a miniszterelnök, megköszönve Sulyok Tamásnak, hogy vállalta a jelölést, valamint arra kérve a képviselőket, hogy támogassák őt.
A kormányfő Svédország NATO-csatalakozása kapcsán elmondta: a svéd kormányfő pénteki látogatása „sikerrel járult hozzá a két ország közötti fair és tiszteletteljes viszonyhoz.”
A tárgyalások kapcsán a kormányfő bejelentette: „a két ország számára kölcsönösen előnyös megállapodásokat is tető alá hoztunk, ezek erősítik mindkét ország biztonságát”. A kormányfő emlékeztetett: katonai és hadiipari együttmáködés eddig is volt a két ország között, amelyet még az első Orbán-kormány indején indítottak el, „ezt erősítettük meg és bővítettük ki most”.
A vadászgépekről szóló szerződést meghosszabbítjuk, és négy új vadászgépet vásárolunk”
– résztezte a kormányfő. „Ezzel a magyar légierő az ország területén kívül is képes lesz NATO-feladatok ellátására, a saját, nemzeti hadrendünkben tartott vadászgépekkel” – tette hozzá.
A miniszterelnök bejelentette: a svédekkel megkezdődik a haditechnológiai együttműködés a kutatás-fejlesztés területén is. „A svéd-magyar hadiipari együttműködés és Svédország NATO-csatlakozása erősíti Magyarország biztonságát, ezért kérem képviselőtársaimat, a mai napon szavazzák meg a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló országgyűlési határozatot” – zárta sorait a témában a miniszterelnök.
A szomszédunkban zajló orosz-ukrán háború kapcsán Orbán Viktor elmondta: „Magyarország gyászolja a háború áldozatait, együtt érez az özveggyé és árvává tett százezrekkel. Segítséget nyújtunk Ukrajnának a sérültek ápolásában és a háborús rokkantak ellátásában. A magyar történelem legnagyobb humanitárius segélyprogramjával támogatjuk a földönfutóvá és menekültté tett milliókat. Hozzájárulunk Ukrajna energiaellátásához, valamint annak újjáépítéséhez” – részletezte a kormányfő.
Orbán Viktor ugyanakkor aláhúzta: „ennek a konfliktusnak nincsen katonai megoldása. A háborút nem mélyíteni és szelsíteni kellene, hanem véget vetni neki. Magyaroszág ezért a háború évfordulóján újra, azonnal tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz. Erre hívja fel a harcoló feleket és erre biztatjuk a háborút támogató európai uniós és NATO-szövetségeseinket is.”
„Nem akarunk egy végtelenül elhúzódó és számunkra is veszélyes háború szomszédságában élni. Meggyőződésünk, hogy a béke az európaiak, az ukránok és az oroszok érdeke is. Tűzszünetért és békéért fogunk dolgozni a nemzetközi politikában, mert csak egy újabb békefolyamat tudja visszahozni a biztonságot Európába és a szomszédságunkba” – tette hozzá a miniszterelnök.
A kormányfő a kormány által meghozott intézkedések felsorolásától a béremelésektől a zöldenergia-termelés és tárolás fejlesztéséig a miniszterelnök felszólalásában a sűrű nap miatt eltekintett, a képviselők előtt álló ülésszak munkájához sok sikert kívánt a képviselőknek.
A miniszterelnök felszólalását itt nézhetik vissza:
***
Orbán Viktor miniszterelnök viszontválaszának összefoglalója:
A kormányfő az ellenzék vezetőinek felszólalására reagálva rámutatott: a kormány négyszeresére növelte a gyermekvédelmi intézmények támogatására szánt összeget, valamint az ott dolgozók bérét is 42 százalékkal megemelték a 2021-es évhez viszonyítva.
A kegyelmi ügy kapcsán pedig a kormányfő leszögezte: a pedofil elkövetőt a baloldal 20 évig helyén hagyta, vele szemben semmilyen vizsgálatot nem indított, ezzel szemben a Fidesz-KDNP-kormány már 2011-ben megindította az első rendőrségi eljárást az elkövetővel szemben, mivel azonban az nem vezetett sikerre, a kormány másodjára is megindította azt, majd az elkövetőt börtönbe is zárták.
A pedofil elkövettőkel számára a kormány részéről nincs kegyelem
– szögezte le a miniszterelnök.