Egyszer egy bölcs ember azt mondta, hogy semmi mást nem kell tennünk, csak betartani, amit a nagymamánktól tanultunk.
„Január 1-jén úgy szokott az lenni, hogy az újságíró elindul a szerkesztőségbe, közben átgázol a papírtrombitákon és a petárdadaraboktól zsúfolt Belvároson, és miután akad némi ideje elgondolkodni, hogy mi végre is vagyunk a világon 2024-ben, választ igyekszik találni a kínzó kérdésre. Aztán felidézi Novák Katalin újévi köszöntőjét, amelyben az elnök asszony a testi egészség mellett a tehetség, a szorgalom és a kegyelem fontosságáról szólt. Valóban: ennél lényegre törőbben nehéz volna összefoglalni, hogyan kellene változtatnunk rossz szokásainkon, miért volna jó visszatérnünk a természetes életmódhoz.
Egyszer egy bölcs ember azt mondta, hogy semmi mást nem kell tennünk, csak betartani, amit a nagymamánktól tanultunk. Miközben a valóság az, hogy életünk nagy részében egyre távolodunk az erkölcsi alapkérdésektől.
Különféle hatások érnek bennünket, összezavarodunk, elveszünk a hírdzsungelben, végül elhisszük, hogy az emberi létezés valamiféle borzasztóan bonyolult, elviselhetetlen állapot. Pedig tényleg csak arra kellene törekednünk, hogy nyugalomban, szeretetben éljünk, időnket jól használjuk ki, igyekezzünk dolgozni, családban élni, továbbadni mindazt, amit örökül kaptunk. Az én nagymamám legalábbis effajta útravalóval vértezett fel annak idején.”
Nyitókép: MTI/KOVÁCS ATTILA