Orbán Viktor: „Bezárjuk azokat a kiskapukat, ahol begurították külföldről a dollárokat”
A magyar szuverenitást mindenkitől meg kell védeni, a szuverenitás egy abszolút érték – emelte ki a Mandiner kérdésére Orbán Viktor.
Az alaptörvény tizenkettedik módosítása, a szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslat, az idegenrendészeti törvény és a fővárosi választási rendszer átalakítása mellett az Országgyűlés több tucat egyéb javaslatról is döntött keddi és szerdai ülésén. Mutatjuk a legfontosabb változásokat.
Több tucat előterjesztésről szavazott az Országgyűlés a keddi és szerdai ülésnapokon. A legfontosabbak közé tartozik az alaptörvény tizenkettedik módosítása, amellyel lehetővé válik a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása, amely az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szervként működhet. Rögzítették, hogy az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar szuverenitást mindenkitől meg kell védeni, a szuverenitás egy abszolút érték – emelte ki a Mandiner kérdésére Orbán Viktor.
Az alaptörvény módosításához kapcsolódóan elfogadta az Országgyűlés a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényt.
Jövő júliustól lép életbe a digitális állampolgársággal kapcsolatos módosítás. E szerint Magyarországon elsőbbséget élvez majd a digitális ügyintézés, amelyhez az állam mindenki számára egy egyedi digitális azonosítót biztosít – összegezte a távirati iroda. Az állam kezeli azokat az adatokat, amelyek az ügyek digitális intézéséhez szükségesek.
Ezt is ajánljuk a témában
A baloldal egyetlen pártja sem támogatta a javaslatot.
A honvédséggel függ össze az a szintén jövő év júliusától hatályos rendelkezés, amely szerint a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak a jogállásukkal összefüggő alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok kormányrendeletben is megállapíthatóak. Szintén az alaptörvény mondja ki ezentúl: a honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet. Más érdekképviseleti szervezet azonban kormányrendeletben meghatározott sajátos szabályok szerint alakulhat és tevékenykedhet.
Az alaptörvényben azt is rögzítették, haza védelme nemzeti ügy.
Megszavazta a képviselők többsége a Mi Hazánk által előterjesztett javaslatot, amely szerint a jövő júniusi önkormányzati választásokon már pártlistákra is lehet szavazni a fővárosban.
Ezt is ajánljuk a témában
Ennek értelmében a jövő júniusi önkormányzati választáson már pártlistákra is lehet szavazni a fővárosban.
Törvényt hozott kedden az Országgyűlés a harmadik országbeli polgárok beutazásáról és itt tartózkodásáról. A szintén kétharmados támogatást igénylő jogszabályt 141 igen szavazattal, 49 ellenvoks mellett fogadták el.
A jogszabály kimondja, hogy a magyarországi tartózkodás idegen állam polgára számára nem alapjog. Külföldi kizárólag a magyar állam által elfogadott célból, jogcímen, ideig és feltételek mellett tartózkodhat Magyarországon.
A most elfogadott törvény azt is kimondja, hogy csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van. A vendégmunkások csak korlátozott ideig tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot. Az egységes idegenrendészeti törvény hatályba lépésével együtt megszűnik a vendégmunkástörvény és a letelepedett jogi státusz.
Ezt is ajánljuk a témában
Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a jogszabálytervezet világos üzenetet hordoz.
A jogszabály szerint a magyarországi tartózkodás lehet
Tartós tartózkodás jogcíme lehet vállalkozási vagy befektetési, vendégmunkás jogcím, amely munkavállalási célból magasan képzett személyként vagy úgynevezett nemzeti kártyával, vagy egyéb okból kérhető, például tanulmányi, gyógykezelési vagy kiküldetési célból.
Huzamosan az tartózkodhat Magyarországon, aki korábban valamilyen jogcímen bevándorlási vagy letelepedési engedélyt kapott, a jogszabály hatályba lépésétől kezdve pedig az, aki ideiglenes tartózkodási kártyát, nemzeti tartózkodási kártyát, vagy EU tartózkodási kártyát kapott.
A jogszabály lehetőséget biztosít a családi együttélésre meghatározott keretek között, de a családegyesítés a vendégmunkások számára nem biztosított.
A kormányhivatal a szezonális és a nem szezonális vendégmunkások esetében is eljárást folytat annak vizsgálatára, hogy az adott álláshely betölthető-e magyar munkavállalóval.
Egy beruházás megvalósítása érdekében akkor alkalmazható vendégmunkás, ha a foglalkoztató erről megállapodik a magyar állammal, annak engedélye pedig csak az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyásban meghatározott időtartamig terjedhet, de legfeljebb három évre adható ki.
A vendégmunkás-tartózkodási engedélyt azok a vendégmunkások kaphatják meg, akik minősített kölcsönbe adón vagy kedvezményes foglalkoztatón keresztül érkeznek Magyarországra.
Az engedély lejártakor a foglalkoztatónak gondoskodnia kell arról, hogy a vendégmunkás hat napon belül elhagyja az országot.
A foglalkoztatási célú és vendégmunkás-tartózkodási engedélyek évente kiadható számát a gazdaságfejlesztési miniszter határozza meg. A kereten belül az azonos állampolgárságú külföldiek aránya nem lehet nagyobb 25 százaléknál.
A szülő rendelkezhet 2024-től a gyermekek után járó pótszabadság kivételének időpontjáról. Az erről szóló jogszabály-módosítást 132 igen szavazattal, 26 ellenvoks és hat tartózkodás mellett fogadta el a parlament kereszténydemokrata képviselők kezdeményezésére.
A magyar törvények szerint a gyermek tizenhat éves koráig egy gyermek után évente két nap, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét nap pótszabadság jár a szülőnek.
Ezt is ajánljuk a témában
Jó hír a gyermekeseknek: a pótszabadságot is a munkavállaló kérésére kellene a jövőben kiadnia a munkáltatónak.
A képviselők többsége igennel szavazott arról a törvénymódosításról, amely megszünteti az általános munkaköri alkalmassági vizsgálatot. A jogszabály és a munkáltató is meghatározhat ugyanakkor olyan munkaköröket és foglalkoztatásokat, amikor a továbbiakban is kötelező lesz az orvosi vizsgálat.
Változásokat fogadott el szerdán az Országgyűlés a munkavédelemről szóló törvényben is. Rendeleti szinten lesz a jövőben meghatározható a munkavédelmi képesítések besorolása. Csökkennek emellett az egészségügyi szolgáltatók adminisztratív terhei, és változnak a munkavédelmi bírság kiszabásának szabályai.
Jövő márciustól az egészségügyi szakdolgozók számára új, sávos fizetési rendszer lép életbe, meghatározva az egyes kategóriákban a legalacsonyabb és legmagasabb fizethető bért. Ennek eredményeképpen az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbére jövőre eléri az orvosi átlagalapbér 37 százalékát a Belügyminisztérium várakozása szerint.
Szigorodnak a kórházi intézményvezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok: tilos lesz a tulajdonszerzés minden egészségüggyel összefüggő tevékenységet végző gazdasági társaságban, és összeférhetetlen lesz az egészségügyi szolgáltatást is nyújtó, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság. A tilalom a közeli hozzátartozóra is kiterjed majd.
Azt is rögzítették, hogy az országos gyógyintézetekben és a vármegyei kórházakban a vezetői juttatást a jövőben az Országos Kórházi Főigazgatóság helyett az egészségügyért felelős miniszter határozza meg, és mértékét egyoldalú munkáltatói intézkedéssel csökkentheti.
Jövő szeptembertől indul a digitális állampolgárság program, amelynek lényege, hogy az ügyintézés, az igazolványok és az aláírás is mindenki számára elérhető lesz mobilon – döntött szerdán az Országgyűlés.
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló jogszabály szerint egy mindenki számára elérhető központi mobilalkalmazással elsők közt a születéssel és az autóátírással kapcsolatos ügyeket lehet majd intézni, de később a költözéssel, házassággal, vállalkozásindítással kapcsolatos ügyeket, illetve az erkölcsi bizonyítványt is be lehet szerezni. A mobilalkalmazás segítségével a felhasználók igazolhatják majd a személyazonosságukat és egy gombnyomással rendezhetik fizetnivalóikat az állam felé, később hivatalos leveleiket is megkaphatják a felületen, illetve a közműszámlák is érkezhetnek az alkalmazásba. A jogszabály szerint a keretalkalmazás, a digitális személyiadattárca-szolgáltatás, az eAláírás és az eAzonosítás szolgáltatás 2024. szeptember 1-jétől, a hozzájárulás alapú adatszolgáltatás 2025. június 1-jétől, az ePosta, az eDokumentumkezelés és az eFizetés szolgáltatás 2026. január 1-jétől indulhat el.
Ezt is ajánljuk a témában
Érkezik a Digitális állampolgárság-program, melynek azonosítóját és applikációját bárki letöltheti majd korhatár nélkül.
Legalább egymillió forintos bírság szabható ki arra a dohány-kiskereskedőre, aki 18 év alattiakat szolgál ki dohánytermékkel. A fizetendő összeg további jogsértések esetén folyamatosan nő: a korábban már megbírságolt kereskedőkre az újabb alkalmakkor az előző bírság másfélszeresét kell kiszabni. A bírság összege egészen 10 millió forintig emelkedhet.
Ismételt szabályszegés esetén az üzletet 30 napra bezáratja a hatóság. Nem nyújthat be ismételten engedélykérelmet dohánytermék kiskereskedelmére az, aki a fiatalkorúak védelmét szolgáló rendelkezéseket korábban megsértette, és ezért a korábbi engedélyét a hatóság visszavonta.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor