A pótszabadság időpontjáról is a munkavállaló dönthetne a jövőben

A gyermeket nevelő munkavállalóknak kedvező változásról dönthet hamarosan az Országgyűlés: a munka törvénykönyvének módosításával a munkavállalók dönthetnék el, mikor élnek a gyermekek után járó pótszabadsággal. A frissen benyújtott módosító javaslat célja, hogy a jövőben a 16 év alattiakat nevelő szülőknek járó pótszabadságot a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki.

Nagyrészt a munkáltató dönt a szabadságról

Jelenleg a törvény szerint a munkavállaló – függetlenül attól, hány nap fizetett szabadsága van – összesen hét napról rendelkezhet, vagyis ezt a hét nap szabadságot a munkáltatónak akkor kell kiadnia, amikor a munkavállaló kéri. A többi szabadnap kiadásának időpontjáról a törvény szerint a munkáltató dönt. Noha a munkaadók legnagyobb része figyelembe veszi, hogy az alkalmazottak mikor szeretnének szabadságra menni, ez – a hét munkanapon felül – nem kötelességük. 

Ha a parlament megszavazza a módosítást, akkor a gyermekek után járó pótszabadságot is a munkavállalói igények alapján kellene kiadnia 2024-től a munkáltatónak.

Szakszervezeti javaslat változtatna a szabadság kiadásán

Üdvözli a javaslatot a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Szabó Imre Szilárd, a konföderáció ügyvezető alelnöke, munkajogász arra emlékeztetett: 

Az ügyvezető alelnök a Mandinert arról tájékoztatta: a cél tehát az, hogy a gyermekek után járó pótszabadságot a munkáltató a munkavállaló által megjelölt időpontban legyen köteles kiadni.

Ezt kell tudni a gyermekek után járó pótszabadságról

A szabadság alapszabadságból, és különböző jogalapú pótszabadságokból áll – részletezte Szabó Imre Szilárd. A munka törvénykönyve alapján a munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb 

• egy gyermeke után kettő, 
• két gyermeke után négy, 
• kettőnél több gyermeke után pedig összesen hét nap pótszabadság jár. 

A munka törvénykönyve alapján most egy naptári évben mindösszesen hét nap szabadságot – legfeljebb két részletben – köteles a munkáltató a a munkavállaló által megjelölt időpontban kiadni. 

A közszféra egyelőre kimaradt

A módosító javaslat elfogadása ezen változtathat, amit Szabó Imre Szilárd egy gyakorlati példán keresztül szemléltet: 

„Célszerűnek tartanánk azt is, ha a közszféra legszélesebb területein is módosításra kerülnének az egyes foglalkoztatási törvények, hogy mindez teljes körűen érvényesülni tudjon” – tette hozzá Szabó Imre Szilárd.

Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László