A Jóisten mellbelőtt egy vállról indítós rakétával, és azóta lángolok (Interjú)

2023. december 24. 11:19

Julival fej fej mellett haladva, együtt nőttünk fel, és együtt éltük meg mindazt, ami összeköt.

2023. december 24. 11:19
Lackfi János
Lackfi János
Vasárnap.hu

(...) Honnan ez a könnyedség, amivel például egy olyan – felnőttek számára is – kemény témát, mint Jézus kereszthalála, meg tud írni, le tud fordítani a gyermekek nyelvére?

– Nagy ajándék, és külön kegyelem. Huszonöt éven át, felnőtt megtérőként, hívőként, viszonylag szemérmesen írtam ezekről a témákról. Azt gondoltam, ilyen hatalmas titkokat nem kell a háztetőn kiabálni, elég fülbe súgni. Aztán kiderült, mindkettő jó megoldás.

A Jóisten gondolt egyet, mellbelőtt egy vállról indítós rakétával, és azóta lángolok. 

Egészen szemérmetlenül mesélek, beszélek a hit dolgairól, hiszen »megismertem az élő Istent, és erről nem hallgathatok«. És aki veretességre és teológiai mélységekre vágyik, az szakfolyóiratokat olvas majd. Én átlagos, meseszerető családoknak, irodalomolvasóknak írok. Persze akadnak írásaim, amelyeket prédikációba illesztenek, gyülekezeti alkalmakon, templomokban, esküvőkön szavalnak. Ez külön büszkeség. Hiszem, hogy az az Isten, aki elrejtette igazságát a bölcsek elől, és kinyilvánította a kicsinyeknek, szereti, ha nem csak csupa feketeöves hívőhöz szólunk, hanem minél többféle embernek továbbadjuk örömhírét.

Sokak számára példamutató, ahogyan feleségével, Bárdos Júliával kiállnak és elmesélik a házasságuk örömeit, de nem rejtik véka alá azt sem, hogyan dolgoznak meg a kapcsolatukért. Nehéz volt az alkotói munka mellett megtanulni azt az alázatot és odafordulást, amelyet egy jól működő házasság és hat gyermek felnevelése jelent? Mit jelent ma az, hogy az embernek nagycsaládja van?

– Aki nem tud egyszerre több mindenre figyelni, aki szereti a hosszú csendeket, akinek hamar betelik az öröm-táncikálás-zsibongás-tartálya, annak nem érdemes a nagycsalád mellett döntenie. Hat gyermekünk és öt unokánk van. Első öt gyermekünk tíz év alatt született, az elképesztő pörgős időszak volt, húsz- és harmincéves korom között. Az emberek többségének ebben az életkorban meg se fordul fejében az elköteleződés gondolata. Előbb szeretnének valakivé válni, aztán keresni a piacon egy magához illő, megfelelő minőségű társat. Én viszont visszatekintve nagyon hálás vagyok, amiért 

Julival fej fej mellett haladva, együtt nőttünk fel, és együtt éltük meg mindazt, ami összeköt. 

Ugyanezek a dolgok egy kései házasságban talán inkább elválasztanának minket egymástól, közénk állnának. Közös a múltunk, a növekedésünk, együtt váltunk azzá, akik ma vagyunk.”

Fotó: Földházi Árpád

 

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Welszibard
2023. december 26. 20:24
Én meg szeretem Lackfi költészetét. Aki csupa költő szülők között nőtt fel, érthető, ha rendhagyó módon fogalmaz. Az anyja (Mezei Katalin költő, az Írószövetség volt egyik elnöke) mélyen vallásos, nyilván ez is befolyásolta őt, és nyilvánvalóan az a fajta patetikus hang, ami Sík Sándor korában elvárt volt, ma valószínűleg már visszatetsző lenne. Mindez nem vonja kétségbe Lackfi őszinte hitét, sőt. Lackfi nem úgy szabályszegő mint Hodász a volt "papifrankó", akiből bárpultos lett, és akire sok hívő nem biztos, hogy rá merné bízni ezután a gyermekét. Lackfira rá merném bízni.
tintapaca
2023. december 25. 16:57
A hat gyermekért minden elismerésem. A költőről - ha egyátlalán annak nevezhető - nincs jó véleményem. Jól ért az önmenedzseléshez.
Finale
2023. december 24. 13:20
Nagyon boldog es aldott unnepeket kivanok neki es mindenkinek.
ProletarFC
2023. december 24. 12:37 Szerkesztve
A költőkről általában a számkivetettség jut az ember eszébe, egy szegénységben sinylódő élő Sértő Kálmán vagy a szerelem teréni elutasítotttság sorskeresztsége alatt szenvedő Juhász Gyula, József Attila, Michail Eminescu, Nikolaus Lenau és nem a kiegyensúlyozott családmodell. Nekem az a szerencse adatott, hogy 1000%-ban élhettem költőnek való sorsot, a diliház és börtön (vizsgálati fogság) sem került el és az ott írott versek sem keletkeztek hiába, valamint a reménytelen szerelem, ami szintén az ihletőm kb 37 éve.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!