2023: nem túl imponáló Karácsony Gergely idei bizonyítványa

Különös állapotokra figyelhetett fel az, aki november tizenhetedikén Budapest utcáin sétált. (Annak az emléknapján, amikor 1873-ban először ült össze a Fővárosi Közgyűlés. Idén százötven éve, s azóta évről évre ezt a napot napot tekintjük Budapest születésnapjának – a szerk.)

Egy demarkációs vonallal találkozhatott a járókelő: a Károly körút egyik felén, a Városháza parkban látványos fényjátékkal ünnepeltek, a másik oldalt, Erzsébetvárosban épp lomtalanítást tartották. Egyik oldalt ünneplő fővárosiak, turisták, másik oldalt elemlámpákkal guberálók tömkelege. De elkészült a Lánchíd!

2023: baloldali politikai alku, fővárosi csődhelyzet

Budapest mindenkié? – a jövő június kilencedikén esedékes önkormányzati voksolások előtt mindenképpen, a baloldali városvezetés ugyanis nem érné be kevesebbel, mint 2019 után egy újabb sikerrel. Erre készülnek úgyis, hogy az Országgyűlés december tizenkettedikén arról döntött, a fővárosban visszaállítják a listás választási rendszert. A forgatókönyv is kezd körvonalazódni: Karácsony Gergely főpolgármester mögé már ezt megelőzően felsorakozott a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum Mozgalom, illetve a Párbeszéd – A Zöldek Pártja.

Ezzel szemben az önkormányzati (és országgyűlési) választási szabályok módosítását kezdeményező Mi Hazánk Mozgalom és a Jobbik-Konzervatívok biztos, hogy nem állnak be Karácsony és Gyurcsány újabb szövetsége mögé. Ahogy a kormánypártok is önálló polgármester-, valamint önkormányzati képviselőjelöltek indítását tervezik.

Első ránézésre nincs miért aggódnia a baloldali főpolgármesternek, egykori kenyéradója, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet és a 21 Kutatóközpont ezt a pártpreferencia-sorrendet állapították meg:

• Fidesz–KDNP: 25 százalék;
• DK: 11 százalék;
• Momentum: 10 százalék;
• Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 8 százalék;
• Mi Hazánk: 4 százalék;
• LMP – Magyarország Zöld Pártja: 2 százalék;
• MSZP: 2 százalék;
• Párbeszéd: 2 százalék;
• Mindenki Magyarországa Néppárt: 2 százalék;
• A Nép Pártján: 1 százalék;
• Második Reformkor: 1 százalék;
• „Egyéb” kategória: 1 százalék;
• Nem szavaz, nem tudja: 31 százalék.

Második nekifutásra viszont nem múltak el nyomtalanul sem az elmúlt esztendő, sem az elmúlt évek nyomai: hova tűnt a saját bevallásuk szerint 2020 januárjában még a Fővárosi Önkormányzat számláján lévő 186,2 milliárd forint, melyen kívül volt még majd 23 milliárd „címkézett” forrás? Miként fordulhatott elő a rendszerváltás óta most először fordult elő, hogy Budapestnek működési hiánya lett év végére, és a törvényben rögzített alapfeladatai ellátására 50 milliárdos kvázi hitelt kelljen felvennie? (Karácsony elődje, Tarlós István elmondása alapján 160 milliárdos értékpapír-állománnyal, 40 milliárdos készpénz-tartalékkal adta át a Városháza kulcsait, amelyet kilenc évvel korábban, szintén ő mínusz 250 milliárdos hiánnyal vett át elődjétől, Demszky Gábortól.) A főváros azt állítja, az iparűzési adó csökkentése (a kis- és középvállalkozásoknak adott kedvezmények – a szerk.) 81, a szolidaritási adó emelése 136, és a kukaholding „tartozása” összesen 227 milliárddal csökkentette tartalékait.

Amiről azonban kevésbé esik szó a Városháza táján, az az, hogy a fővárosi büdzsé évről évre növekedett (nominálisan): bevételi, kiadási tételeik egyaránt – igaz, a koronavírus- és energiaválság miatt nem arányosan. Jövőre például közel 10 százalékkal emelkednek a helyi önkormányzatok, így a fővárosi önkormányzatnak járó működési támogatásai. A kormányzati kivéreztetésről szóló kommunikációs panel valóságtartalmát a 2024-es büdzsé mutatja meg igazán: Karácsonyék 562 milliárdos iparűzési adóbevételt prognosztizálnak – ebből nekik a forrásmegosztási törvény alapján 303,5 milliárd jár – az idénre várt 272 milliárd helyett. Hozzá lehet tenni, a városvezetés által gyakorta emlegetett szolidaritási adó valóban ugrik egy szintet – 58 milliárdról 75,5 milliárdra –, ám az ipabevétel többlete e növekményt is túlszárnyalhatja. (Összehasonlításképpen a Világgazdaság megemlítette: Tarlós utolsó évében a 149 milliárdot sem érte el az iparűzésiadó-bevétel, 2024-ben pedig előreláthatóan 304 milliárdban reménykednek. Karácsony elődjének két ciklus nem volt elég ahhoz, hogy megduplázza adóbevételeit. Tarlós 85 milliárddal kezdett, s 2019-ben 164 milliárddal köszönt el.)

2023: Karácsony legnagyobb politikai botránya, elégedetlenkedők sora Karácsonynál

Harmadrészt – nem túl imponáló Karácsony eddigi fővárosi bizonyítványa. Forrásaink ezért tarthatott ily sokáig Karácsony Gergelynek megkötni az újabb alkut Gyurcsány Ferenccel, illetve a Momentummal.

Mint ismert, a Nemzeti Információs Központ nyilvánosságra hozta jelentését, s ebből kiderült, hogy a főpolgármester kormányfőjelölti kampányára létrehozott egyesület, a 99 Mozgalom számlájára 506 millió forintot fizettek be, döntően euróban – írta meg a Mandiner. A Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület hivatalos képviselője Perjés Gábor, a Párbeszéd politikusa, akit Bajnai Gordonhoz közel álló személyként ismernek. A félmilliárd forintot Perjés fizette be a szervezet bankszámlájára készpénzben, több részletben, összesen tizenkilenc alkalommal. Az ügy kirobbanása óta több feljelentés is született, az egyiket épp a mozgalom számlavezető bankja, az OTP tette, a pénzintézet szerint ugyanis nem kerülhettek úgy az adományok az adománygyűjtő ládákba ahogyan az a Perjés által a bankhoz benyújtott jegyzőkönyvekben szerepel. Nemrég Perjésnél, Tordai Csabánál is házkutatást tartottak a hatóságok, amelyek költségvetési csalás és más bűncselekmények kapcsán folytatnak nyomozást. Tordai Karácsony bizalmasa, jogi főtanácsadója, a gyanú szerint az ő ügyvédi irodájában hamisíthatták meg az adománygyűjtés jegyzőkönyveit. Jelenleg annyit lehet tudni, hogy az egyik jegyzőkönyvet két MSZP-s pártalkalmazott hitelesítette aláírásával, akiknek a nevét további kilenc ilyen dokumentumra hamisították oda.

Sokan nem mentek el szó nélkül az első budapesti lakógyűlés mellett sem, amellyel mások mellett a Fővárosi Önkormányzat városfejlesztési elképzeléseit, így a Lánchíd forgalmi rendjének megváltoztatását kívánták legitimálni. (A Lakógyűlés kitöltésére 1,4 millió, 14 év fölötti, budapesti lakcímmel rendelkező lakos volt jogosult eredetileg, ebből mindössze a szavazásra jogosultak 9 százaléka adta le a szavazatát, azaz 136 435 fő – a szerk.)

Karácsonyék úgy jelölték ki első számú célkitűzéseiket, a belvárosi forgalomcsökkentést és a budapesti forgalomlassítást, hogy azután álltak neki például az előbb említett Lánchíd, de a hármas metró felszínrendezésére irányuló tervezésnek is, miután elkészültek a műtárgyak felújításával. Itt említendő az idén igazán lendületet kapó kerékpároslobbi – minek köszönhetően nem pusztán a Váci és az Üllői úton alakítottak ki védett kerékpársávokat, de a Szent István körúton is. (Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke a Népszavának adott interjúban elmondta: a biciklisáv kialakítására útépítéssel, burkolatfestéssel, forgalomtechnikai átalakítással, valamint a rugalmas pollerekkel együtt az Üllői úton hetvenmillió forintot, a Váci úton 26 milliót költött a főváros.)

A Városháza döntéselőkészítési folyamataiból továbbra is hiányoznak a szakmai érvek, vágják ugyancsak Karácsonyék fejéhez, hiszen az elmúlt négy évben minden, a forgalomcsökkentéshez és a zöld fordulathoz jelentősen hozzájáruló, alternatívát jelentő fővárosi fejlesztést elgáncsoltak: elég pusztán megemlíteni a Déli Körvasutat vagy a Galvani hidat. S utóbbiak azért számítanak jelentős csapásnak, mert az elmúlt években több mint 300 ezerrel nőtt az autók száma a fővárosban és az agglomerációban, a forgalmi adatok pedig nemhogy gyorsultak volna – épp ellenkezőleg. Vagyis a 2023-as döntések sem mozdították el Budapestet abba az irányba, amit a baloldali városvezetés 2019-ben lefektetett.

Ezek után adódik a kérdés: hogy ünnepelt Budapest 50 éve?

• Elkészült a Kisföldalatti teljes rekonstrukciója (Mexikói úti hosszabbítása);
• elkészült a kettes metró Déli pályaudvar és Deák Ferenc tér közötti szakasza;
• elkészült a H5 hév Batthyány téri hosszabbítása és a Margit hídtól föld alatt vezetett szakasza;
• elkészült az új Déli pályaudvar utasforgalmi csarnoka (metrókapcsolattal, aluljáróval);
• elkészült a Fogaskerekű teljes felújítása;
• új, Ikarus 260-as, 280-as buszok futnak ki Budapest utcáira;
• új felüljárók épültek a Csömöri úton, a Jászberényi úton és a Grassalkovich úton;
• átadták a forgalomnak a megújított Lánchidat, Váralagutat;
• parkok újultak meg, intézmények épültek Budapesten.

Ennek kapcsán írta a következőket írta Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár közösségi oldalán: „Mintha megállt volna az idő. Lényegében ott tartunk, hogy minden érezhető ambíció és vízió eltűnt a város valós, nagy léptékű infrastrukturális fejlesztése mögül – úgy a fejlesztéseket sorra leállító és a vidék fejlesztésében gondolkodó kormányzati oldalon, mint a kétségtelenül valós városi forráshiány mögé bújva minden fejlesztésről lemondó és már a jövőről gondolkodni sem merő, terveket sem készítő, kizárólag a gyors publicitást hozó kis beavatkozásokat előnyben részesítő, ráadásul egy hamis »zöld« ideológia mentén minden nagyobb lehetséges fejlesztést módszeresen akadályozó önkormányzati oldalon.”

Nyitókép: MTI / Balogh Zoltán