Hivatalos: itt vannak a decembertől emelkedő minimálbér és garantált bérminimum összegei, részletei
A minimálbér 15 százalékkal a garantált bérminimum 10 százalékkal nő.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének szerteágazó hatása többszázezer munkavállalónak a fizetésemeléséhez járul hozzá közvetett módon. A Mandiner utánajárt, hogy az év vége közeledtével milyen béremelésre számíthatnak azok, akik többet keresnek, mint a kötelező legkisebb keresetek.
A munkavállalók jelentős részének, akár másfél millió alkalmazottnak emelkedhet decemberben és januárban a fizetése a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének hatására. Decembertől a legkisebb kereset 15 százalékkal nő, a középfokú végzettséghez kötött kötelező legkisebb bér pedig 10 százalékkal.
Ezt is ajánljuk a témában
A minimálbér 15 százalékkal a garantált bérminimum 10 százalékkal nő.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelése a munkavállalók 20-25 százalékának immár garantált fizetésemelést jelent, ráadásul a szokásos januári emelés helyett már decemberben a magasabb fizetésért dolgoznak.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ma több mint 4,7 millióan dolgoznak teljes- és részmunkaidőben, vagy alkalmi jelleggel.
A minimálbér közvetlenül kevés munkavállalót érint, 250-300 ezer főt, vagyis a foglalkoztatottak mindössze 5-6 százalékát. Ráadásul közülük sokan úgy vannak minimálbérre bejelentve, hogy a valóságban zsebbe – azaz feketén – kapják jövedelmük egy részét.
A magyar minimálbér a sereghajtók között van az Európai Unióban, ugyanakkor míg nálunk a minimálbéresek aránya 5-6 százalék, addig Romániában meghaladja a 20 százalékot a legalacsonyabb keresetért dolgozó munkavállalók aránya.
Noha kevés alkalmazott dolgozik a minimálbér összegéért, emelése kedvezően hat a munkaerőpiacra, mivel a magasabb összegnek köszönhetően az érintettek bevételének egy része kikerül a szürke zónából.
A minimálbér a szociális ellátások és más támogatások szempontjából bír nagyobb jelentőséggel.
A garantált bérminimum már jóval többeket érint, nagyjából a munkavállalók 17-18 százalékát. Éppen ezért a munkáltatók az összeg 10 százalékos emelését nehezebben fogadták el, és a kedvezőbbre forduló gazdasági kilátásokat alapfeltételül szabták.
Garantált bérminimum annak a munkavállalónak jár, akinek van legalább középfokú végzettsége, vagyis rendelkezik szakmával, vagy érettségivel. Ez még önmagában nem elegendő: feltétel, hogy a munkakör betöltésének feltétele legyen a középfokú végzettség megléte. Ezt bizonyos munkakörökben jogszabály is előírja, de – főleg a versenyszférában – a munkáltató határozza meg alapfeltételként.
Magyarországon tehát kettős minimálbér-rendszer működik, ami nem bevett gyakorlat az Európai Unióban. Éppen ezért nem objektívek az uniós minimálbéreket összehasonlító statisztikák, mivel ezek csak a legkisebb keresetet veszik figyelembe, a garantált bérminimumot nem. Ha a két minimálbér érintett munkavállalói létszámmal számolt átlagát mérnénk össze az európai mezőnnyel, akkor az európai középmezőnyben helyezkednénk el, szorosan Lengyelország mögött.
A következő években átalakul a magyar bérrendszer. Ennek részeként a garantált bérminimumot néhány éven belül az ágazati bérminimumok válthatják fel a szociális partnerek tervei szerint.
Ezt is ajánljuk a témában
A munkavállalók nagyobb részvétele mellett gyorsulhat a fizetések felzárkózása.
A garantált bérminimum emelése már komoly bértorlódást okoz, ezzel pedig további több százezer munkavállaló fizetése nőhet, ellenkező esetben komoly következményekkel járó bérfeszültség alakulna ki. Minél nagyobb mértékű a bérminimum emelése, annál több dolgozó fizetését kell rendezniük a vállalkozásoknak. Idén azokat érinti közvetve a bérminimum változása, akik bruttó 294 600 forintnál többet keresnek, de fizetésük nem éri el, vagy éppen csak meghaladja a 10 százalékkal megemelkedő összeget, vagyis a 324 ezer forintot. Emellett azoknak a dolgozóknak a bérét is korrigálni kell, akik a bérminimum emelés után már csak párezer forinttal keresnének többet annak decembertől érvényes összegénél.
Noha a bérminimum összege decembertől nő, arra nincs érdemi garancia, hogy a munkáltatók túlnyomó többsége január előtt korrigálná a bértorlódás miatt hátrányba kerülő dolgozók fizetését.
Az állami vállalatoknál és a versenyszférában is a minimálbér-megállapodás megkötése után vesznek lendületet a bérrendezések. A Mandiner információi szerint az állami cégek közül a postánál már megkötötték az alkut, a villamosenergia-szektorban is már elkezdődtek az egyeztetések. A MÁV-Volán csoportnál, mint legnagyobb állami közszolgáltató vállalatnál is lezajlott az első egyeztetési forduló. A munkáltató egyelőre még nem tett javaslatot a bérrendezés mértékére, a munkavállalói oldal pedig 15-17 százalékos béremelést vár.
A versenyszférában is napirenden van a béremelés, ugyanakkor a legtöbb vállalkozás hagyományosan nem januártól szokott bért emelni, hanem a bevett gyakorlat szerint az új üzleti évhez kötődnek a korrekciók, vagyis a legtöbb érintett májustól kaphat emelt fizetést.
A Mandiner körképe alapján a legtöbb piaci szereplő visszafogott béremelést tervez, várhatóan 2024-ben nem nőnek kétszámjegyű mértékben a fizetések. Ez ugyanakkor nem vezet a reálkeresetek további csökkenéséhez, mivel tavaly és az idén inflációt elérő, vagy azt meghaladó mértékben nőttek a bérek. Egyszámjegyű béremeléssel ugyanakkor érdemi reálbér-emelkedés sem várható jövőre.
A munkavállalók bérigényét annak ellenére is az áremelések határozhatják meg, hogy az infláció tartósan egyszámjegyű marad, a Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint 2024-ben 4-6 százalék körül emelkedhetnek a fogyasztói árak.
A kormány célja, hogy reálértéken öt százalékos bérnövekedést érjenek el a keresetek jövőre. Ehhez azonban a munkáltatóknak 10 százalék körüli béremeléssel kellene számolniuk.
A vállalkozások két tűz közé kerülnek, mivel összességében csökkentek a bevételeik és az energiaárak emelkedése miatt nőttek a kiadásaik.
A béremelést ugyanakkor továbbra sem tudják elkerülni, mivel elsődleges cél
Kulcskérdés lesz 2024-ben is a versenyképesség, valamint a nem exportáló vállalkozásoknál a kereslet és a fogyasztás élénkítése. Nagyban meghatározza a várakozásokat, hogy az uniós beruházási forrásokhoz – amelyeket az EU politikai nyomásgyakorlás céljából még mindig visszatart – mikor férhet hozzá Magyarország. Szintén kihívás továbbra is nehéz tervezhetőség.
Az orosz-ukrán, valamint az izraeli-palesztin konfliktusok továbbra is megnehezítik már a középtávú tervezhetőséget is, de meghatározó lesz a 2024-es európai parlamenti választások kimenetele is.
Sok olyan munkavállaló bérét is rendezni kell, akik jellemzően jól keresnek, ezért idén és tavaly is kimaradtak a béremelésekből, vagy a korrekció mértékét meghaladta az infláció. Az érintettek vásárlóereje érdemben visszaesett, ami a belső fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom tartós idei visszaesését eredményezte. Ennek na visszaesésnek a megállítása és a folyamat megfordítása pedig a munkáltatók és a munkavállalók közös érdeke.
A minimálbér
A garantált bérminimum
Bérajánlás
Nyitókép: Getty Images