Mi az előnyünk genderügyben? Erről is beszélt a szerb lapnak munkatársunk

Bemutatták Belgrádban múlt héten, november 23-24-én munkatársunk, Szilvay Gergely A genderelmélet kritikája című kötetének angol kiadását a szerb Európai Tanulmányok Intézete (Institut za evropske studije) meghívására. Szilvay a bemutató kapcsán interjút adott az egyik legnagyobb szerb napilap, a Večernje novosti (Esti Hírek) vasárnapi számának.

Szilvay az interjúban kifejtette: alapvető állítása az, hogy a genderideológia a feminizmus és az LMBTQ-mozgalom antropológiája, amely radikálisan szétválasztja a testet és lelket, emellett pedig tagadja azt, hogy a megtestesült emberi lénynek értelmes célja lenne, azaz az emberi természetet tagadva rosszul is használhatjuk testünket.

A lap kérdésére, hogy milyen szervezetek képviselik ezt az ideológiát Magyarországon, kifejtette: sok LMBTQ-szervezet van Magyarországon, melyek mögött ott egy nemzetközi NGO-hálózat, emellett van pár genderszak, és részben Budapesten működik a Soros-féle CEU is. De a konzervatív parlamenti többség és a kormány alkotmányba iktatta, hogy az anya nő, az apa férfi, a melegpárok általi örökbefogadás nem engedélyezett (elvileg), és mindenkinek a születéskori biológiai nem kell, hogy szerepeljen a hivatalos irataiban. A legnagyobb eredmény ugyanakkor – tette hozzá Szilvay – a gyermekvédelmi törvény.

Az LMBTQ-szervezeteknek nagy nemzetközi hálózata van – tette hozzá munkatársunk –, kezdve a részben az EU által pénzelt ILGA-Europe-pal. Ezek a szervezetek a szakirodalom szerint is a saját maguk által preferált irányba igyekeznek erőszakolni az egyes országokat. A céljaik is egyre radikálisabbak, először a dekriminalizáció, ami persze támogatandó, aztán a melegházasság, majd a transzneműség és a poliamória (többes szerelem).

A felvetésre, hogy mi lehet a következő, Szilvay azt válaszolta: az incesztustilalom (a vérfertőzés tilalmának) eltörlése egyértelműen napirenden van. Emellett az interszex embereket használja fel a transzmozgalom politikai eszközként, bizonyítandó, hogy létezik „harmadik nem”. A legtöbb transznemű ugyanakkor nem interszex. Az interszexualitáshoz sorolt rendellenességből sok van, de ezek legtöbbje nem teszi lehetetlenné az érintett biológiai nemének beazonosítását, a maradék pedig nem alkot „harmadik nemet”, és így nem „dekonstruálják” a férfi-női binaritást. „De hogy hol lehet a dolog vége? Nem tudom. Logikusan annyi genderkategória lehet, ahányan élünk a Földön, vagy még több is, hiszen létrehozhatunk újakat és megváltoztathatjuk saját genderünket bármikor.”

A családokra vonatkozó kérdés kapcsán Szilvay azt is megjegyezte, hogy a társadalomtudományos kutatások nem támasztják alá azt az állítást, hogy „minden családmodell egyenlő”, mivel a nők és férfiak különféleképpen nevelik a gyermekeiket.

S hogy miként lehet mindez ellen harcolni? „Folyamatosan ellen kell állnunk a céljaiknak és erőfeszítéseiknek. Nekünk Közép-Európában van lehetőségünk ’látni a jövőt’, látjuk, hogy mi történt az USÁ-ban és Nyugat-Európában, és tudatosabb ellenállást fejthetünk ki törvények és mozgalom formájában.”

Végül a demográfiai válság kezelésére kérdezett rá a lap, amelyre válaszul munkatársunk röviden összefoglalta a magyar családpolitika lényegét, s hogy így 1,2 körülről 1,6 körülte tudtuk emelni a termékenységi rátát.

Az 1953 óta működő, sokszor gazdát cserélt Večernje novosti az Informer után a második legnagyobb politikai napilap Szerbiában, és a dkt adatai szerint az első tíz leglátogatott honlap között van a portálja.

November 27-én hétfő este Szilvay Gergely a Professzorok Batthyány Köre által rendezett szimpózium előadói közt szerepel, a szimpózium témája a genderkérdés kritikus megközelítése.