Csúcsformában a 444: ha nincs A Legújabb Srác, Akit Elnyom Az Orbán, akkor majd lesz A Srác, Akitől Fél Az Orbán!

2023. november 04. 07:00

Az aktivista-újságírás csodája, ahogy a Puskást háromszor csőre töltő zenészbe is sikerül belemagyarázni az O1G-t. Riah, riah, Azahriah!

2023. november 04. 07:00
null
Veczán Zoltán

Nem vagyok nagy Azahriah-rajongó, igazság szerint viszonylag későn ért el hozzám az a hír is, hogy egy civilben Baukó Attila nevű srác számait hallgatja a nálam eggyel fiatalabb korosztály, meg sokan mások, olykor a közvetlen környezetemből is; s az emlékezetes toi-toi-„botrányról” is csak utólag hallottam (az idézőjel szándékos). Aztán megmutatták, belehallgattam, mondom, oké, nem tépem ki a fülemből a fülest, elzötyöghet, de semmi extra.

Na jó, bevallom: olyan is volt, hogy egy egészen jó gitárszólót kaptam el, s csak utóbb tudtam meg, hogy bizony ez is Azariah. Meg a ska-s ritmusok, meg még egy csomó minden meglepő fordulat – ilyen ez a műfajhibridizáció meg a popszakma, valamit biztos nagyon tud a srác, nekem meg mindegy. Ha pedig akkora a nyomor az országban, hogy százezer ember megvesz egy több tízezer, olykor százezer forintos jegyet, hogy élőben csapassa rá, az sem az én dolgom.

Aztán rátalált a független-objektív sajtó.

A srác természetesen lázad, amennyire egy úgymond mai fiatal lázad (én tegnapi vagyok, a tegnapelőttiek szerint meg én nem lázadtam jól, ez ilyen), élete nagyobb felében egy Orbán Viktor nevű ember volt a „főarc”, teljesen természetes, hogy kiszól az úgymond hatalom ellen, és ezt akár neki is címzi.

Nem megkeseredve meg belecsavarodva, mint az újhullám egyik-másik szereplője,

ennél a jelek szerint sokkal okosabb és tudatosabb. S igen, itt érkeznénk el oda, hogy utólag derült ki számomra az is, hogy megmondós youtuberként is sokszázezres nézettségeket tudott generálni, felfoghatatlanul fiatalon, úgy, hogy nem állt mellette profi stáb, a szülei nem voltak befolyásos körök tagjai, ahonnan felkarolták, mentorálták, segítették volna, vagyis:

önmagában hordozza a self-made királyfi meséjét, ami egyszerűen nem lehet puszta szerencse, ott van mögötte a teljesítmény is.

Puzsér Róbert valami olyasmit érvelt, hogy éppen ezért tud független lenni, és nem az úgymond hatalom elvárásainak megfelelni – no igen, időnként a kermédiarendszer ex-Hofija is mond még jókat.

Ezt is ajánljuk a témában

De térjünk vissza a haladó sajtóra, amely rátalált az esetenként kormánykritikus srácra, s innentől kezdve igyekezett ráterelni az egyetlen, szerintük megfelelő útra, ami a pokolnál is rosszabb, végeláthatatlan frusztráció irányába vezet, jóindulat helyett pedig Telex-, 444- és Hang-címlapokkal van kikövezve.

Ebben nem ingatta meg őket Azahriah „toitoi-botránya” sem,

bár néhány feminista sérelemgombóc azért kirotyogott a másokért felháborodás fazékjában amiatt, hogy egy zenész szexelt,

a bulvármédia meg bulvármédia, de mindennek nem lett különösebb visszhangja – talán el lehet képzelni, ha mondjuk Azahriah megköszöni, hogy van Puskás, ami ugye az egyik alapfeltétele a triplakoncertnek, hirtelen mégis baj lenne ebből, de egyelőre ez a veszély nem fenyeget.

Pedig azért ebben is van egy kis izgalmas kisiklás, ami miatt utóbb kaphat tőlük: elvégre tudjuk, hogy a hatvanas-hetvenes évek klasszikus nyugati liberalizmusa mostanra szépen csendben átjött az utca konzervatív oldalára, miután a túloldalról lenyomta őt a woke-henger. S akárhogy is nézzük,

az Azahriah dalaiban visszaköszönő promiszkuitás kereteit a heteronormativitás adja, magyarán a maga legtermészetesebb módján mutat életmód-alternatívát az LMBTQ-satöbbi propagandájával szemben –

anélkül, hogy kényszeresen szembehelyezkedne vele, egyszerűen csak csinálja, ami normális ennyi idősen: iszik, csajozik, kicsit lázad, keresi magát, és a többi.

A természetes kényelmetlenkedésen túl valószínűleg magasról tesz a politikára – üzletileg sem érné meg, meg úgy tűnik, nem is igazán érdekli. Elnyomottnak sem hajlandó magát érezni, vagyis egyre kevésbé alkalmas újabb óegygé-ikonnak.

Persze nem azért 444 a 444, hogy ne próbálkozzon meg mégis összeóegygézni, méghozzá úgy, hogy átkeretez:

ha nincs A Legújabb Srác, Akit Elnyom Az Orbán, akkor majd lesz A Srác, Akitől Fél Az Orbán.

A permanens forradalom legújabb cikkében géppuskaként ropognak a szavak, mármint, hogy Azahriah, akitől a kormánypropaganda remegve retteg, répa, retek, mogyoró. Közben a kabinet úgymond háborús retorikáját sűrűn kritizáló oldalon „Akire inkább nem támad a hatalom” címmel jelent meg az átkeretezett Azahriah-portré, benne diadalmasan lobogtatva, hogy Azahriah is fellépett egyszer tavaly a Kossuth téri tanártüntetésen, ’szt mégsem vitték még hátra agyonlőni, ebben az eszeveszett diktatúrában akkor tehát nincs más lehetőség, mint hogy félnek tőle.

Apropó, tanártüntetés. Ahol egyébként a sok tekintetben jogos követelésekkel fellépő pedagógusok és a velük szolidarító tömegre politikusok mellett olyan, a politikai populizmust saját terápiás gyakorlatukként is űző művészemberek is ráültek, mint Nagy Ervin vagy Molnár Áron (a bazÁr a mozgalom neve!). Őket láttuk nemrég az RTL Sztárbox nevű verekedéskabaréban, ami valahol az ortovány valóságshow-k és a bali kakasviadal között találta meg önmagát, egyúttal a hazai kereskedelmi televíziózás elfeledett mélypontját.

Molnár Áron ki is aknázta a lehetőséget, hogy kicsit úgy tegyen, mintha a miniszterelnököt ütötte volna ki, ha nem is úgy, akkor csak szimbolikusan, na de mégis, pólót vegyetek.

És a fent említett 444-es Azahriah-cikk is valahogy annak az ékes bizonyítéka, hogy a haladó sajtó egy része körülbelül a Sztárboxot szeretné viszontlátni a közéletben.

Egy a lényeg, csak Orbánt, vagy valakijét üsse már ki valaki végre, mindegy, ki, mindegy, hogyan.

Minden címlap egy csata, minden interjú egy ütés, elvtárs, a sárkányt jó mélyre vágd! S hogy Bede Márton megírta, hogy a kormány fél Azahriahtól, a „kormánypropaganda” meg simogatja – nyilván, mert azt adták ki nekik, vagyis nekünk, mert hát hova máshova sorolódnánk a Bede-univerzumban –, hát, nem lennék most az imperialisták helyében!

Az a helyzet, hogy az úgynevezett progresszív sajtó addig sulykolta, hogy a jobboldalon az aki-nem-lép-egyszerre, nem-kap-rétest-estére-elv érvényesül a legapróbb dolgokban is, hogy maga is elhitte, s így rendre nem tud mit kezdeni azzal, hogy itt is emberek dolgoznak, akiknek ízlésük van és véleményük, szóval ilyen emberi dolgaik. Meg is lepődnek rajta sokszor, és próbálják elhelyezni a barát-ellenség tengelyen, próbálják megfejteni, hogy mi lehet a parancs, mert ugye lépés, meg rétes.

Persze opció lehetne most is, ahogy Pálffy István és Pesty László esetében, felülvizsgálni, vagy legalább árnyalni a jobboldali médiáról alkotott képet. 

Ezt is ajánljuk a témában

De ez csaknem akkora szellemi erőfeszítést igényelne, mint elfogadni, hogy nem mindenkit lehet bezavarni a maguk tákolta óegygé-ringbe, mert mondjuk az illető ragaszkodik a szuverenitásához, és a szuverenitást nem keveri össze a mindenáron-ellenzékiséggel. Hanem megőrzi. Akár velük szemben is.

(Nyitókép: Orbán Viktor hivatalos Facebook-oldala; MTI/Vasvári Tamás)

 

Tavaszi kampány

Kapcsolódó cikkek

Összesen 176 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Lajoss
2023. december 04. 13:22
Zoli,hiába,egy normális ,mai fiatal undorodik Bástya elvtárstól, Csakúgy,mint mi,anno Kádártól….sőt…🤷‍♂️
Akitlosz
2023. november 05. 17:48
"s csak utóbb tudtam meg, hogy bizony ez is Azariah" Én még ma sem tudom. Amit, akit a Mandiner ennyire sztároltat az, ő ritkán érdeke, érdemes. Szokták itt írni páran, hogy a Slayer jobb. S tényleg. https://www.youtube.com/watch?v=rKV05XU6d7s
Akitlosz
2023. november 05. 17:44
Matematikailag: www.444.hu + www.888.hu /2 = www.666.hu S tényleg!
Mátyás01
2023. november 05. 13:21
Azária zeneileg értékelhetetlen, arab mulatós, búcsús cigányzene, ének effektelve, eredeti ötlet nulla. Nem azt mondom, hogy mindenki hallgasson komolyzenét, de azért nem ártana, ha valami minimális ízlése lenne az embereknek. A bluestól a metálig rengeteg értékes előadó létezik a világon, akik tehetségesek, eredeti ötlettel rendelkeznek, saját stílusuk van, letettek valamit az asztalra. Komolyan, ez szégyen.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik