Óriási bérreform következhet, mutatjuk a részleteket!
A munkavállalók nagyobb részvétele mellett gyorsulhat a fizetések felzárkózása.
Továbbra sem sikerült megegyezniük a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak a garantált bérminimumról és a decemberre előrehozott béremelésről sem. A Mandiner úgy tudja, a munkáltatókon múlik a tárgyalások kimenetele, de az már gyakorlatilag eldőlt, hogy a minimálbér 15 százalékkal nő.
Behúzták a vészféket a munkáltatói érdekképviseletek, így egyelőre várat magára a jövő évi megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről – értesült a Mandiner a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülését követően.
Úgy tudjuk, a munkáltatók egyelőre nem egyeztek bele a garantált bérminimum 10 százalékos emelésébe, de a minimálbér 15 százalékos emelése már szinte biztosra vehető.
Perlusz László, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Mandiner megkeresésére arra emlékeztetett, a munkáltatói oldal a bértárgyalások kezdetétől jelezte, hogy a harmadik negyedéves GDP adatok megjelenését követően, vagyis november 15 után alakítja ki végleges álláspontját a garantált bérminimum emelésének mértékéről és a legkisebb keresetek előrehozott, decemberi korrekciójáról.
A VOSZ főtitkára kifejtette, hogy a vállalkozások, elsősorban a nem exportáló hazai kis- és középvállalkozások helyzetét nehezíti a fogyasztás visszaesése, ráadásul az idei évben várhatóan nem nő a magyar gazdaság. Perlusz László szerint a vállalkozások visszajelzései és a már látható nemzetgazdasági folyamatok óvatosságra intik a munkáltatói oldalt. A garantált bérminimum 10 százalékos emelése egy ilyen helyzetben akár felelőtlen, a vállalkozásoknak további komoly nehézséget okozó döntés lehet. Szintén óvatosak a minimálbérek emelésének korábbi, január helyett decemberi emelésével kapcsolatban. Perlusz László a Mandiner kérdésére megerősítette:
a munkáltatói oldal a véglegesnek tekinthető álláspontját leghamarabb a bértárgyalások jövő heti fordulójára alakíthatja ki, mivel a napirenden szereplő javaslat mérlegeléséhez megvárja a harmadik negyedéves GDP adat megjelenését. Nem kizárólag a GDP adathoz kötik a garantált bérminimum emelését, hanem figyelembe veszik azokat a kedvező folyamatokat is, amelyek a gazdaság újbóli növekedése felé mutatnak 2024-től.
A főtitkár hozzátette: a munkáltatói oldal továbbra sem zárkózik el a bérminimum 10 százalékos emelésétől.
A VKF csütörtöki ülésén Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is részt vett, aki a magyar gazdaságot befolyásoló és meghatározó legfontosabb makrogazdasági folyamatokról tájékoztatta a szakszervezeteket és a munkáltatókat. Kiemelte, az infláció csökkenésével párhuzamosan újra egyre inkább a gazdaságot, a növekedést támogató intézkedések kerülhetnek előtérbe.
Nagy Márton megjegyezte, hogy az idei nulla százalék körüli gazdasági növekedést követően a kormány intézkedéseinek eredményeképp 2024-ben újra dinamikus pályára állhat a gazdasági növekedés, így visszatérhet a korábbi években megszokott 4 százalékos, illetve afeletti növekedési ütem.
A miniszter emlékeztetett, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium egy 10 pontos tervet dolgozott ki az erős magyar gazdaság érdekében, amely tartalmazza
Nagy Márton üdvözölte, hogy a két oldal képviselői támogatják a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseit. Hangsúlyozta:
a kormány támogatja a VKF eddigi, többségi álláspontját, vagyis azt, hogy a minimálbér 15, a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedjen, és január helyett már decembertől a magasabb összeget kapják az érintettek, tiszteletben tartva, hogy a minimálbérekről a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megegyeznie.
A kormány arra is nyitott, hogy 2024 elején egy új, több évre szóló bérmegállapodást dolgozzanak ki a felek, szem előtt tartva a kiszámíthatóságot és a stabilitást.
A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége továbbra is azt szorgalmazza, hogy a minimálbér 15 százalékkal bruttó 266 forintra emelkedjen, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal 326 ezer forintra nőjön. A munkavállalói képviseletek továbbra is szorgalmazzák a mielőbbi megállapodást, és az előrehozott, decemberi béremelést.
A két szakszervezet a megállapodásban garanciát kér arra is, hogy 2024 tavaszán a jogalkotó kialakítja annak feltételrendszerét, hogy a jövőben az Ágazati Párbeszéd Bizottságok keretében köthessenek bérmegállapodást a munkáltatók és a szakszervezetek az adott ágazatokban alkalmazandó garantált bérminimumról.
A Liga és a Munkástanácsok továbbra is úgy látja, hogy az ágazati szinten rögzített szakmai bérminimum-modell működőképes lenne hazánkban is, és az érintett munkavállalók is jobban járnának.
Ezt is ajánljuk a témában
A munkavállalók nagyobb részvétele mellett gyorsulhat a fizetések felzárkózása.
Nyitóképünkön Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. Fotó: MTI/Mónus Márton