Harcjárművek magyarországi gyártására írtak alá egyetértési nyilatkozatot kedden a Honvédelmi Minisztériumban. A dokumentumot a Nurol Makina török hadiipari vállalat vezérigazgatója, Engin Ufuk Aykol, a Nurol Makina Hungary Kft. vezérigazgatója, Mehmet Atak, valamint az N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt. vezérigazgatója, Palkovics László és a Rába Autóipari Holding Nyrt. vezérigazgatója, Hetzmann Béla szignálta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében.
A létrejövő vegyesvállalat célja, hogy a Nurol Makina Gidrán páncélozott harcjárműveket gyártson Magyarország részére, a magyar honvédségnek. Az N7 holding Zrt. közreműködésével nem csupán gyártási illetve összeszerelési feladatokra kerül sor, hanem kutatás-fejlesztési illetve innovációs tevékenységek is folynak majd Magyarországon – hangzott el.
Az aláírási ceremónia után Szalay-Bobrovniczky Kristóf kijelentette, hogy a magyar haderőfejlesztés „magabiztosan halad előre”. Hozzátette: a magyar kormány már 2015-ban felismerte, hogy közeledik a „veszélyek kora” és egyre komolyabb biztonsági kihívásokkal találja magát szembe a közép-európai régió. Ezért
a magyar haderőt át kell fegyverezni, fel kell készíteni arra, hogy garantálni tudják a magyar emberek életének és vagyonának védelmét
– hangzott el.
A miniszter kifejtette: ezt a célt katonai értelemben úgy kell elérni, hogy függetlenek lehessünk a beszállítói kockázatoktól. Vagyis, komoly védelmi ipart kell építeni, mégpedig úgy, hogy az ne csupán a haderő, hanem a magyar gazdaság egészének fejlődését is szolgálja. Leszögezte, hogy ebben Magyarország stratégiai partnerként tekint Törökországra.
Utalt arra is, hogy a Gidrán harcjármű összeszerelése már korábban is folyt Magyarországon, a Nurol Makina által gyártott alap gépjárműre ugyanis Kaposváron integrálták a kiegészítő radar- és fegyverrendszereket. Ez a tevékenység továbbra is a Kaposváron marad – tette hozzá.
Mostantól azonban, magyarázta,
magát a gépjárművet is Magyarországon fogják gyártani, méghozzá Győrben a Rába vállalatnál.
Ezt „nagyon nagy előrelépésnek” nevezte Szalay-Bobrovniczky Kristóf mert nem pusztán a magyar honvédség igényeit elégítenék ki ezzel, hanem egy exporttermék is születni fog.