Súlyos nemzetbiztonsági és hadászati hátrányba kerülhet Magyarország, ha az új kormány felülvizsgálja és leállítja a Honvédelmi Minisztérium és a 4iG között márciusban köttetett, bruttó 1 billió 311 milliárd forint értékű keretszerződést – figyelmeztetett Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt honvédelmi miniszter.
A 4iG-vel kötött szerződés tárgya – hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Kristóf – egy komplex összkormányzati vezetés-irányítási, digitalizációs rendszer kiepítése és integrálása, egyfajta „digitalis burok”, amely a haderőfejlesztésnek egy kevésbé látványos, ám nagyon fontos része. Ez
a digitalizáció a magyar hadsereg összehangolt működését teszi lehetővé, ugyanakkor kapcsolódik az összkormányzati irányítás egyéb elemeihez is.
A volt miniszter Magyarország „nemzetbiztonsági érdekének” nevezte, hogy ez a rendszer működésbe léphessen a tízéves keretszerződés végén – amely ugyanakkor Magyar Péter miniszterelnök bejelentése nyomán félbeszakadhat, miután
az új kabinet semmisnek tekinti a megállapodást, és nem fizeti ki az esedékes előlegszámlákat sem.
Ismeretes, nemrég a HVG cikkezett arról, hogy a Honvédelmi Minisztérium 1 311 050 000 000 forint értékű keretszerződést kötött a 4iG űrtechnológiai céggel, a kontraktust március közepén, egy hónappal a választás előtt írta alá Jászai Gellért cége és a Szalay-Bobrovniczky Kristóf irányítása alatt álló tárca. A hír nyomán a megállapodást heves kritikák érték, az új kormány jelezte, azt fel is fogják mondani.
Az igen magas bekerülési összeggel kapcsolatban Szalay-Bobrovniczky leszögezte: a NATO által elvárt honvédelmi költségvetés a magyar GDP 2 százaléka, ami éves szinten 1900-2000 milliárd forint között mozog – a 4iG-vel kötött 10 éves keretszerződés pedig évi 100 milliárdot jelent, ami a már említett 2 százalékot terheli.
A volt honvédelmi miniszter a HírTV műsorában leszögezte:
ha a fejlesztés nem valósul meg, akkor a magyar honvédelem „behozhatatlan hátrányba” kerül.
Mint kifejtette, az új döntéshozók is megismerik a szerződés részleteit, és „pontosan” látni fogják, hogy milyen elemekből áll össze „ez a rendkívül komplex dolog”, amely nélkül
összességében nemzetbiztonsági hátrányba fogunk kerülni, mert nem lesz elég jó a hadseregünk. (…) Abban biztos vagyok, hogy ez a pénz és ez a projekt jó helyen van, mert védeni fogja a magyar embereket”.
Mint felidézte, a XXI. században elképzelhetetlen egy haderő a digitalizáció valamilyen foka, a kibervédelem vagy AI-rendszerek alkalmazása nélkül. „Erre mi összeraktunk sok év munkájával, az elődök munkáját folytatva egy egységes, integrált megközelítést – én ezt sikerként könyvelem el mindenképpen”, hiszen az – hívta fel a figyelmet –
az összes érintett katonai szerv véleményének és igényeinek figyelembe vételével állt össze és „elképesztő munka ment bele”.
Nyitókép: HírTV/képernyőfotó
A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba – írta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt közzétett röpiratában.
A KDNP parlamenti frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap felidézte: az első lépés az volt, amikor a miniszterelnök Brüsszelben Ursula von der Leyennel közös sajtótájékoztatóján hosszasan ecsetelte, hogy milyen sok pozitívuma van a migrációs paktumnak.
„Magyar Péter ugyanazt csinálja, amivel korábban ellenfelét támadta.”
Kikerül, hogy hamarosan, felháborodás, hárítás, egymilliárdos éjáj, majd hetekig nem történik semmi.
Fel is szólította az új kormányt.
Ugyan szigorítottak is némely szabályokon, de a kötelező kvóta intézménye megmaradt a most bevezetendő migrációs paktumban. Magyarország megúszhatja a nehezét – de csak akkor, ha Európa soha többé nem szembesül a 2015-öshöz hasonló migrációs válsággal.
A visszafogott első félidő után felpörögtek az események Dallasban. A Hollandia–Japán meccs a világbajnokság legjobb félidejét produkálta a szünet után, úgy tűnt, kapufás gólokkal nyer az Oranje, de nem tudta kihúzni a hajrát, az ázsiaiak megmentettek egy pontot.
A külpolitikai siker helyett súlyos presztízsveszteség lett a végeredmény, miután Berlin elbukott az ENSZ Biztonsági Tanácsának választásán.
