Kapaszkodjon! Az energiapiacnak is betesz az újabb, közel-keleti háborús válság

„A nyugaton sok helyen olvasható optimistább híresztelésekkel ellentétben az olajpiac is instabil, a földgázpiac pedig olyan félelmeket áraz, amit önmagukban mennyiségi érintettség nem indokolna” – közölte lapunkkal Tóth Máté energiajogász, akit annak kapcsán kerestünk meg, hogy milyen következményei lehetnek az Izrael elleni terrortámadásnak, illetve az annak nyomán potenciálisan kialakuló válságnak.

A szakértő elmondta, az elmúlt hetet a közel-keleti régióban töltötte, ahol az ellátási, szállítási és kitermelési helyzet is elképesztően bizonytalan, ennek jelentős része nem pusztán piaci és nem is csak közvetlen háborús, de a jog nyelvén úgynevezett szabályozási kockázat is: „regulatory risk”.

ennek pedig ára van. Szerinte ezt Izraelben, Katarban, Szaúd-Arábiában, de az Egyesült Arab Emírségekben is hallani, és mind az Egyesült Államok, mind Irán, mind az arab országok tekintetében fennáll, függvényeként a további, jövőbeli eseményeknek, illetve – az USA esetében – a gázai támadások hátterének feltárása tekintetében várható eredményeknek is.

Felvetettük:

„Kezdve Európa felől: ami a fizikai gázszállításokat illeti, a 350 milliárd köbméteres összfelhasználást jelentő európai gázellátás a direkt izraeli LNG-szállítmányok mellett is inkább csak közvetve érintett, Egyiptom ellátásán keresztül. Ráadásul ez is mindössze 2-3 százaléka az említett európai összes igénynek. Éppen ezért igen tanulságos, hogy mégis elképesztő mértékű emelkedést látunk a földgáz európai tőzsdei árában (TTF), egy hét alatt 45 százalékos mértékben.”

Piaci félelmek és spekulációk

Tóth Máté rámutat: 

Tehát nem a mennyiségek, hanem a piaci félelmek és spekulációk számítanak: az egészen apró érintettség ellenére is kilőttek az árak. A gond elsősorban mégis az, akárcsak az olaj esetében, hogy egyéb tényezőkkel összeadódva, komplex hálózatos logikában jelentkezik a közel-keleti konfliktus hatása, így többek közt a finn-észt gázvezeték, a Balticconnector elleni támadással – folytatta a szakértő.

Tóth Máté: „Ha Európán és a TTF-áron túlra tekintünk, akkor a közvetlenül érintett régió ellátási átrendeződése már komoly súllyal jelentkezik. A gázai támadások után az izraeli energiaügyi minisztérium biztonsági okokból leállíttatta a Tamar mezőn, a Gázához legközelebb eső három izraeli tengeri gázprojekt egyikén folyó tevékenységet. Ez Izrael nagyjából húszmilliárd köbméteres éves gáztermelésének a felét adja, zömmel saját felhasználásra, a másik felét meg a Leviathan mező. Az izraeli termelés harmadát exportálják, elsősorban Egyiptomba: már 20 százakékkal csökkent az Izrael felől Egyiptomba érkező gáz mennyisége, ez napi 650 millió köbméter! Ehhez képest már a régión túlterjedő ellátási válságot is eredményezne a szabályozási kockázat körében jelentkező szankciós következmények jelentkezése, mellyel Katar fenyegetőzött.”

A Hamász támadása után egyből 4 dollárral kilőtt az olajár ugyan, de igazán drasztikusan nem árazta be a felfordulást a piac – egyelőre.

Sőt, az energiajogász szerint még finom korrekciót is láttunk. Éppen emiatt nagyon sok úgynevezett szakértő jósolta elbizakodottan, hogy az olajár szépen megnyugszik majd. „Ehhez képest – szerintem kevésbé meglepően – az ár egy héttel a támadás után is magasabban van, mint a támadás előtt. 13-án pénteken 90,89 dolláron zárt a Brent olaj, ami 5,7 százalékos emelkedés egyetlen hét alatt. Ugyanezt látjuk máshol, így például a West Texas Intermediate olaj árában is (5,9 százalékos emelkedés)” – hangsúlyozta.

Az ok: az OPEC kitermelés-csökkentése miatt egyébként is feszített árszínvonal gázai eseményeket követő geopolitikai bizonytalanság és az eszkalációs kockázat várhatóan hosszabb távon is kihatással van az olajárakra. A várakozások szerint 2024-ben napi 880 ezer hordóval nő a globális kereslet, a közel-keleti eszkaláció kockázata pedig mind nagyobb nyomás lesz a piacon.

Tartós a nyomás az árakon

„Lényegében tehát az elmúlt másfél hétnek még nem volt azonnali rendkívüli hatása a globális olajtermelésre, de a nyomás tartósan ott lesz az árakon, folyamatosan fenyegetve a konfliktus bármilyen kiszélesedésével. Ne feledjük, a közel-keleti régió a világ tengeri olajkereskedelmének több mint egyharmadát adja!” – magyarázta.

Úgy folytatta, a jogilag szabályozásinak nevezett kockázat viszont könnyen a 100 dollár feletti ársávba lökheti az olaj árát. A Hormuzi-szoros szankciós lezárása Irán, Omán vagy az Egyesült Arab Emírségek részéről, vagy ha az arab országok bárhol máshol korlátoznák az útvonalakat, amivel Katar fenyeget, az azonnali, brutális drágulást eredményezne. Csak a Hormuzi-szoroson napi 17 millió hordó nyersolaj halad át, ez az olajszállítás egyik ütőere – emelte ki.

Tóth szerint ugyanez áll fenn, ha Irán közvetlen szerepére derülne fény a gázai támadásokban,

„Ez elképesztő mennyiség, bármilyen korlátozása elképesztő hatással is bír a világpiacra akkor is, ha Irán elsősorban Keletre ad el. Természetesen ennél is nagyobb drágulást eredményezne a háború kiszélesedése, ami a legrosszabb forgatókönyv – ám már nem csupán az energiaárakra” – húzta alá az energiajogász.

Nyitókép: JALAA MAREY / AFP