Az amerikai elnök szerint nincs helye antiszemitizmusnak az amerikai egyetemeken.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Marcin Obara
A holokauszt idején tapasztalt gyűlölet éledt újjá 2023. október 7-én, amikor a Hamász terrortámadást intézet izraeliek ellen – jelentette ki Joe Biden elnök kedden Washingtonban az amerikai holokauszt Emlékmúzeumban tartott megemlékezésen. Az elnök hangsúlyozta, ma sokan elfelejtik, hogy a Hamász indította el a terrort, a Hamász volt, amely izraeliekkel kegyetlenkedett, és a Hamász volt az is, amely túszokat ejtett, és tart fogva ma is. Egyben elítélte az amerikai egyetemeken tapasztalható antiszemita megnyilvánulásokat, és rámutatott, hogy
zsidó diákokat ért akadályoztatás, és zaklatás áldozatává váltak, miközben antiszemita poszterek, és Izrael eltörlésére vonatkozó felhívások jelentek meg.
Joe Biden hozzátette, hogy nincs helye antiszemitizmusnak, vagy bármiféle gyűlöletbeszédnek, illetve erőszakkal való fenyegetésnek az amerikai egyetemeken, és sehol az Egyesült Államokban.
Az egyetemek megfertőződtek az antiszemitizmus vírusával – így értékelte a történteket a kongresszus alsóházának elnöke. Mike Johnson a Capitoliumban tartott holokauszt megemlékezésen rámutatott, hogy az amerikai egyetemek nagyon gyorsan váltak a zsidó diákok számára ellenséges közeggé. Kiemelte, hogy
azok az egyetemi karok, amelyek korábban kutatásaikról voltak híresek, mostanra „Hamász-párti tüntetőkkel fognak össze, hogy globális intifádára szólítsanak fel”.
Több amerikai egyetemen kedden is folytatódtak a tüntetések. A főváros Washington egyik legnagyobb intézményében, a George Washington Egyetemen az aktivisták arra szólították fel a rendőrséget, hogy ne avatkozzon közbe, miközben azt követelték, hogy az intézmény szakítson meg minden kapcsolatot olyan vállalkozásokkal, amelyeket üzleti szálak kötik Izraelhez. A Chicagói Egyetem területén kedden reggel a rendőrök rohamfelszerelésben számolták fel a tüntetők által kialakított sátortábort.
Joe Biden igyekszik leértékelni az amerikai egyetemeken zajló rendbontásokat.
Nyitókép: Charly TRIBALLEAU / AFP
„Antiszemita rigmusok, az október 7-i terrorizmust éltető felszólalások és globális intifádára való felhívás. Nem, ez nem valamelyik Izrael-ellenes terrorszervezetről szóló hangulatjelentés, hanem az Egyesült Államok legnívósabb egyetemein hetek óta tüntető, magukat palesztinbarátnak nevező diákok mindennapjai. Több campuson is rendőri beavatkozásra volt szükség, miközben a nyugat-európai egyetemeket is megbénítanák a palesztinpárti tüntetők. (...)
Bár az országszerte elterjedt tüntetések intenzitása nyilvánvalóan egyetemenként változó, a diákok a palesztin civilek melletti szolidaritásnyilvánítás és a háború ellenzésének békés kinyilvánításától láthatóan igencsak messze kerültek. Az Izraelt népirtással vádoló, szabad Palesztinát kívánó, és a Hamász rémtetteit relativizáló szlogenek pedig csak a legenyhébb változatai a diákok által ismételt rigmusoknak. (...)
Khymani James, a tiltakozó diákok egyik vezetője januárban egy online bejelentkezés során azt mondta „a cionisták nem érdemlik meg, hogy éljenek”, és az embereknek »hálásnak kellene lenniük, hogy nem megy ki az utcára, és öli meg őket«. James, aki a Columbia University Apartheid Divest tagjaként a palesztinbarát, Izrael-ellenes tábor szóvivőjeként működött, visszavonta kijelentéseit, az egyetem pedig csak most, hónapokkal a videó nyilvánosságra kerülése után szankcionálta őt kitiltással. (...)
A novemberi elnökválasztásra tekintettel az újrázásért küzdő Joe Biden igyekszik leértékelni az amerikai egyetemeken zajló rendbontásokat, míg az exelnök Donald Trump a Biden-adminisztráció kudarcaként próbálja narrálni az eseményeket. Ebből a szempontból egyáltalán nem mellékes, hogy mikor csillapodnak a tüntetések, és képesek-e jelentősen tematizálni a választási kampányt. Az amerikai egyetemek után pedig a brit Warwick Egyetemen a francia Sciences Pón és az olaszországi La Sapienzán is hasonló diáktüntetések alakultak.
Miközben Izraelben aggódva figyelik a nyugati egyetemeken zajló eseményeket, egy rendkívül nyugtalanító jelenségnek lehetnek tanúi. Az amerikai fiatalok láthatóan hamar az új generációs emberi jogokért folyó harc zászlajára tűzték a palesztin szabadságjogokat, az izraeli-palesztin viszonyt pedig az elnyomó-elnyomottak dichotómiájában értelmezve felhatalmazva érzik magukat a történelem legsötétebb időszakát idéző cselekedetekre is. Ezzel szemben a Hamász által különös kegyetlenséggel meggyilkolt civilek, a szexuális erőszak áldozatává vált nők, valamint a továbbra is túszként fogva tartott izraeliek méltatlanul kevés figyelmet kapnak.”
A szerző USA szakértő, az EuroAtlantic Tanácsadó elemzője.
A palesztin tisztviselők értetlenségüket fejezték ki.
Nyitókép: MTI/EPA/Haiszam Imad
Izraeli tankok hatoltak be Rafah keleti részébe hétfőn este palesztin szemtanúk beszámolói szerint. Mintegy két órával a Hamász terrorszervezet tűzszüneti, illetve túszegyezményre adott pozitív válasza után a palesztin média heves lövésekről számolt be, majd az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője is megerősítette, hogy Rafah keleti részén harcok folynak. A palesztinok arról számoltak be, hogy
házakat robbantottak fel Rafah egyik negyedében
és az egyiptomi határátkelőhely környékén, valamint harckocsitűz és tüzérségi lövedékek becsapódása hallatszott keletről. A palesztin tisztviselők értetlenségüket fejezték ki az izraeli hadsereg támadása miatt, mivel szerintük „megállapodás van, és a háborúnak vége”.
Előzőleg a szűk izraeli hadikabinet egyhangúlag eldöntötte, hogy Izrael folytatja a hadműveletet Rafahban, és delegációt küld Kairóba folytatni a tűzszüneti és fogolycsere tárgyalásokat a Hamásszal.
„A hadikabinet egyhangúlag úgy döntött, hogy Izrael folytatja a rafahi hadműveletet,
hogy katonai nyomást gyakoroljon a Hamászra túszaink szabadon bocsátásának és a háború más céljainak elősegítése érdekében” – közölte a miniszterelnöki hivatal Jeruzsálemben.
„Noha a Hamász javaslata messze áll Izrael követeléseitől, Izrael küldöttséget fog küldeni a közvetítőkhöz egy olyan megállapodás feltételeinek kidolgozására, melyek Izrael számára elfogadhatóak” – tette hozzá közleményében a hivatal. A dokumentum szerint még nagyon messze vannak a megegyezéstől, de nem lehet nemet mondani a Hamász válaszára, és ezért delegációt küldenek Kairóba, másrészt tovább folytatják a rafahi művelet előkészületeit. A hadikabinet összehívását Herci Halevi vezérkari főnök és Joáv Galant védelmi miniszter kezdeményezte.
A fegyverszüneti tárgyalásokhoz közel álló amerikai forrás azt közölte a ynet portállal, hogy Izrael továbbra is támadást tervez Rafahban, de az Egyesült Államok elkötelezte magát annak megállítására.
„Úgy tűnik, Izrael és Netanjahu nem jóhiszeműen folytatta a tárgyalások végső szakaszát”
– közölte. A tárgyalásokon közvetítő William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója Katarból Egyiptomba utazik, és a korábbi tervekkel ellentétben egyelőre nem utazik Izraelbe.
António Guterres ENSZ-főtitkár a rafahi hadművelet megkezdésekor úgy nyilatkozott: „még egyszer hangsúlyozom sürgős felhívásomat az izraeli kormányhoz és a Hamász vezetéséhez, hogy tegyék meg a szükséges további kilométert a megállapodás eléréséhez és a jelenlegi szenvedés megállításához”.„Nagyon aggódom az olyan jelek miatt, miszerint
küszöbön állhat egy nagyszabású hadművelet Rafahban. Már látjuk az emberek mozgását, sokan közülük kétségbeejtő humanitárius helyzetben vannak,
és többször is kitelepítették őket. Biztonságos helyet keresnek, melyet oly sokszor megtagadtak tőlük” – tette hozzá a főtitkár, és emlékeztette a feleket, hogy a civilek védelme kiemelten fontos a nemzetközi humanitárius jogban.
