Fülöp belga király élesen bírálta a hétvégén a Gázai övezetben történt eseményeket – írta meg a Politico.
Európának erőteljesebb vezetést kell mutatnia a gázai válság kezelésében.
– mondta vasárnapi beszédében, majd hozzátette, hogy „a jelenlegi helyzet már túl régóta tart, és az emberiség szégyene”.
A belga államfő továbbá jelezte, hogy országa támogatja António Guterres ENSZ-főtitkár felhívását az elviselhetetlen válság azonnali megszüntetésére. A Gázai övezet egészségügyi minisztériuma szerint vasárnap legalább 73 ember vesztette életét, miközben segélyhez próbáltak hozzájutni. A legtöbben az izraeli határhoz közeli Zikim átkelőnél, Gáza északi részén haltak meg.
Több mint 150-en megsebesültek.
Szombaton további legalább 32 civil vesztette életét, miután szemtanúk szerint izraeli katonák tüzet nyitottak az élelmiszert kereső emberekre. A kiosztópontokat a Gázai Humanitárius Alapítvány működtette, amelyet az Egyesült Államok és Izrael is támogat. Az ENSZ emberi jogi hivatala szerint július 13-ig 674 ember halt meg a szervezet kiosztópontjai környékén.
A lap szerint az EU hivatalos vezetése továbbra sem szólalt meg a hétvégi vérengzésekkel kapcsolatban. A múlt keddi brüsszeli külügyminiszteri találkozón nem született döntés Izrael szankcionálásáról, noha Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője katasztrofálisnak nevezte a Gázában uralkodó emberi jogi helyzetet. Kallas a július 15-i Külügyi Tanács után azt mondta, nincs tűzszünet, ezért is sokkal nehezebb segélyt juttatni az embereknek. Hozzátette, hogy tényleg dolgozni kell ezen, hogy segítsünk az embereknek, mert nem tudjuk, mennyire van még messze a tűzszüneti megállapodás.
Nyitókép: Sergei GAPON / AFP
***
Kapu Tibor a Mandinernek adott első interjújában mesélte el, milyen érzés 20 napot tölteni a világűrben. A magyar űrhajós elárulta, hogyan zajlottak a kísérletek, milyen volt együtt dolgozni amerikai és orosz kollégákkal, és milyen lelki változást hozott számára a súlytalanság.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök felhívta telefonon XIV. Leó pápát pénteken, egy nappal azután, hogy a Gázai övezet egyetlen katolikus templomát izraeli tüzérségi találat érte, amelyben három ember meghalt, és többen megsebesültek – közölte a Vatikán.
A telefonbeszélgetés során a pápa ismételten szorgalmazta a tűzszünetet és a gázai háború lezárását,
és aggodalmát fejezte ki a palesztin területen uralkodó „drámai” humanitárius helyzet miatt – áll a Vatikán közleményében. A katolikus egyházfő hangsúlyozta, hogy a kegyhelyek, a hívek és minden, a palesztin területen és Izraelben élő ember sürgős védelemre szorul.
Benjámin Netanjahu előzőleg bejelentette, hogy Izrael vizsgálatot folytat az incidens ügyében.
Izrael mélységesen sajnálja, hogy egy téves lövés eltalálta a gázai Szent Család-templomot.
Minden elveszített ártatlan élet tragédia. Osztozunk a családok és a hívők fájdalmában” – áll az izraeli miniszterelnök közleményében.
A két legmagasabb rangú közel-keleti keresztény egyházi vezető, Pierbattista Pizzaballa jeruzsálemi latin pátriárka és III. Teofil jeruzsálemi görög ortodox pátriárka egyházi küldöttség élén pénteken a Gázai övezetbe utazott.
Pierbattista Pizzaballa, aki tolmácsolta „a szentföldi egyházak által a gázai közösség iránt érzett aggódását”, közölte, hogy „a küldöttség találkozik a helyi keresztény közösség tagjaival, részvétét fejezi ki, és támogatást nyújt nekik”.
A latin pátriárka szerint egy szent hely elleni támadás, amely mintegy 600, otthonából elmenekült embert, többségükben gyermekeket fogadott be, az emberi méltóság és a háború idején biztos menedéket nyújtani hivatott egyházi létesítmények szakrális jellegének súlyos megsértését jelenti.
A Gázai övezetben mintegy ezer keresztény él a több mint kétmilliós népességen belül.
A keresztények többsége ortodox, de a patriarkátus szerint körülbelül 135 katolikus is él a palesztin területen.
(MTI)
Nyitókép: Oliver Contreras / AFP
Maszúd Peszeskján iráni elnök is megsebesült júniusban az Irán és Izrael közötti háborúban – jelentette vasárnap az iráni média. A Fársz iráni hírügynökség jelentése szerint a háború negyedik napján, június 16-án az izraeli légierő az iráni nemzetbiztonsági tanács épületére mért csapást.
A támadás után az épületben elment az áram, és az ottani válságtanácskozás résztvevőinek biztonságos helyre kellett menekülniük. Menekülés közben többen lábsérüléseket szenvedtek, köztük az elnök is. A nemzetbiztonsági tanácsot Iránban az államfő vezeti, több miniszter és tábornok is a tagja.
Peszeskján egy héttel ezelőtt interjút adott Tucker Carlson amerikai műsorvezetőnek, és abban a beszélgetésben már említést tett arról, hogy hírszerzési értesüléseik szerint Izrael a háború során megpróbált végezni vele, de kudarcot vallott.
Megbeszélésen voltam, (...) megpróbálták bombázni azt a térséget, ahol a megbeszélést tartottuk
– mondta az interjúban az iráni elnök, de akkor nem pontosította a történtek helyszínét.
Izrael június 13-án indított támadást iráni nukleáris létesítmények, illetve atomtudósok és katonai vezetők ellen, mert úgy ítélte meg, hogy Teherán túl közel került ahhoz, hogy atomfegyvert állítson elő. Irán rakétacsapásokkal válaszolt, és egy héttel a háború kirobbanása után Washington is beavatkozott, és csapást mért Irán három legfontosabb nukleáris létesítményére.
Tizenkét nap után a felek tűzszünetben állapodtak meg. A teheráni egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint iráni oldalon 610 ember halt meg, és 4700-an megsebesültek, Izraelben pedig 28 halottról és 3238 sebesültről számoltak be.
(MTI)
Nyitókép: Joe Klamar / AFP
***
A becsapódó rakéta hat gyermeket megölt, további tizenhét embert pedig megsebesített.
