A Hit Rádió legfrissebb adásában Dr. Hack Péter, tanszékvezető egyetemi tanár, lelkész volt Király Tamás vendége. Az adásban többek között arról beszélgettek, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Gallant volt védelmi miniszter ellen.
Hack Péter a beszélgetés elején kiemelte, hogy az izraeli-palesztin konfliktusnál látnunk kell,
hogy ez egy spirituális konfliktus is, nem pusztán gazdasági és hatalmi érdekek mentén folyó háború.
„Ebben az összefüggésben pedig az, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság egy brit pakisztáni származású muzulmán főügyészt választott meg, komoly árnyékot vet az elfogulatlan, pártatlan döntéshozatalra” – fogalmazott Hack, aki szerint tehát egy muzulmán bíró egyszerűen nem tud elfogulatlan lenni a zsidókkal szemben.
Hack szerint Izrael egészen addig biztonságban érezte magát, amíg a Nemzetközi Büntetőbíróság megtette azt a – jogilag semmilyen módon nem védhető lépést –, hogy a Palesztin Hatóságot elfogadta csatlakozó államként, azaz gyakorlatilag egy „nem állam” is csatlakozhatott.
Magyarország megvédi az izraeli miniszterelnököt, a német kormány szerint ez most nem aktuális
Már csak fakuló emlék a második világháború?
Hack Péter szerint palesztin-ügyben is hasonló történt. Úgy véli: politikai döntés született, amikor a Palesztin Hatóságra rámondták, hogy állam, miközben nem az. Ezután pedig a Nemzetközi Büntetőbíróság is elfogadta a palesztinok csatlakozását.
Hack Péter ezután emlékeztetett: ne feledjük, hogy „Hamász alapító okirata kimondja azt, hogy a palesztin államot a folyótól a tengerig – azaz a teljes Izraeli területen – kell létrehozni.”
Azaz a Hámász politikai létének fundamentuma, hogy el kell pusztítani Izraelt.
„Kineveztek egy elfogult ügyészt, aki nem végzett szakszerű vizsgálatot (...), csak az egyik oldal információi alapján feltételez valamit, aminek az ellenkezője bizonyítható lenne egy eljárásban. Látható tehát, hogy ennek az eljárásnak nem az a célja, hogy valamiféle igazságszolgáltatás történjen, hanem az, hogy Izraelt démonizálják a világ előtt” – fogalmazott a szakember,
aki szerint tulajdonképpen ez nem más, mint egy koncepciós per.
„Azt állítani, hogy az izraeli igazságszolgáltatás nem képes és nem hajlandó eljárni, szemen szedett hazugság. Jelenleg is folynak eljárások olyan ügyekben, amelyek felvetik a bűncselekmény gyanúját” – szögezte le Hack, aki szerint amint érkezett egy feljelentés, az izraeli hatóságok azonnal léptek.
A egyetemi tanár, lelkész szerint felvetődik a kérdés, hogy akkor Magyarországgal mi a helyzet, ugyanis mint ismert, Orbán Viktor bejelentette, hogy meghívja Netanjahut. Hack szerint látható, hogy a két bukott EU-s politikus – Borrell úr és Jourová asszony – azonnal elkezdtem hisztizni, hogy Magyarországnak be kell tartania a nemzetközi jogot.
A római statútumot azonban a magyar törvények alapján még nem hirdették ki.
A magyar jog a nemzetközi jog tekintetében a dualizmus talaján áll, tehát akkor érvényes és kötelező a nemzetközi jog Magyarországon, ha ki is hirdetik” – jegyezte meg ennek kapcsán Hack Péter, aki azt is elárulta, hogy azért nem hirdették még ki eddig, mert Gulyás miniszter úr szerint bizonyos pontjai ellentétesek a magyar Alaptörvénnyel.
Egymás után sorakoznak fel Magyarország mellett a csúcsállamok – aki lemarad, kisebbségbe kerül
Orbán Viktor volt az első, aki határozottan elutasította a parancsot.
Hack Péter azt is kifejtette: a Hámász katonái a kórházakat, mecseteket, iskolákat foglalnak el, azaz kifejezetten olyan épületeket, amelyeket a nemzetközi jog alapján nem lehet támadni. Ugyanakkor a nemzetközi jog alapján oda fegyvereket sem lehetne bevinni. A szakember arra is emlékeztet, hogy az is bevett szokás a Hámász részéről hogy mentőautókat használnak fegyverszállításra.
Hack Péter szerint azok a nyugati államok – és baloldali kormányok – jelentették be, hogy letartóztatnák Netanjahut,
akik a korábbi, október 7-ei mészárlásból azt a következtetést vonták le, hogy itt az ideje elismerni a Palesztin Államot.
Példaként Írországot vagy Spanyolországot említette.
Egy kérdés marad: hogyan bírja ki a világ Bidenék világháborús terveit, amíg Trump átveszi a Fehér Házat?
Nyitókép: Képernyőmentés
A Portfolio arról ír, hogy Donald Trump frissen megválasztott elnök csapata fontolgatja a tárgyalások újraindítását Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel. Források szerint Trump közvetlen megközelítése, építve a korábbi kapcsolatra, lehet a leghatékonyabb módja a párbeszéd helyreállításának: a megközelítés a korábbi, példátlan diplomáciai erőfeszítésekre épül, amely során Donald Trump előző elnöksége alatt személyesen tárgyalt az észak-koreai diktátorral, teszik hozzá.
Emlékeztetnek:
Trump 2017-2021-es elnöksége alatt háromszor találkozott Kimmel:
Szingapúrban, Hanoiban és a koreai határon. Ez utóbbi volt az első alkalom, hogy hivatalban lévő amerikai elnök észak-koreai területre lépett. Az észak-koreaiak később figyelmen kívül hagyták Joe Biden elnök négyéves közeledési kísérleteit, és
az észak-koreai diktátor magabiztosabbá vált az Oroszországgal való szorosabb kapcsolat miatt.
Kim Dzsongun a közelmúltban kijelentette: olyan messzire mentünk, amennyire csak tudtunk az Egyesült Államokkal való tárgyalások terén. A Portfolio kiemeli: Trump múlt héten Alex Wong volt külügyminisztériumi tisztviselőt nevezte ki helyettes nemzetbiztonsági tanácsadójává, aki részt vett az észak-koreai stratégia végrehajtásában és a csúcstalálkozók előkészítésében.
Negyvenéves lett Kim Dzsongun – születésnapi portrénk Észak-Korea aktuális diktátoráról
Videó
Ember vagy szörnyeteg, esetleg mindkettő? Észak-Korea félisteni státuszú vezetője a világ egyik legtitokzatosabb alakja, a keménykedés és a „jófejség” groteszk keveréke.
A nyugati tisztviselők a nukleáris stratégia legalapvetőbb elveivel sincsenek tisztában. Nukleáris analfabéták.
Nyitókép: Pixilated Planet/Getty Images
„Az ötlet, hogy nukleáris fegyverek Ukrajnának való átadásával el lehet rettenteni Oroszországot a háború folytatásától, több sebből vérzik.(...) Stratégiai egyensúly csupán két olyan atomhatalom között létezhet amelyek egyformán rendelkeznek az ú.n. második csapás képességével. Hogy mi is ez a képesség? Egy atomhatalom rezilienciája ami lehetővé teszi, hogy egy meglepetésszerű atomtámadás után is elég atomtöltete maradjon ahhoz, hogy a támadó államra halálos csapást mérjen.
Mi történik ha nem ez a helyzet? A következő lehetőségek merülnek fel:
1. Egyik állam sem rendelkezik atomfegyverrel. A háború a konvencionális hadviselés szintjén fog eldőlni.
2. Mindkét állam rendelkezik atomfegyverrel, de a második csapás képessége nélkül. Ebben az esetben az a pisztolypárbajhős nyer aki hamarább lő. Ergo egy rendkívül instabil rendszerről beszélünk.
3. Csupán az egyik fél rendelkezik a második csapás képességével. A másik félnek csupán egy elsò csapásra hitelesített arzenálja van. Ebben a felállásban a racionális cselekedet az előbbi részéről megelőző atomcsapást mérni és minél többet pusztítani el az ellenfél atomfegyverek közül. Lehetőleg mielőtt az használhatná őket a »use it or lose it« elve alapján.
Mi következik mindebből?
1. Néhány atomtöltetet egy teherautóban is át lehet dobni a határon. Az apraját még hátizsákban is. Egy hiteles elrettentőerőt és a második csapás képességét birtokló nukleáris triádot viszont, gyorstalpalóban átadni valószínűleg lehetetlen.
2. Néhány atomtöltet megjelenése Ukrajnában nemhogy elrettentené az oroszokat, hanem arra sarkalná őket, hogy ha kell akár atomfegyver bevetésével is felszámolják ezt a súlyos fenyegetést. Lehetőleg még mielőtt az ukránoknak sikerül hadrendbe állítaniuk az új ajándékot.
A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy ez a nukleáris küszöb állapot a legveszedelmesebb az atomfegyverkező számára. Ezt láttuk a 40es évek végén a szovjet-amerikai, a 60as években a szovjet-kínai kapcsolatokban. Mindkét esetben a nukleáris fölényt élvező hatalom komolyan fontolgatta egy megelőző atomcsapás lehetőségét. Ez a forgatókönyv valósult meg később, konvencionális fegyverekkel amikor Izrael előbb Irak majd Szíria atomfegyverprogramját semmisítette meg.
Mi következik mindebből?
Az hogy azok a nyugati tisztviselők, extábornokok és írástudók akik az atomot Ukrajnának szöveget nyomják nem csak rossz politikusok hanem a nukleáris stratégia leg alapvetőbb elveivel sincsenek tisztában.
A történészeket, filózófusokat és társadalomtudorokat akik az atomot Ukrajnának ügy szószólói lettek, nincs értelme kritikával illetni, mert ex definition amatőrök ebben a témában.
A tábornokok és egyéb szakmabeliek ellenben nem bújhatnak a saját jószándékú dilettantizmusuk mögé. Nekik ez a kérdés a szakmájukba vág és teljesen érthetetlen, hogy hogyan képviselhetnek olyan álláspontot ami fittyet hány a szakma legelemibb elveinek.
A legaggasztóbb az egészben, hogy nukleáris analfabéták hanyag eleganciával dobálóznak olyan gondolatokkal amiken az előző generáció szakemberei mély aggodalommal töprengtek.”
