Lezárult az a korszak, amikor a háborúkról kizárólag frontvonal-logikában gondolkodtunk. Mutatjuk, mi változott az elmúlt egy évben – és közben hogyan fejlődött a Magyar Honvédség. Úgy tűnik, Magyarország rég nem látott veszélyhelyzetbe került.
Magyarország rég nem látott veszélyhelyzetbe került. 2025-ben forrongott a világ: Oroszország és Ukrajna háborúja mellett összeakasztotta a bajuszát két atomhatalom, Pakisztán és India; Irán és Izrael egymást bombázta; fellángolt Thaiföld és Kambodzsa határvitája; Afrikában továbbra is polgárháborúk dúlnak, Latin-Amerikában pedig drogháborúk zajlanak.
Mindeközben szárnyalnak a fegyvergyártó vállalatok részvényei, miután sorra érkeznek a védelmi iparhoz kapcsolódó megrendelések. Ebben a környezetben a magyar hadiipar is érezhetően felpörgött.
Magyarország rég nem látott veszélyhelyzetbe került: Budapest tíz esztendővel ezelőtt koncepciózus haderőfejlesztési programba kezdett, amelynek eredményei most kezdenek beérni. A kérdés az, miként tudunk alkalmazkodni az új helyzethez
Itt a friss erősorrend: így áll Magyarország a világ toplistáján
Újabb nemzetközi kimutatás látott napvilágot. Itt a friss erősorrend: így áll Magyarország.
2025 mindazonáltal vízválasztó: lezárult az a korszak, amikor a háborúkról kizárólag frontvonal-logikában gondolkodtunk. A haditechnika és a hadviselés rendszerszinten olcsóbbá, gyorsabbá, valamint az új piaci szereplők megjelenésével decentralizáltabbá vált. Az adatfeldolgozás és -kezelés, a drónfejlesztés, a szenzorfúzió vagy a logisztikai optimalizálás területén egyre gyakrabban nem a hagyományos hadiipari óriásvállalatok diktálják a tempót, hanem a rugalmas, kockázatvállaló technológiai cégek.
Könnyes búcsú egy legendától, az orosz harci csodától: itt van a Mi–24 utolsó éleslövészete (GALÉRIA)
Bevetésen a Mandiner. A Mi–24 lezárta csaknem ötvenéves magyarországi pályafutását, és végleg legendává vált a honvédség és a hazai katonai repülés történetében.
Bejelentés: idén is brutális harceszközökkel gyarapszik Magyarország (VIDEÓ)
Jön a legújabb, legmodernebb Leopard harckocsi Magyarországra, érkezik az első H225M típusú helikopter Szolnokra, de 2023-ban áll fel a légvédelmi rakétaműveleti központ, illetve legördülhet a zalaegerszegi futószalagról az első magyar Lynx is – tudta meg a Mandiner a szaktárcától.
Magyarország rég nem látott veszélyhelyzetbe került
Miről van szó? Az úgynevezett technológiai fölény ma már nem kizárólag állami monopólium, hanem egyre inkább szervezési, alkalmazkodási és ipari kérdés – írja az Euronews minapi elemzése. Ez a felismerés legalább akkora stratégiai jelentőséggel bírhat, mint bármely új fegyverrendszer kifejlesztése és megjelenése a harctereken. Még inkább leegyszerűsítve:
egy fejlett félvezető (chip) – akár mesterséges intelligenciát alkalmazó megoldás – integrálása bizonyos katonai eszközökbe, illetve egy szoftverfejlesztés vagy -frissítés jóval olcsóbb és hatékonyabb lehet, mint egy drága vadászbombázó bevetése a frontvonal mögött.
Ezzel párhuzamosan stratégiai kulcskérdéssé vált a modern hadviselésben, hogy ahol csak lehetséges, az emberi jelenlétet csúcstechnológiás megoldásokkal váltsák ki. A pilóta nélküli eszközök, autonóm szenzorok és távirányított rendszerek nemcsak hatékonyabbá teszik a hadműveleteket, hanem csökkentik a politikai és katonai döntéshozók kockázati küszöbét is, mivel olyan feladatok végrehajtását teszik lehetővé, amelyekhez korábban katonákat kellett volna közvetlen életveszélynek kitenni.
Hosszabb távon az a fél kerül előnybe, amely kevesebb humán veszteséggel képes tartós nyomást gyakorolni ellenfelére, és ezáltal nagyobb mozgástérrel rendelkezik a konfliktus gyorsabb lezárásában.
Orbán elárulta: ha ezt megtudja Putyin, álmában sem meri majd megtámadni Magyarországot
Előrehaladott tárgyalásokat folytat Magyarország az amerikai HIMARS rakétatüzérségi rendszer beszerzéséről. A nagy hatótávolságú, precíziós fegyverrendszerrel a honvédség képességei stratégiai szintű bővülést érhetnek el, új korszakot nyitva a magyar rakétatüzérségben.
Nem okoznak gondot neki az orosz lőszerek, gránátok, rakéták: ez a magyar Hiúz (KÉPEK, VIDEÓK)
Bemutatjuk a Honvédség legújabb „macskáját”, a Lynxet. A harcjármű kategóriája egyik legjobbja, szakmai fórumokon előrébb rangsorolják amerikai, dél-koreai, svéd, illetve orosz riválisainál. Idehaza kétszáztizennyolc darabot terveznek rendszeresíteni; százhetvenkettő lánctalpas Zalaegerszegen fog készülni.
Mi változott a harctereken?
Jó példa erre a harctéri egészségügyi ellátás átalakulása. Miután a drónok gyakorlatilag átláthatóvá tették a harcmezőt, jelentősen módosult a klasszikus „aranyóra” fogalma, vagyis a sebesültek túlélésének időbeli korlátja. A frontvonalak közelében telepített előretolt traumacsoportok és a felgyorsított egészségügyi ellátási láncok érdemben javítják a súlyos sérültek túlélési esélyeit. A mentőrobotok képesek életveszélyes zónákból kimenekíteni a sebesülteket anélkül, hogy egészségügyi személyzetet tennének ki további kockázatnak, valamint életmentő gyógyszereket és eszközöket is célba tudnak juttatni.
Drónhadviselés: a pilóta nélküli rendszerek fejlődése szintén látványos, hiszen a hangsúly fokozatosan áttevődött az emberi operátorról a fedélzeti döntéshozatalra.
A célazonosítás, az útvonal-korrekció és a támadási döntések egyre gyakrabban magán az eszközön születnek meg.
Ennek eredményeként csökkent a reakcióidő, mérséklődött az emberi hibák szerepe, miközben egyetlen kezelő több platform irányítására is képessé vált. Ezzel egy időben az elektronikai hadviselés már nem kiegészítő képességként, hanem elsődleges csapásmérő eszközként jelenik meg a konfliktusokban: a műholdas navigációs jelek zavarása és megtévesztése, valamint a kommunikációs hálózatok célzott bénítása mindennapos gyakorlattá vált.
Versenyfutás: a szuperszonikus és hiperszonikus fegyverrendszerek fejlesztése nem pusztán a sebességről szól, hanem arról a felismerésről, hogy a hagyományos lég- és rakétavédelmi rendszerek reakcióideje, döntési ciklusa és elfogási logikája egyre kevésbé képes lépést tartani a gyorsan és kiszámíthatatlan pályán érkező fenyegetésekkel. Ebben az összefüggésben a sebesség elsődlegesen a védekezésre rendelkezésre álló idő csökkentését jelenti.
Újabb Gripenek szállhatnak fel Magyarországról, már az időpont is megvan
A magyar légierő jelenleg tizennégy Gripennel rendelkezik, ez a flotta bővül négy újabb vadászgéppel. Most lencsevégre kapták a honvédség legújabb csúcsfegyverét.
Lebuktak a honvédség legújabb üdvöskéi: Szlovákia egyből szemet vetett a cseh-magyar harcászati eszközökre
Videó
Magyarország után Szlovákia is L–39NG Skyfoxok vásárlását fontolgatja.
A többrétegű légvédelem logikája: a modern hadviselésben szintén új szemlélet érvényesül. A hadviselő felek már nem a teljes körű légvédelem illúzióját kergetik, hanem a túlélés optimalizálására törekednek. Ennek oka, hogy a klasszikus elfogórakéták sem katonai, sem gazdasági értelemben nem tarthatók fenn a tömegesen alkalmazott, olcsó támadóeszközökkel szemben. A hangsúly így a kritikus infrastruktúra védelmére, valamint arra helyeződik át, hogy bizonyos csapásokat tudatosan „átengedjenek”, miközben a stratégiai jelentőségű célpontok védelme megmarad.
A legfrissebb harctéri tapasztalatok azt mutatják, hogy nem minden bejövő fenyegetést kell – vagy lehet – azonos módon kezelni: a drónok, rakéták és tüzérségi eszközök ellen eltérő költségszintű és képességű védelmi rétegek alkalmazása indokolt.
Hasonlóképpen átalakult a lopakodás jelentősége is. Napjainkban már nem a teljes észrevétlenség a cél, hanem az időnyerés: percek, órák vagy akár napok biztosítása, amelyek alatt egy egység manőverezhet, csapást mérhet vagy elkerülheti a megsemmisítést. Ebben az értelemben a lopakodás nem egy végállapot, hanem folyamatos alkalmazkodás egy olyan harctéren, ahol a felderítés sebessége és pontossága minden korábbinál nagyobb.
Együtt erő vagyunk – a békéhez pedig erő kell!
Magyarország hadereje, a Magyar Honvédség az elmúlt egy évtizedben jelentős fejlődésen és átfogó szemléletváltáson ment keresztül – a fenti szempontokat is figyelembe véve, a békéhez ugyanis erő kell.
2025-re lezárult a Rheinmetall Lynx gyalogsági harcjárműprogram első üteme: mind a 46, Németországban gyártott páncélozott jármű megérkezett hazánkba.
A Lynx-program számottevő előrelépést jelent a honvédség számára, a zalaegerszegi Lynx-gyár pedig hosszú távon is komoly stratégiai előnyt biztosíthat.
Ugyanakkor egyes szakértők szerint a teljes körű hadrafoghatóság eléréséhez további személyi képzésre, az alkatrész-logisztika fejlesztésére, valamint az aktív védelmi rendszerek integrációjára is szükség van.
Szintén tavaly érkeztek meg Tatára a Leopard 2A7HU harckocsik utolsó példányai. Ezekkel a páncélosokkal, valamint a rendszerbe álló PzH 2000 önjáró lövegekkel hosszú idő után szerveződött újjá a magyar nehézpáncélos képesség.
Ugyancsak 2024-ben landolt Szolnokon a 16 darabos Airbus H225M helikopterflotta utolsó példánya, amely többfeladatú légi szállítási és tűztámogatási képességet biztosít a Magyar Honvédség számára.
Nem utolsósorban – az L–39NG (Skyfox) típusú kiképző és könnyű harci repülőgépek, illetve a KC–390 Millennium szállítógépek rendszeresítése mellett – megérkeztek a NASAMS földi telepítésű légvédelmi rakétarendszer első elemei is. 2025 folyamán új egységek felállítása, alegységi telepítések, valamint a radarhálózat bővítése zajlott; a rendszert a honvédség integrálta az országos légtérvédelmi struktúrába.
Az aktív, hálózatalapú földi telepítésű légvédelem (GBAD – ground-based air defence) korszerűsítése jelentősen növeli a kritikus infrastruktúrák és a városi térségek védelmét, különösen a drón- és rakétafenyegetések korában.
Szombaton célzott légicsapás érte egy autó utasait Gáza városában, a támadásban többen is életüket vesztették. A műveletet Izrael hajtotta végre, és a célpont Rajed Szajed volt, akit a Hamász egyik befolyásos parancsnokaként tartottak számon.
Szombaton célzott támadást hajtott végre Izrael hadserege egy autó ellen Gáza városában, a Reuters beszámolója szerint megölve Rajed Szajedet, aki a Hamász egyik vezető parancsnoka volt és az október 7-i, 2023-as támadások egyik tervezőjeként tartották számon. A gázai egészségügyi hatóságok öt halottról és legalább 25 sérültről számoltak be, ugyanakkor a Hamász részéről nem érkezett megerősítés arról, hogy Szajed valóban életét vesztette.
Izrael szerint megsértették a tűzszünetet
A támadásra azt követően került sor, hogy a Hamász egy robbanószerkezetet vetett be, amely két izraeli katonát megsebesített. Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Israel Katz védelmi miniszter közös közleményben jelentette ki, hogy Szajed likvidálása válasz volt erre az akcióra.
Egy izraeli katonai tisztviselő szerint a parancsnok a csoport fegyvergyártási hálózatának újjáépítésén dolgozott az elmúlt hónapokban, a tűzszünet nyílt megsértéseként.
A Hamász közleményben ítélte el a támadást, amelyet szerintük szintén a tűzszünet megsértésének minősít. Ugyanakkor nem erősítették meg, hogy Szajed meghalt volna, és retorziót sem helyeztek kilátásba.
Izrael célzott légicsapást hajtott végre Gázában egy autó ellen, a támadás több halálos áldozatot követelt. Forrás: Omar AL-QATTAA / AFP
A szervezet belső forrásai szerint Rajed Szajed a fegyveres szárny második számú vezetője volt Izz el-Dín al-Haddád után, és korábban a gázai városi zászlóaljat irányította, amely a Hamász egyik legnagyobb és legjobban felszerelt egységének számított. Izraeli tisztviselők szerint kulcsszerepet játszott a fegyvergyártásban és annak újjáépítésében.
Kiszivárgott: Bidenék leállították a segítséget, miközben Izrael háborút vívott Gázában
Videó
A döntés komoly törésre utal az amerikai–izraeli viszonyban, ilyen mértékű hírszerzési visszatartás egy szövetséges ellen szinte példátlan.
A tűzszünet ellenére folytatódik az erőszak
Noha az október 10-én életbe lépett izraeli tűzszünet lehetővé tette százezrek visszatérését Gáza városának romjai közé, és Izrael is visszavonta csapatait a település bizonyos részeiről, a harcok nem szűntek meg teljesen.
A gázai hatóságok szerint a tűzszünet óta legalább 386 palesztin halt meg izraeli támadásokban, míg Izrael három elesett katonáról számolt be.
A konfliktus előzménye, hogy 2023. október 7-én a Hamász által vezetett támadásban 1200 ember vesztette életét Izraelben, és 251 túszt hurcoltak el. Izrael ezt követően indította meg offenzíváját, amely a gázai egészségügyi hatóságok szerint már több mint 70 ezer palesztin halálát okozta.
A Die Tageszeitung szerint a magyar miniszterelnök csúnyán beleköpött a liberális mestertervbe.
A Die Tageszeitung véleménycikke szerint Donald Trump gázai tűzszüneti megállapodása nem a demokrácia vagy tartós béke érdekében született, hanem saját hatalmának demonstrálására és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök politikai érdekeit szolgálja.
A szerző szerint az autokratikus vezetők együttműködése erősödik, így Fukuyama „történelem végéről” szóló víziója (többek között a világbékéről) egyre távolabb kerül.
Kissé nevetséges, hogy éppen most sikerül ezt leírni, amikor pénteken tárgyal Orbán Viktor és Donald Trump Washingtonban. A megbeszélés egyik legégetőbb témája az orosz-ukrán háború mielőbbi lezárásának előmozdítása.
