A Moszad vezetője célba venné Iránt, de még van egy lehetőség
A múlt héten az irániak által pénzelt húszik rakétája landolt Tel-Avivban és a Moszad vezetője szerint Izraelnek választ kell adnia.
Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter első ízben ismerte el nyilvánosan hétfőn, hogy Izrael végzett júliusban Iszmail Haníjével, a Hamász vezetőjével Teheránban.
A múlt héten az irániak által pénzelt húszik rakétája landolt Tel-Avivban és a Moszad vezetője szerint Izraelnek választ kell adnia.
„Ezekben a napokban, amikor a húszi terrorszervezet rakétákat lő ki Izraelre, világos üzenetet akarok küldeni nekik mondandóm elején: legyőztük a Hamászt, legyőztük a Hezbollahot, megvakítottuk Irán védelmi rendszerét és megrongáltuk gyártókapacitását, megdöntöttük Aszad rezsimjét Szíriában, súlyos csapás mértünk a gonosz tengelyére, és súlyos csapás fogunk mérni Jemenben a húszi terrorszervezetére, amely még utolsóként áll” – hangsúlyozta Kac.
Az izraeli védelmi miniszter kijelentette, hogy Izrael lerombolja az Irán támogatását élvező jemeni felkelők stratégiai infrastruktúráját és „lefejezi vezetésüket, ahogy azt Haníjével, Szinvárral és Naszrallahhal tette Teheránban, Gázában, illetve Libanonban; s ezt fogjuk tenni Szanában és Hodeidában is”.
A tárcavezető ezzel Jahja Szinvár, a Hamász néhai gázai övezeti vezetőjére, valamint Iszmail Haníjére, a Hamász politikai irodájának volt vezetőjére, valamint Haszan Naszrallahra, a libanoni síita Hezbollah-milícia szintén megölt vezetőjére utalt.
Jemenből érkező rakéták miatt az utóbbi hetekben többször megszólaltak a légoltalmi szirénák Izrael középső részén. A légvédelem a rakétákat mind elfogta. A lakosság ilyenkor óvóhelyre vonul. A jemeni rakétatámadásokra válaszul csütörtök hajnalban az izraeli légierő jemeni célpontokat támadott.
A húszik a gázai övezeti háború kitörése óta támadásokat is végrehajtanak a Vörös-tengeren áthaladó hajók ellen, állításuk szerint az Izraellel egy éve a Gázai övezetben háborúzó palesztinokkal való szolidaritás jegyében.
(MTI)
Nyitókép illusztráció. Fotó: SAID KHATIB / AFP
Egy évtizedes tervezés és tökéletesítés után 2024 szeptemberében robbanó csipogók és adó-vevők bénították meg a Hezbollahot Libanonban. Az izraeli Moszad titkosszolgálatának művelete nemcsak a szervezetet, hanem a régióban tevékenykedő Irán által támogatott milíciákat is meggyengítette. A csipogó-akció pszichológiai hatásai érezhetően megrengették a Hezbollah vezetését és harci morálját, írta a Magyar Nemzet.
A művelet során robbanó csipogókat és adó-vevőket értékesítettek a Hezbollah számára, akik gyanútlanul használták az eszközöket. Az izraeli titkosszolgálat az eszközöket úgy alakította ki, hogy kizárólag a felhasználót érje a robbanás hatása, minimalizálva a környezeti károkat.
A Moszad 2012-ben kezdte el fejleszteni a robbanó eszközöket, miután kiderült, hogy a Hezbollah jelentős mennyiségben használ csipogókat és adó-vevőket a kommunikációhoz. Az izraeli ügynökség először a csipogók robbanó változatát fejlesztette ki, amelyet alapos tesztelésnek vetettek alá.
A múlt héten az irániak által pénzelt húszik rakétája landolt Tel-Avivban és a Moszad vezetője szerint Izraelnek választ kell adnia.
A cél az volt, hogy csak annyi robbanóanyag kerüljön az eszközbe, amely megbénítja a használóját, de nem veszélyezteti a környezetében lévőket.
Az első csipogókat ingyen bocsátották a Hezbollah rendelkezésére, amivel biztosították, hogy az eszközök gyorsan elterjedjenek a szervezeten belül.
Nyitókép:Anadolu via AFP
Nyitókép: OMAR HAJ KADOUR / AFP
Szíriában tovább éleződnek a konfliktusok, miután az Aljazeera hírportál értesülése szerint az izraeli erők nagyszabású légitámadásokat hajtottak végre a közel-keleti országban. A célpontok között három fő repülőtér és más stratégiai katonai infrastruktúra szerepelt, köztük Damaszkuszban, a fővárosban.
A támadások súlyosságát jelzi, hogy az izraeli média az eseményeket az izraeli légierő történetének „egyik legnagyobb légitámadásaként” említi.
A támadások során legalább két szíriai civil életét vesztette
– számolt be a Szíriai Emberi Jogi Megfigyelőközpont (SOHR).
A humanitárius helyzet tovább romlik, miközben a polgári lakosság a harcok közvetlen következményeit szenvedi el. A belpolitikai színtéren is jelentős átrendeződés zajlik. Mohammed al-Bashir, az idlibi központú Szíriai Megmentési Kormány vezetője hamarosan átveszi a hatalmat Damaszkuszban. Ez azután vált lehetővé, hogy Bassár el-Aszad egykori miniszterelnöke beleegyezett a hatalom átadásába.
Eközben a Hay'at Tahrir al-Sham (HTS) szigorú fellépést ígér a háborús bűnökért felelős katonai vezetőkkel szemben. A szervezet tervezi, hogy büntetőeljárásokat indít az érintett személyek ellen. A szíriai társadalom számára továbbra is fájó pont az eltűnt családtagok sorsa, akiket a hírhedt Szednaja börtönben tartottak fogva.
Nemzetközi szinten is folytatódnak az események: az Egyesült Államok elfogatóparancsot adott ki két korábbi magas rangú szíriai hírszerző tiszt ellen. Az amerikai állampolgárokat is érintő háborús bűnök miatt kiadott parancs újabb feszültségeket generál a térségben.
Északkelet-Szíriában új front nyílt, ahol a Türkiye által támogatott Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) offenzívát indított a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) ellen. Az SDF-et az Egyesült Államok támogatja, így a harcok kimenetele nemcsak helyi, hanem geopolitikai jelentőséggel is bír.
A légicsapások hulláma Izrael történetének egyik legkiterjedtebb hulláma. A bombázásról a Visegrád 24 Hírügynökség képeket tett közzé az X-oldalán.
Ez már az Iszlám Állam 2.0? Jönnek vagy éppen mennek majd tőlünk a migránsok? Mi lesz a kurdokkal vagy épp a keresztényekkel? Hát Európával? Csicsmann Lászlóval összeszedtük, mit tudunk az Aszad-rezsimet megbuktató lázadókról.