Olaszország és Csehország is hazánkhoz hasonló álláspontot képvisel.
A gázai háború egyre inkább megosztja Európa politikai táborait, számos országban kormányválságokat és belpolitikai feszültséget okoz – írja a Israel Hayom.
A német kancellár, Friedrich Merz részleges fegyverembargót vezetett be Izraellel szemben, részben a koalíciós nyomás miatt, miközben az AfD pártja is támogatja az embargót. Olaszországban Giorgia Meloni kormánya még támogatja Izraelt. Belgiumban és Hollandiában a kormánykoalíciók is megosztottak.
Magyarországot a cikk a főbb Izrael-barát országok között említi, amelyek – Csehországgal és Olaszországgal együtt – ellenzik a szankciókat Izraellel szemben.
Az európai politikai közép támogatása Izrael iránt gyorsan gyengül, ami hosszú távon komoly kihívásokat jelenthet a kontinens egységére és Izrael kapcsolataira nézve – állapította meg a lap.
Izrael szerint aki elismeri a palesztin államot, az „jutalmazza a terrorizmust”.
A BBC arról ír, hogy Ausztrália bejelentette: már szeptemberben el fogják ismerni a palesztin államot, amivel az Egyesült Királyság, Franciaország és Kanada példáját követik.
A kétállami megoldás az emberiség legjobb reménye arra, hogy megtörje az erőszakos körforgást a Közel-Keleten, és véget vessen a gázai konfliktusnak, szenvedésnek és éhínségnek”
– mondta Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök hétfőn.
Izrael korábban kijelentette, hogy aki elismeri a palesztin államot, az „jutalmazza a terrorizmust”.
Benjámin Netanjahu hevesen ellenzi a kétállami megoldást, azzal érvelve, hogy az összeegyeztethetetlen Izrael biztonságával.
Valójában a világ 147 országa fogadta már el eddig a palesztin állam létét, köztük
Kína, Oroszország, Brazília, Argentína, Mexikó, Spanyolország, Írország, Norvégia, India, Szaúd-Arábia, Egyiptom vagy Dél-Afrika,
„Egy ilyen döntésnek következményei kell, hogy legyenek” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke.
A Mandiner is beszámolt róla, hogy az izraeli biztonsági kabinet csütörtökről péntekre virradó éjjel jóváhagyta a Benjamin Netanjahu miniszterelnök által előterjesztett biztonsági tervet a Hamász szélsőséges szervezet legyőzésére a Gázai övezetben.
A terv szerint az izraeli hadsereg lépésenként „átvenné az irányítást” Gáza városában, miközben humanitárius segítséget biztosítana a civil lakosságnak a harcokon kívüli övezetekben.
A katonai vezetés, élén Éjal Zamir vezérkari főnökkel, fenntartásainak adott hangot, mert Zamir szerint az újabb hadművelet kimeríti az izraeli erőket, és veszélyeztetheti a mintegy húsz, még élő túsz életét, miközben súlyosabb logisztikai és morális felelősséget ró a hadseregre.
Felháborodott António Costa
Pénteken az X-oldalán fogalmazta meg a véleményét az Európai Tanács elnöke. António Costa leszögezte, hogy a Hamász 2023-as „barbár terrortámadását” az Európai Unió természetesen elítéli, valamint követeli az összes túsz feltétel nélküli szabadon bocsátását, ezzel együtt pedig elismeri Izrael jogos önvédelemhez való jogát.
Az izraeli hadsereg új ötletét azonban maximálisan ellenzi az Európai Tanács elnöke. „Határozottan felszólítom az izraeli kormányt, hogy gondolja át a Gáza város elfoglalására vonatkozó döntését. Egy ilyen művelet a Gázában végrehajtott hatalmas pusztítással, a humanitárius segélyek blokádjával, valamint az éhínség terjedésével együtt egyértelműen aláássa a nemzetközi jog alapvető elveit és az egyetemes értékeket is.
Egy ilyen döntésnek következményei kell, hogy legyenek az EU és Izrael közötti kapcsolatokra nézve,
amelyeket a Tanácsnak kell értékelnie” – fogalmazott António Costa.
I strongly urge the Israeli government to reconsider its decision to take over Gaza City. Such an operation — together with the continued illegal expansion of settlements in the West Bank, the massive destruction in Gaza, the blockade of humanitarian aid, and the spread of famine…
A döntésben jogi okokból a „megszállás” helyett az „uralom átvétele” kifejezést használták, hogy elkerüljék a civil lakosságért való nemzetközi jogi felelősséget.
