Az új hadműveletek tervét a miniszterelnök már pénteken jóváhagyta.
Az izraeli biztonsági kabinet egyhangúlag elfogadta hétfő hajnalban a Hamász iszlamista terrorszervezet elleni újabb gázai hadjárat tervét, valamint túlnyomó többséggel jóváhagyta, hogy a palesztin civilek számára segélyszállítmányok juthassanak be az övezetbe.
„Ez egy jó terv, mert elérhető vele a két cél, a Hamász legyőzése és a túszok hazahozatala” – mondta Benjámin Netanjahu miniszterelnök. „Áttérünk a rajtaütésekről a területek elfoglalására és megtartására” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a terv összhangban van Donald Trump amerikai elnök azon korábbi felvetésével is, hogy elő kell mozdítani a gázai lakosok önkéntes kivándorlását.
Az új hadműveletek tervét a maga részéről Netanjahu már pénteken jóváhagyta,
miután egyeztetett róla Jiszrael Kac védelmi miniszterrel és Éjál Zamír vezérkari főnökkel. A haditerv a ynet hírportál kormányzatra hivatkozó közlése szerint arról szól, hogy a hadsereg a korábbinál módszeresebben támadja majd a Hamász fegyveres egységeit, újabb területeket foglal el az övezetben, és ezeket végleg meg is tartja, továbbá tartalmazza azt is, hogy a civil lakosságot elköltöztetnék az övezet délnyugati sarkában kialakított humanitárius zónába.
Jóváhagyták a segélyszállítmányok beengedését is, amelyet csak Itamár Bangvír ultranacionalista belbiztonsági miniszter ellenzett a megbeszélésen. „Nem értem, miért kell nekik humanitárius segélyt adni. Van ott elég étel. Inkább a Hamász raktárait kellene bombázni” – mondta Bengvír, akit az izraeli sajtó idézett.
„Köt bennünket a nemzetközi jog, nem éheztethetjük ki a Gázai övezet lakosságát. Az ilyen kijelentések veszélyesek” – válaszolt neki Éjál Zamír vezérkari főnök. Hasonlóképpen reagált Gali Baharai-Miara főügyész: „Izraelnek kötelessége humanitárius segélyt bejuttatni.”
A miniszterek egyetértettek abban, hogy jelenleg elegendő élelmiszer van a Gázai övezetben, ezért a segélyek beengedésének tervét csak abban az esetben élesítenék, ha azt szükségesnek ítélik, és a terv szerint arról is gondoskodik Izrael, hogy ne a Hamász rendelkezzen a segélyek felett.
Steve Witkoffnak nem szabadna vezethetnie az Iránnal és Oroszországgal folytatott tárgyalásokat – állítják szövetségesek és bennfentesek a New York Postnak.
Az adminisztráció több tagjának nem tetszik, ahogy Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja, a korábban befektetőként dolgozó Steve Witkoff kezeli Iránt és Oroszországot – számolt be a New York Post washingtoni forrásokra hivatkozva.
Witkoff Trump de facto személyes nagykövetévé vált Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, és szakítva az amerikai diplomáciai szokásokkal egyedül vesz részt a magas szintű találkozókon – és állítólag néha még a Kreml tolmácsait is használja.
Witkoff legutóbbi, pénteki találkozója előtt a New York-i származású üzletember úgy üdvözölte a Putyint, mint egy régi barátot – a szokásos tanácsadói, szakértői és katonatiszti kíséret nélkül érkezett meg, akik általában kísérik az amerikai tisztviselőket a tárgyalásokra. Witkoffal ellentétben Putyin nem egyedül jelent meg a pénteki találkozón, hanem kíséretében volt Jurij Uszakov, az elnök tanácsadója és Kirill Dmitrijev, a moszkvai állami befektetési alap vezetője.
„Bárki, aki ilyen tárgyalásokba kezd Putyinnal, jól jár, ha csapatában vannak Oroszországot jól ismerő szakértők, akiket magával vihet a Kremlbe”
– kommentálta Witkoff lépését John Hardie, a Demokrácia Védelméért Alapítvány orosz programjának igazgatója.
Trump első kormányának egyik tagja velősebben fogalmazott.
„Kedves fickó, de egy ügyetlen, kib*sz*tt idióta”
– mondta Witkoffról ez a személy. „Nem szabadna egyedül csinálnia ezt”, tette hozzá.
Irán kérdése
Az iráni atomprogramról szóló megállapodás megtárgyalása elvileg Witkoff legkönnyebb feladata lenne. A Közel-Keletet régóta figyelemmel kísérő szakértők szerint a teheráni teokrácia több mint két évig tartó, Izraellel vívott proxy háború és széles körű belső ellenzék miatt soha nem volt még ilyen gyenge helyzetben.
A külügyminisztérium továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Teherán teljes mértékben szüntesse meg nukleáris és urán-dúsítási programjait. Irán azonban eddig ellenállt, és elutasította az Egyesült Államok követelését, hogy vessen véget az urándúsításnak és zárja be nukleáris létesítményeit.
Witkoff rendszeresen tesz olyan megjegyzéseket Iránnal kapcsolatban, amelyeket később cáfolnia kell.
A Fehér Ház eddig kiállt Witkoff mellett, aki Trump közeli barátja. Az elnök arra alapozza a volt ingatlanbefektető tárgyalási képességeiről alkotott véleményét, hogy szerepet játszott az Izrael és Hamász közötti ideiglenes tűzszünet megkötésében.
Ukrajna és Amerika aláírta a nyersanyag- és újjáépítési megállapodást
Több hónap tárgyalás után Kijev és Washington létrehozta a közös beruházási alapot, amely Ukrajna nyersanyagkincseinek kiaknázását és az ország újjáépítését szolgálja, ukrán ellenőrzés mellett.
Sokan úgy tesznek, mintha nem is értenék, hogy mi bombáznivalója van Izraelnek Szíriában.
„Több mint 100 vegyifegyver-létesítmény maradhatott Szíriában, amelyeket a régóta hatalmon lévő elnök, Bassár el-Aszad bukása után hagytak hátra – legalábbis a vegyi fegyvereket nyomon követő vezető nemzetközi szervezet szerint. Sarin, klór és mustárgáz, szem- szájnak ingere.
Mindez érett gyümölcsként hullott az EU által gyors-kaserolt dzsihádista kormány ölébe.
Csak azért említem meg, mert sokan úgy tesznek mintha igazából nem is értenék, hogy mi bombáznivalója van Izraelnek Szíriában. Hát többek között ez.
Azok pedig akik kiállnak a szíriai ISIS rezsim egyetemes emberi joga mellett, hogy tömegpusztító fegyverekkel dekázzon, ne lepődjenek még ha nemsokára Európában találkoznak a szír vegyipar vívmányaival.”
