Hivatalos: körözés alatt állt az esztergomi robbantó
Az elsődleges vizsgálatok szerint rendőri mulasztás nem történt az ügyben.
„Az állam elől nem lehet elbújni” – húzta alá Németh Zsolt.
A magyar közvéleményt megrázta az a szerda esti esztergomi robbantás, mely a város egy ritkán lakott részén, a Búbánatvölgyben történt. Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, az est folyamán nagy erőkkel vonult ki a TEK és a rendőrség is az elkövető házához, mivel a körözés alatt álló férfi szerda délutántól folyamatosan robbantással fenyegetőzött. Végül ezt is meg is tette, az akció során pedig egy kommandós, valamint ő maga is életét vesztette. A robbantás során több rendőr és tűzoltó is megsérült. Az ügyről Németh Zsolt kriminológust kérdeztük.
A szakértő az eddig megjelent információk alapján elmondta, az kijelenthető, hogy a férfinek nem volt jó élete, és az sem kizárt, hogy „fontolgatta az öngyilkosság gondolatát, de az biztos, hogy meg akart szabadulni a rendőröktől, mert el akarták őt valamiért fogni.
Úgy volt vele, hogy pusztuljanak a rendőrök, és ha kell akkor velük hal ő is.
A szakirodalom egy ilyen jelenséget számon is tart, melynek az angol neve, hogy suicide with cop, vagyis öngyilkosság rendőr által. Ilyenkor az elkövető szándékosan vegzálja vagy támadja meg a rendőröket, mivel azt akarja eléri, hogy lőjék le” – magyarázta.
„Az öngyilkosoknál egyébként is sokszor jelen van az a gondolat, hogyha már vége, akkor az legyen teátrális, drasztikus, ha már mindenképpen nyomot hagy a közvéleményben” – tette hozzá.
Ezt is ajánljuk a témában
Az elsődleges vizsgálatok szerint rendőri mulasztás nem történt az ügyben.
Németh Zsolt ezután azzal folytatta, hogy „az az ember, aki ilyesmire vetemedik, számos nehézséggel jön a világra. Nem ritka, hogy már a születés körülményeivel baj lehet, az anya terhessége vagy a szülés során is felmerülhetnek olyan körülmények, amelyek az idegrendszer fejlődésére és későbbi működésére is kihatnak. De a gyökérokok elsősorban a gyermekkorban kereshetők, hogy miként bántak vele: elfogadták, kiközösítették vagy esetleg megalázták.
Ha ellentmondást nem tűrően lépünk fel egy ilyen emberrel szemben a későbbiekben, az esetleg pillanatnyilag meghunyászkodhat, de idővel ki fog törni.
Konkrét helyzetben pedig tárgyalni kell vele, ahogy az az esztergomi esetnél is megtörtént négy órán keresztül, igaz sikertelenül” – sorolta.
A tárgyalás kapcsán Németh elmondta, hogy e folyamat során (Esztergomban túsztárgyaló pszichológus volt jelent – a szerk.)
a szakember dolga, hogy megnyugtassa a túszejtőt vagy a fenyegetőzőt.
„Van ennek egy bevett menete. Olyan mondatok hangzanak el többek között, hogy »Itt vagyunk, mi a hatóság vagyunk, nem a vesztét akarjuk.« Rendezni kell a fennálló ügyeket, az állam elől nem lehet elbújni, a kötelezettséget teljesíteni kell. Szükség esetén pedig kap segítséget, ha nincs pénze, és muszáj szembenéznie a hatóság munkatársaival”.
Németh Zsolt beszélt arról is, hogy bár az ilyen esetek más nehéz helyzetben lévő embereknek is „ötletet adhatnak” hasonló cselekmények elkövetésére, mégsem tehetjük meg azt, hogy ezekről ne tájékoztassuk a közvéleményt. „Ez közérdekű információ” – jelentette ki.
Arra a kérdésre, hogy miként lehet a rendőröket vagy a TEK-eseket egy ilyen helyzetre felkészíteni, illetve hogy egy egy társuk elvesztését miként tudják feldolgozni, a kriminálpszichológus azt válaszolta, hogy működik pszichológiai szolgálat a rendőrségen, amely az ilyen és hasonló helyzetek kezelésében is segít.
Németh – aki maga is 25 évig bűnügyes rendőrként szolgált – gondolatait azzal zárta, hogy kifejtette:
A rendőség van annak az erőnek birtokában, hogy megmutassa, hogyan kell hozzáállni az emberekhez,
miként kell bánni velük bánni egy akció vagy bevetés során. A méltóság még akkor is megmaradhat, ha bilincset, vagy golyót kell használni, a lényeg, hogy ne süssön belőle a személyes érzel, a megvetés” – szögezte le.
A beszélgetés során szóba került, hogy Amerikában jelentősen több túszdráma vagy ámokfutás történik, mint Európában. Gyakrabban szólnak arról a híradások, hogy iskolai lövöldözések vagy emberéleteket követelő robbantások történnek. Ezt a szakértő azzal magyarázta, hogy a tengerentúlon másképp áll a lakosság a szabadság gondolatához, mindemellett a fegyverhasználat is széles körben elterjedt. „Ott már van, aki azért képes ámokfutást rendezni, mert elvesztette a munkahelyét vagy magánéleti krízist él át. Ott más a néplélek, mint Európában” – hívta fel a figyelmet Németh Zsolt.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Pixabay