Nem tudok szó nélkül elmenni a papi hivatásból kiforduló Hodász András véleménycikke mellett

„Nagyon nem (papi) frankó

Nem tudok szó nélkül elmenni a papi hivatásból kiforduló Hodász András véleménycikke mellett, amelyben a konzervatív szülőkhöz címezve teszi fel a kérdést, hogy vajon ők inkább egy »meleg« gyermeket szeretnének, vagy egy halott gyermeket. 

Döbbenetes az a pálya, amit a legnépszerűbb Youtube-os expap pár hónap alatt befut, hogy a vitatható Biblia-értelmezéseitől eljut egészen a radikális LMBTQ-lobbi aljas demagógiájáig. 

Tudniillik az Egyesült Államokban közkedvelt az az érvcsomag, amit Hodász is használ, a szakmájukat eláruló orvosok és pszichiáterek zsarolják így a kétségbeesett szülőket, hogy engedélyezzék a gyermekük számára a nemváltoztatási folyamat megkezdését. Sőt, Kaliforniában már egyenesen azt irányozzák elő a törvényhozók, hogy a szülői felügyeletet is elveheti az állam, hogyha nem együttműködőek a nemváltoztatással kapcsolatban.

Melyik szülő tudna ugyanis reális választ adni egy olyan dilemmára, hogy vagy meleg/transznemű lesz a gyereke, vagy meghal. Aljas érzelmi zsarolás ez, aminek ráadásul semmi igazságtartalma nincsen. Az érintett gyermekek számára a mentális kihívást, válságot, identitászavart nem az okozza, hogy a kamaszkori ingadozásait a szülő kétkedve fogadja, hanem sokkal inkább az, hogy a globális kultúra és az erőszakos lobbi lényegében belehajszolja, kergeti ezt a korosztályt egy olyan életmódba, amely konzerválja számukra az identitásválságot, és így a boldogtalanságot.

Az LMBTQ-személyek körében valóban ijesztően magas a depressziósok, öngyilkosságot kísérlők aránya – de ez még az olyan országokra, társadalmakra, közösségekre is igaz, ahol toronymagas ennek a lobbinak az elfogadottsága, a tolerancia a tetőfokára hág, szivárványszínű lobogók lengenek minden egyes házszám felett. Miért nem veti fel Hodász a kérdést, hogy vajon miért van ez? Miért ugrott meg drasztikusan a magukat LMBTQ-nak valló tinik száma? Miért van elképesztő túljelentkezés például a brit lányok körében a nemváltást érintő kezelésekre? S miért nem ejt szót azokról, akik megbánták ezeket az átalakításokat? Akik sikeresen hagyták maguk mögött a homoszexuális életmódot?

Abban igaza van Hodásznak, hogy óriási probléma van a fiatalok mentális állapotával, hogy elképesztő károkat okoz a pornóipar, és hogy azonnali védelemre lenne szükségük a különféle zaklatásokat elszenvedő áldozatoknak. Viszont erre a megoldást egészen biztosan nem az a radikális ideológia jelenti – ami hogyhogynem pont a kiskorúakat célozza tudománytalan és biológiatagadó doktrínáival, valamint a szülők jogait szalámizná le egyre drasztikusabb eszközökkel.

Hatalmas a magyar szülők felelőssége, hogy szeretettel és bölcsen neveljék a gyermekeiket egy ilyen irgalmatlan világban, és ne higgyenek azoknak az Amerikából importált hazug paneleknek, amiket most Hodász puffogtat.”

Nyitókép: Facebook