Nekem 1956 a csalódásról, a cserbenhagyásról szól
A politikusok és a politika megfojtja a normális emlékezést és ünneplést.
A maffia lényege ma is ugyanaz. Tök ugyanolyanok, mint a fideszesek.
„Bár az eszközök változtak azért a maffia lényege ma is ugyanaz: egy parazita rezsim, ahol a társadalom elenyésző kisebbsége elhappol mindent magának és termeli újra maga körül a nyomort. Ehhez szilárdan kezükbe tartják a politikai vezetést és beszivárognak a társadalom minden szintjére. Más szóval: tök ugyanolyanok, mint itt a fideszesek.
A narancslogós hungaromaffia működéséről a Kétfarkú Kutyás Aleva Márta ritka tisztességének köszönhetően kaptunk újabb kis ízelítőt. A XVIII. kerületi polgármesterségre ácsingózó fideszes Lévai István Zoltán milliókért indította volna Alevát kamu-ellenzéki jelöltnek, hogy megossza a helyi ellenzéket és a fideszes Lévai elfoglalhassa a polgármesteri széket.
Lévai folyamatosan célozgatott Alevának valamiféle helyi vállalkozókra, akik a fidesz érdekében bármikor, mellényzsebből leszurkolnak ötmilliót. Nyilván utána a százszorosát bevasalják be a kerületen. A kamupolgármester meg ostoba, korrupt kamu-közszolgákkal tömi tele az önkormányzatot, hogy zavartalanul üzemeljen a közpénznyelde. Akik viszont szintén tartják a markukat. (...)
Ne legyen senkinek illúziója: nagyban is pont ugyanígy működik az ország. Orbánék legfeljebb rutinosabbak: gyakran meccs közben tárgyalnak, kevéssé ismert, hogy a futballstadionok VIP szekciójában a nagy alapzaj miatt ugyanis gyakorlatilag képtelenség használható hangfelvételt készíteni.”
Képernyőfotó, Batka Zoltán