Lusta volt, ezért lett pólókapus - a világbajnok Vogel Soma a Mandinernek

Olvastam az Instagramon a testvére, Vogel Simon megható sorait, amit a világbajnoki győzelem után írt önnek. Kiskoruktól úgy készültek, hogy együtt érnek a csúcsra. Gondolt rá a dobogón állva?

Természetesen, hiszen tényleg egészen kicsi korunktól fogva motiváltuk egymást Simonnal. Amíg apukánk pólóedzést tartott, mi megvártuk és a kis vízben hülyéskedtünk, később pedig már komolyan gyakoroltunk. Ahogy nőttünk, a sikerek is összekötöttek minket a korosztályos pólóválogatottaknál. Aztán összejött a nagy kiugrás, az isztambuli ifjúsági világbajnoki cím 2014-ben. Akkor már tudtuk, hosszú távú céljaink is lehetnek. 

Simon center, azon a poszton pedig nagy konkurenciával találta szembe magát az évek során. Egyébként a világbajnokság óta nem találkoztunk, viszont most pont nála vagyok Pécsen. 

Az édesapja, Vogel Zsolt játékosként BEK-et nyert az UTE együttesével. Látta őt játszani élőben?

Nem emlékszem, hogy láttam volna élőben játszani. Volt viszont egy gólja, amire nagyon büszke. Még az UTE játékosaként szerezte az olasz Posillipo elleni BEK-elődöntőben. Kapásgól volt, tényleg szép, többször megmutatta nekünk videón, mikor gyerekek voltunk és emlékszem, hogy megjegyezte, csak azért tudtam belőni, mert volt helyem, ugyanis Benedek Tibit ketten fogták. Ő ilyen. Azt is tőle tanultuk meg, hogy vannak, akik szinte minden meccsen kipontozódnak, mert egy csapatban az ilyen emberek is kellenek. 

Mit kapott tőle?

 a csapat csak akkor működik, ha mindenki tisztában van a saját szerepével. 

Mit szólt hozzá, hogy önből végül kapus lett?

A Fradi utánpótlásában az edzőm is volt az édesapám és eleinte nem tetszett neki, hogy a kaput választottam, mivel már fiatalon magas voltam, gyorsan úsztam, és mások szerint is elég jól lőttem.

Akkor miért?

Én döntöttem így, az ok pedig egyszerű: lusta voltam, nem szerettem úszni. Talán már édesapám sem bánja, hogy a kapuban kötöttem ki. 

Olvastam valahol, hogy gyerekként sokszor felpillantott a Hajós Alfréd uszodában található márványtáblákra, ahol a nagy győztes elődök nevei olvashatók és abból merített erőt.

Pontosan így volt. Minden nyáron az utánpótlás-válogatottal a Margitszigeten, a Hajós Alfréd uszodában készültünk. A hosszú, fárasztó hetek alatt motivációt adott, amikor az aulában megláttam a márványtáblát, az arannyal vésett nevekkel. Ilyenkor éreztem, hogy érdemes küzdeni, végigcsinálni a fárasztó felkészülést. 

A világbajnoki cím a medencében lett a magyar válogatotté, de a kispad is nagyon kellett hozzá. Mit adott a sikerhez Varga Zsolt szövetségi kapitány?

Rengeteget. Zsolt minden játékosba átültette az alázatos szemléletmódját, hogy nem magunkért, a csapatért játszunk minden pillanatban és csak akkor érünk el eredményt, ha tényleg csapatként létezünk a medencében és a parton egyaránt. Csapatként mozgunk, viselkedünk. Valóban megmutattuk, ám a világbajnoki cím egyáltalán nem kényelmesített el bennünket. A döntő után másnap már arról beszéltünk, hogy nyerjük meg a párizsi olimpiát is!

Azzal, hogy már kivívták a jövő évi olimpiai részvételt, nem kényelmesedik el a csapat?

Szerintem megfelelően tudjuk kezelni, és nem kell miatta izgulnunk. Persze bele lehet kényelmesedni a helyzetbe, de ezen a csapaton ezt nem érzem. 

Gyerekként amúgy ki volt a példaképe a vízben?

Nocsak, kicsoda?

Kásás Tamás. Nagyon szimpatikus volt játékosként is. Aztán amikor már szakmai szemmel kerestem és találtam példaképet, akkor Stefano Tempesti lett a kedvencem, az olasz pólóválogatott kapusa. Nagyon kedveltem azt a védési stílust, amit ő képviselt. Az itthoni kapusok közül Nagy Viktor akkor lett a követendő példa, amikor 2013-ban megnyerték a világbajnokságot. Aztán mellé kerülhettem, s mentorként segített sokat.

Felkapták a nevét a vb-győzelem óta, de nem úgy tűnik, hogy szeretné mindezt meglovagolni, a Wikipedia-oldala is eléggé hiányos…

Nem fontos, hogy mindenhol jelen legyek. 

Egyébként a póló mellett mit csinál?

Kereskedelmi és marketing szakon járok egyetemre, levelezőn, élsportolóként így azért valamivel egyszerűbb.

Szóval, akkor cél a párizsi olimpiai győzelem?

Az a következő nagy álom. 

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd