A minap nekünk címzett megható üzenete percek alatt bejárta a honi sajtó jobbik részét. Egy közelmúltban adott interjújában arra a kérdésre, hogy mit üzenne a magyarországi keresztényeknek, így válaszolt: „Vegyétek észre, megmentettétek Európát.” A visegrádi csoport legkevésbé vallásos társadalmában kellett érsekként helytállnia azt követően, hogy a kommunisták börtönbe zárták, amiért hittant tanított. De kicsoda pontosan Dominik Jaroslav Duka, akinek nevét hirtelen annyi címlapon olvashattuk?
Jaroslav Duka 1943. április 26.-án született az északkelet-csehországi Hradec Královében (Királyváradon, az akkor német protektorátusként létező Cseh- és Morvaország területén). Apját a kiépülő kommunista rezsim ellenségnek titulálta és bebörtönözte. Magyar vonatkozás, hogy együtt raboskodott a felvidéki mártírral, Esterházy Jánossal (ő volt az, aki egyedüliként nem szavazta meg 1942-ben a szlovák parlamentben a zsidók deportálását), akinek boldoggáavatási eljárása folyamatban van. Érdekesség, hogy hosszú évtizedekkel később, már főpásztorként, éppen Jaroslav Duka volt az, aki a kommunista diktatúra áldozatainak emlékhelyén megáldotta a magyar hős emléktábláját. De ne szaladjunk ennyire előre...
A kommunista diktatúra idején is hűségben
„(…) elragadott a vágy, hogy pap legyek, aki nem fél igazat mondani, és aki belső erőt merít az Úr Jézus egyedülálló példájából” – emlékezett vissza később arra az elhívásra, amelyet már 14 éves korában tisztán érzett. A tomboló kommunizmus idején azonban természetesen az egész Duka család, így Jaroslav is osztályellenségnek számított, ezért 1960-ban, miután elvégezte a gimnáziumot, nem tanulhatott tovább, csak gyári munkásként helyezkedhetett el, majd két évig katonai szolgálatot vállalt. Csak 1965-ben kezdhette meg felkészülését a papságra, amikor a litomĕřicei Szent Cirill és Metód teológiai kar hallgatója lett. Három évvel később titokban belépett az akkor illegálisan működő Domonkos-rendbe, ekkor kapta a Dominik nevet. 1970-ben szentelték pappá, majd ’72-ben tett szerzetesi örökfogadalmat.
Nem sokáig szolgálhatott azonban hivatásában: 1975-ben az állami hatóságok eltiltották papi tevékenységétől,