Folyamatos támadás alatt a szuverenitásunk – interjú Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel
Mi várható a soros elnökségtől az igazságügy területén? Mit gondol az uniós vitákról? Mit tehetünk Európa és hazánk versenyképességéért?
A liberális demokratákra igaz leginkább, hogy bármit mondok, hazugságnak hat számukra, de a relativizmus diktatúrájával szemben kötelességünk vállalni a küzdelmet – mondta a Mandinernek nyilatkozva Dominik Duka. A prágai érsekkel az eucharisztikus kongresszuson mondott beszéde után készítettünk villáminterjút.
Dominik Duka 1943-ban született a csehországi Hradec Králové-ban. Apját a kommunista hatalom a rendszer ellenségének titulálta és bebörtönözte, őt magát is meghurcolták. Titokban lépett be a domonkos rendbe, majd huszonhét éves korában pappá szentelték, de a rendszerváltásig csak gyári munkásként dolgozhatott. Mivel állami engedély nélkül teológiát tanított, a diktatúra őt is bebörtönözte. 2012-ben XVI. Benedek pápa kreálta bíborossá, a Prágai Főegyházmegye érseke.
Az Eucharisztikus Kongresszuson a relativizmus diktatúrájáról beszélt. Lát e mögött a diktatúra mögött ideológiai mozgásokat?
Ez nem az én terminológiám volt, hanem a kongresszust előkészítő bizottság szóhasználata, de ezt a diktatúrát gyakorlatilag minden egyes nap átélem, mert a posztmodern azt akarja elhitetni velünk, hogy az igazság nem létezik. Bármit is mondok, sokak szemében – e diktatúra hatására – hazugságnak tűnik, leginkább a liberális demokraták számára.
Arra is rámutatott, hogy napjainkban harc zajlik a civilizáció lelkéért. Hogy értékeli a kereszténység helyzetét ebben a harcban? A szó világi értelmében van esély a győzelemre?
Amikor harcról beszélek, nem egyfajta katonai konfliktust írok le, sokkal inkább egyfajta törekvést, igyekezetet, amely az igazság megszerzésére és terjesztésére irányul. Ez az igazságkeresés, az abban való lét kell, hogy jellemezze vágyódásainkat, harcainkat, keresztény életünket. Nekem, aki – Václav Havellel közösen – rabságot is elszenvedtem az igazságért, személyes tapasztalatom, hogy abban a helyzetben gyakran merül fel a kérdés: „Ki a rab valójában?”.
A szabadságnak nincsenek fizikai követelményei?
Meggyőződésem, hogy a mi szabadságunk a fejünkben és a szívünkben él, nem pedig az utcán és nem is a parlamentben.
El tudja képzelni, hogy Európában újra börtönben találják majd magukat a keresztény hitvallók?
Közép-Európában nagyon gazdag tapasztalataink vannak e téren... Látjuk azt, hogy a történelemben ez többször is megismétlődött, gondoljunk csak a magyarok Mindszenty József bíborosára! Az imént is boncolgatott harchoz elengedhetetlenül szükségünk van az igazságra. Csak az tud igazán harcolni a keresztény értékekért, a szeretetért, aki az igazságért is képes harcra szállni!
Fotó: Trenka Attila