Az inflációt földbe döngöljük és leszorítjuk – Nagy Márton a Tranziton
„A lakosság szeretné visszakapni az életét, ami az infláció előtt volt” – jelentette ki a gazdaságfejlesztési miniszter.
Így alakulhat az infláció 2023 második felében a magyar kormány tervei szerint
2023. augusztus 27. 12:53
Decemberben hét százalékra eshet a mutató.
2023. augusztus 27. 12:53
A Portfolio vasárnapi cikkében felidézte: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy szombati Tranzit fesztiválon tartott előadásában elárulta, hogy a következő hónapokra milyen inflációval számol a kormány, ami egyben elárulja azt is, mi jelenleg a kormány hivatalos inflációs előrejelzése 2023-ra.
A Mandiner Nagy Márton előadásáról készült összefoglalóját ide kattintva olvashatja.
A lap diagramon is bemutatta az infláció várható alakulását:
***
Ezt is ajánljuk a témában
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka
És a kenyér olcsóbb lesz? – Az orosz-ukrán háború lezárásának gazdasági hozadékairól
A béke nem csupán erkölcsi és politikai szükséglet, hanem a gazdaság fellendülésének is a kulcsa.
Óriási fejlesztés indul a Liszt Ferenc repülőtéren: akár 20 perc alatt elérhetővé válik Budapest belvárosa
Belföld
Várhatóan 2028-ra már új gyorsforgalmi úton közelíthetjük meg a repülőteret, de elkezdődik a 3-as terminál és a régóta ígért gyorsvasút építése is.
Itt a történelmi alku: az Egyesült Államok és Kína egymás kezébe csapott
Óriási jelentőségű a világra nézve, hogy a gigászok felvázolták egy kereskedelmi megállapodás keretrendszerét.
Zuhanásba válthat a mesterségesintelligencia-biznisz?
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
Az ostoba adó visszatér? – Avagy a Tisza-féle vagyonadó, ami lassan mindenkit érint
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
Az elemző elárulta, hatással lehet-e a tervezett békecsúcs a jövő évi választásokra
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitív gazdasági hatása van Magyarországra annak, ha sikerül békét, tűzszünetet vagy a konfliktust kompromisszummal lezáró tárgyalási eredményt elérni a tervezett tárgyaláson.
„A Lukoilnak vége” – Trump miatt térdre kényszerült az orosz olajóriás
Oroszország egyik legnagyobb ipari konglomerátuma kénytelen leállítani nemzetközi tevékenységét.
A Vatikán is főszerepet vállal a háborúk lezárásában: „A háború mindig vereség!”
Orbán Viktor nem először találkozik a katolikus egyház vezetőjével annak érdekében, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború.
Összesen 100 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Namond
2023. augusztus 27. 23:41
Amíg a magyar gazdaság távolodott az egyensúlytól a pénzügyi érdek egyoldalú előtérbe helyezése miatt, addig Japán a reálgazdasági aktivitást ösztönözte és a termékek, valamint szolgáltatások bővítésével fogta meg az inflációt, és küzdötte le a likviditási válságot. A politikai akarat hiánya miatt nem lehet ezt a példát Magyarországon is utánozni.
Az állampénzügyi jogosítványaival még be tud avatkozni az Államadósság Kezelő Központ kötvénykibocsátási tevékenységébe, mivel ez Kormány alá rendelt intézmény. De az ÁKK sem a pénzhiány fedezésére bocsát ki államkötvényt, kincstárjegyet, hanem e helyett a pénzpiacot táplálja az államháztartás és a reálgazdaság likviditási szükségleteitől függetlenül. A kibocsátási igényt döntően a kamatszint határozza meg. Vagyis azért nő exponenciálisan az államkötvények kibocsátása, mert a kamatok fizetéséhez új adósság vállalására van szükség állami adóslevelek útján. Az adóslevelek kibocsátásának a felső határát sem korlátozza törvény.
Válasz erre
0
0
Namond
2023. augusztus 27. 23:38
Mivel a konkrét feladathoz kötött állami pénzkibocsátás nem okoz inflációt, amint azt a weimari kormány kitűnő pénzügyi szakértője, Dr. Wilhelm Lautenbach, is kimutatta, ezért a japán bankrendszer ezt az 500 milliárd dollárt a kutatási és fejlesztési tevékenység finanszírozására kapta. Ez által a pénz felhasználása csak fokozatosan lehetséges. A bankok számára azonban megszűnt a betétgyűjtési kényszer és megnőtt a pénzkihelyezési érdekeltség. A bőségesen rendelkezésre álló hitelek következtében a kamatok a nullára, sőt a negatív számok szintjére estek vissza. Ezzel a bőséges forrással, valamint a vállalatoknál maradt kamatokkal (ez az alacsony kamatláb miatt maradt náluk), a műszaki-tudományos fejlesztés hatalmas lendületet kapott Japánban.
Válasz erre
0
0
Namond
2023. augusztus 27. 23:37
A monetáris szigorítás nagyobb hozamot ígér pénzügyi befektetésekre, ezzel csak növeli a nem kívánatos mennyiségű tőkebeáramlást.
Tanulni kellene Japántól, amely szintén arra kényszerült, hogy konszolidálja bankrendszerét.
Hazánk pénzügyi vezetése 20 éves futamidejű államkötvényekkel konszolidálta bankrendszerét, azaz a bankok nem pénzt, hanem piaci eszközt kaptak, jogigényt egy biztonságos járadékra minden ellenszolgáltatás nélkül. Így a bankrendszer, a pénzgazdálkodás, oldalán létrejött a nagy reálkamatok iránti érdekeltség, míg az értékelőállító reálgazdaság oldalán krónikus pénzhiány keletkezett. A termelő reálgazdaság többlet-pénzforrás hiányában nem tud gyarapodni, noha csak a termelői- és szolgáltatói - a növekvő adóbefizetéseivel - az államháztartást terhelő kamatok fizetésére. A tokiói kormány ezzel szemben 500 milliárd dollárnak megfelelő jen kibocsátásával mérsékelte Japánban a likviditási válságot, amit az ingatlanpiac összeomlása, az ingatlanárak zuhanása idézett elő.
Válasz erre
0
0
Namond
2023. augusztus 27. 23:34
Mit kell tenni a káros monetáris politika hibáinak a kijavítása érdekében?
Először is meg kell szüntetni a csúszó leértékelést. Ez azonnal nyilvánvalóvá tenné, hogy a nemzetközihez mérten túlzottan magas a belföldi kamatláb. Ha a pénzügyi kormányzat következetesen fel tudná számolni a csúszó leértékelést, és képes lenne tartani az alapvető fogyasztási cikkek árát, akkor ezzel jelentősen csökkenteni lehetne a költségvetés kamatkiadásait. Az MNB-nél nem jelenne meg többé leértékelési nyereség, és láthatóvá válnának a spekulációs pénzmozgások, amelyeket ezután már gazdaságpolitikai eszközökkel is, pl. a külföldi devizahitelek PM általi nyilvántartásával, korlátozni lehetne. Az MNB Közgazdasági és Kutatási Főosztályának több munkatársa szerint a pénzszűkítő, restriktív politika nem tartható tovább fenn. Ők is úgy látják, hogy a "tőkebeáramlás okozta buborék nem monetáris megszigorítással akadályozható meg, hanem éppen ellenkezőleg, monetáris lazítással."
Válasz erre
0
0