Így alakulhat az infláció 2023 második felében a magyar kormány tervei szerint

2023. augusztus 27. 12:53

Decemberben hét százalékra eshet a mutató.

2023. augusztus 27. 12:53

A Portfolio vasárnapi cikkében felidézte: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy szombati Tranzit fesztiválon tartott előadásában elárulta, hogy a következő hónapokra milyen inflációval számol a kormány, ami egyben elárulja azt is, mi jelenleg a kormány hivatalos inflációs előrejelzése 2023-ra.

A Mandiner Nagy Márton előadásáról készült összefoglalóját ide kattintva olvashatja.

A lap diagramon is bemutatta az infláció várható alakulását:

Grafikon forrása: Portfolio

***

Ezt is ajánljuk a témában

Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka
 

 

Összesen 100 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zjzj
2023. szeptember 27. 00:25
HAT
Namond
2023. augusztus 27. 23:41
Amíg a magyar gazdaság távolodott az egyensúlytól a pénzügyi érdek egyoldalú előtérbe helyezése miatt, addig Japán a reálgazdasági aktivitást ösztönözte és a termékek, valamint szolgáltatások bővítésével fogta meg az inflációt, és küzdötte le a likviditási válságot. A politikai akarat hiánya miatt nem lehet ezt a példát Magyarországon is utánozni. Az állampénzügyi jogosítványaival még be tud avatkozni az Államadósság Kezelő Központ kötvénykibocsátási tevékenységébe, mivel ez Kormány alá rendelt intézmény. De az ÁKK sem a pénzhiány fedezésére bocsát ki államkötvényt, kincstárjegyet, hanem e helyett a pénzpiacot táplálja az államháztartás és a reálgazdaság likviditási szükségleteitől függetlenül. A kibocsátási igényt döntően a kamatszint határozza meg. Vagyis azért nő exponenciálisan az államkötvények kibocsátása, mert a kamatok fizetéséhez új adósság vállalására van szükség állami adóslevelek útján. Az adóslevelek kibocsátásának a felső határát sem korlátozza törvény.
Namond
2023. augusztus 27. 23:38
Mivel a konkrét feladathoz kötött állami pénzkibocsátás nem okoz inflációt, amint azt a weimari kormány kitűnő pénzügyi szakértője, Dr. Wilhelm Lautenbach, is kimutatta, ezért a japán bankrendszer ezt az 500 milliárd dollárt a kutatási és fejlesztési tevékenység finanszírozására kapta. Ez által a pénz felhasználása csak fokozatosan lehetséges. A bankok számára azonban megszűnt a betétgyűjtési kényszer és megnőtt a pénzkihelyezési érdekeltség. A bőségesen rendelkezésre álló hitelek következtében a kamatok a nullára, sőt a negatív számok szintjére estek vissza. Ezzel a bőséges forrással, valamint a vállalatoknál maradt kamatokkal (ez az alacsony kamatláb miatt maradt náluk), a műszaki-tudományos fejlesztés hatalmas lendületet kapott Japánban.
Namond
2023. augusztus 27. 23:37
A monetáris szigorítás nagyobb hozamot ígér pénzügyi befektetésekre, ezzel csak növeli a nem kívánatos mennyiségű tőkebeáramlást. Tanulni kellene Japántól, amely szintén arra kényszerült, hogy konszolidálja bankrendszerét. Hazánk pénzügyi vezetése 20 éves futamidejű államkötvényekkel konszolidálta bankrendszerét, azaz a bankok nem pénzt, hanem piaci eszközt kaptak, jogigényt egy biztonságos járadékra minden ellenszolgáltatás nélkül. Így a bankrendszer, a pénzgazdálkodás, oldalán létrejött a nagy reálkamatok iránti érdekeltség, míg az értékelőállító reálgazdaság oldalán krónikus pénzhiány keletkezett. A termelő reálgazdaság többlet-pénzforrás hiányában nem tud gyarapodni, noha csak a termelői- és szolgáltatói - a növekvő adóbefizetéseivel - az államháztartást terhelő kamatok fizetésére. A tokiói kormány ezzel szemben 500 milliárd dollárnak megfelelő jen kibocsátásával mérsékelte Japánban a likviditási válságot, amit az ingatlanpiac összeomlása, az ingatlanárak zuhanása idézett elő.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!