„Ha ugyanis az emberek egy szavazáson egyértelműen a zsarnokságra szavaztak, hogyan lehet azt megtámadni?”
– kérdezi az újságíró, majd előbb történelmi, majd kortárs példákat hoz. Megemlíti például Antonio Salazar portugál elnököt, Franco tábornokot vagy Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnököt, aki 1973-ban hadiállapotot rendelt el, letartóztatta az ellenzéki politikusokat és népszavazással megváltoztatta az alkotmányt.
Ezt a szomorú listát Vlagyimir Putyin egészíti ki, aki 2020-ban több mint egy tucat alkotmánymódosítás jóváhagyására kérte az oroszokat. A legfontosabb lehetővé teszi számára, hogy 2036-ig elnök maradhasson. Ekkor lesz 84 éves”
– fogalmaz Bartosz Wieliński.
Az újságíró rámutat, hogy a 20. század egyik legszörnyűbb háborús bűnösének, Adolf Hitlernek úttörő szerepe volt ebben a tekintetben.
„Az ő uralkodása alatt először kombináltak népszavazást parlamenti választással. Az ötlet az volt, hogy tömegesen mozgósítsák a választókat. Németországban ekkor rendkívüli állapot volt”