Folytatódik a munkácsi „magyartalanítás” – sorra vettük a jogfosztásokat!

Ahogy arról a Mandiner is hírt adott, ukrán vezetőt nevezetek ki a kárpátaljai középiskola élére. „Durva támadás érte iskolánkat a városvezetés részéről!” – írta a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola közösségi oldalán.

Mint fogalmaztak: Pauk Mariját nevezték ki iskolánk élére. Semmi kötődése magyar közösségünkhöz, iskolánkhoz. Kitartunk!

A közelmúltban óriási felháborodás övezte a munkácsi „magyartalanítást”.  A nacionalista ámokfutás sokaknál kiverte a biztosítékot, kezdve a turulszobor lefűrészelésével, a magyar zászlók, feliratok, majd a magyar vezetők célkeresztbe kerüléséig.

A magyar középiskola kálváriája

Még áprilisban számoltunk be róla, hogy visszahelyezték posztjára a munkácsi magyar középiskola igazgatóját. „A Munkácsi Járási Bíróság azonnali hatállyal visszahelyezte posztjára Schink Istvánt, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola menesztett iskolaigazgatóját” − tudatta akkor az intézmény.

A történet úgy kezdődött, hogy több, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséghez (KMKSZ) közel álló, köztiszteletben álló magyar intézményvezetőnek is felmondtak Munkácson és a környező falvakban, köztük a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának, Schink Istvánnak is.

A KMKSZ munkácsi alapszervezete akkor közleményben reagált: mint írták, értetlenül állnak Schink István iskolaigazgatói valós indok nélküli felmentése előtt, „aki tevékenysége tizenhét esztendeje alatt tiszteletet vívott ki a munkácsi pedagógustársadalom és a polgárok körében”. A kommüniké úgy fogalmazott: 

Szorgalmazzuk ennek a megalapozatlan döntésnek az azonnali felülvizsgálatát.”

A Turul-szobor ügye

Emlékezetes eset volt az is, amikor a munkácsi képviselőtestület felszólította a helyi történelmi múzeumot, hogy szereljék le a munkácsi várban lévő turulmadarat ábrázoló szobrot, 

A döntés a turul madárnak az ukrán címerre történő kicseréléséről a városi tanács végrehajtó bizottságának egyik ülésén született. A „trizub” – ami magyarul háromágú szigonyt jelent – az ukrán állam úgynevezett kis címere, még a Kijevi Rusz idejéből származó jelkép. 

A döntés kapcsán tiltakoztak a kárpátaljai magyarság jeles képviselői, mint Darcsi Karolina, a KMKSZ kommunikációs titkára lapunknak korábban elmondta, még ukrán civilek is tiltakozó aláírásgyűjtés megindítását javasoltak, vagyis a szobor a város lakói számára nemzetiségtől függetlenül fontos volt. A sajátos módon egyszerűen lefűrészelt szobrot 2008-ban éppen a városi tanács javaslatára helyezték vissza oda, ahol az eredetit 1896-ban, a millennium alkalmából emelték, s ahonnan a csehszlovák megszállás idején, 1926-ban bontották el.

A szobor eltávolítása ellen tiltakozott Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is, majd, ahogy Szijjártó Péter miniszter bejelentette, 

A szobor ügyében Viktor Mikita Kárpátalja kormányzója is megszólalt, szerinte Ukrajna egy európai ország, „amely napról napra halad az európai integrálódás felé”.

„Értelmes párbeszédnek kell történnie. Nem engedhetem meg, hogy ez valamiféle agresszív cselekvésként nyilvánuljon meg, sem az egyik, sem a másik irányba”
– szögezte le az eset kapcsán Mikita.

Valamivel később Andrij Baloga, a város polgármestere számolt be róla, hogy egy, a Munkács történetét bemutató állandó kiállítás készül a munkácsi várban, ahol egyebek között „a tavaly októberben a munkácsi vár bástyájáról jogtalanul lefűrészelt Turul-emlékművet” is kiállították, amely egyébként a szakszerűtlen eltávolítás miatt megsérült.

Csak hab a tortán, hogy Andrij Baloga annak a Viktor Baloga ukrán oligarchának a fia, aki messze földön híres a magyargyűlöletéről. 

A Baloga-klán idősebb tagja szerint a Turul-szobor a magyar nagyhatalmi álmoknak és Kárpátalja visszaszerzésének volt a szimbóluma. Úgy véli: Magyarország minden eszközzel igyekszik gátolni az Oroszország elleni szankciókat, szándékosan és módszeresen akadályozza Ukrajna európai integrációját, ugyanakkor folyamatosan támogatja a Kreml urait. 

Munkácsi informátoraink egyik cikkünkben úgy fogalmaztak: Baloga tevékenységét legjobban a politikai prostitúció terminusával lehet leírni, hiszen szinte mindegyik ukrán pártnál próbálkozott már. 

Magyar feliratok és zászlók

Ismeretes az is – erről szintén beszámoltunk –, hogy még januárban rendőrök lepték el Munkácsot és a kistérség több más települését, s leszedették a középületekről a magyar trikolórt. A túlnyomó többségében magyarok lakta Fornoson, ahol a községházáról az utasítás ellenére a helyén maradt a lobogó, maguk a rendőrök távolították el. 

Ezt követően a magyarországi fenntartású Munkács FC Dercenben működő futballakadémia épületéről szerelték le a magyar nyelvű táblákat. 

A KMKSZ elnöksége nyilatkozatban tiltakozott a munkácsi kistérség magyar oktatási és kulturális intézményvezetőinek leváltása, valamint a magyar zászlók és feliratok eltávolítása ellen és a jogvédő szervekhez fordul az ügyben.

– állt a nyilatkozatban.

A nyelvtörvény rendelkezései lehetővé teszik a közfeliratoknak az államnyelv mellett a nemzetiségi nyelveken történő kihelyezését a kisebbség által lakott településeken.  

Az ukrán nyelvtörvény

Persze a leglényegesebb kiemelni, hogy az egész jogfosztási adok-kapok a 2017-es oktatási törvénnyel kezdődött, melynek értelmében a magyar kisebbség óvodától egyetemig anyanyelvén tanulhat. A 2017-es törvénynek azonban pár évvel később, 2020-ban dolgozták ki a részletszabályait, 

Ahogy a Mandineren is összefoglaltuk korábban, ez a törvény mindenféle jogalap nélkül négy kasztra osztotta az Ukrajnában élő népeket.
 

Az elsőosztályú állampolgárok az ukránok, akik első osztálytól érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak. A másodosztályú állampolgárok az „őshonos népek”, azaz gyakorlatban a krími tatárok, akik – az ukrán államnyelv alapos oktatása mellett – szintén első osztálytól érettségiig saját nyelvükön tanulhatnak. A krími tatárok megkülönböztetése önmagában jogilag semmilyen módon nem indokolható, kizárólag politikai megfontolásból született döntés volt, hiszen semmivel nem őshonosabbak ők, mint a kárpátaljai magyarok, a nyugat-ukrajnai lengyelek vagy a Csernyivci környéki románok.

Utóbbiak ugyanis – mivel az EU valamely hivatalos nyelvét beszélik – harmadosztályú állampolgároknak számítanak, akik csak 1-4. osztály között tanulhatnak anyanyelvükön, utána felmenő rendszerben (ötödikben 20, kilencedikben 40, tíz-tizenkettedikben 60 százalékos arányban) iskolai óráik egyre nagyobb részét ukránul kapják. végül pedig ennél is rosszabbul jártak a negyedosztályú, nem EU-s nyelvet beszélő állampolgárok, azaz az oroszok és a belaruszok, akiknek már ötödiktől 80 százalékban ukránul kell tanulniuk.

amely „az ukrán nyelv államnyelvi működésének biztosításáról” döntött, tovább szigorítva a nyelvi szabályokat. Az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló törvényt sietve, még az új államfő, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése előtt fogadta el a parlament. Petro Porosenko leköszönő államfő írta a jogszabályt nem sokkal Zelenszkij eskütétele előtt.

A törvény azonban itt nem állt meg: az ukrán nyelv ennél magasabb szintű ismeretére és állásának betöltése során használatára is köteles minden kormányzati tisztviselő, parlamenti képviselő, illetve az ezen tisztségekre pályázó jelöltek; minden állami alkalmazott; minden önkormányzat polgármester és helyettesei; minden jegybanki alkalmazott; minden rendőr és a hadsereg minden tisztje; minden ügyész, bíra, ügyvéd, közjegyző; minden oktatási vezető és tanár; minden egészségügyi alkalmazott állami és önkormányzati intézményekben; valamint minden állami és önkormányzati cég minden alkalmazottja.

A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé tette az ukrán nyelv használatát. S ahogy fent írtuk, mindezen felül az ukrán nyelv _nem használatáért_, illetve a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyezett. Zelenszkij a törvény parlament általi megszavazásakor ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt abból a szempontból, hogy tiszteletben tartja-e a jogszabály minden állampolgár jogait.

Nem sokkal ezután azonban az ukrán nyelvtörvény újabb cikkelye lépett hatályba, amely az államnyelv internetes használatát és a termékekre telepített felhasználói felülettel rendelkező számítógépes programok nyelvi beállításait szabályozza. Vagyis minden egyes Ukrajnában bejegyzett vállalkozás, állami intézmény és kommunális szervezet hivatalos internetes honlapja, közösségi oldala, YouTube, Viber és Telegram csatornái, illetve egyéb alkalmazásai ukrán nyelvű változattal is kell, hogy rendelkezzenek.

Később, a 2021 júliusától érvényes nyelvhasználati előírásokban pedig már olyan pontok is szerepeltek, hogy az állami munkahelyen dolgozók rendelkezzenek ukrán nyelvvizsgával; hogy minden rendezvényt kizárólag ukránul lehet lebonyolítani, az ukránul nem tudó előadók szövegét le kell fordítani; minden reklám, plakát és egyéb hirdetés csak ukrán nyelvű lehet; a múzeumok, galériák kísérő hanganyagainak ukránul kell szólniuk; minden nem ukrán nyelvű színdarabot és mozifilmet csak ukránul lehet előadni, illetve levetíteni; a kiadók kiadványainak és a könyvtárak könyvállományának fele ukrán nyelvű kell hogy legyen.

Összegezve tehát: miközben a régiót komolyan sújtja az egész országra nehezedő háborús nyomor, napi néhány órára van csak áram, a kárpátaljai embereknek nagyon nem hiányzik a nacionalista hangulatkeltés.

Nyitókép: Saját montázs / Facebook fotók alapján