Fejlemény az RTL-en futó botrányos sorozat ügyében: megszólalt a sértett ügyvédje

A Mandiner olvasói emlékezhetnek még arra, hogy egy pilisszentléleki, ötgyermekes lokálpatrióta, Reményi János a beleegyezése nélkül szerepelt az RTL-en futó egyik sorozatban, amivel a Content Factory Kft., A mi kis falunk című filmsorozat gyártója megsértette Reményi képmáshoz fűződő jogát. A cég a férfi engedélye nélkül készített róla felvételt, amit – szintén az ő tudta nélkül – néhány másodperc erejéig be is emelt a műsorba – ezt állapította meg korábban jogerős ítéletében a Győri Ítélőtábla.

A perben egyébként arra is fény derült, 

„A területhasználatért díjat kell fizetni az önkormányzat számára, tehát a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az önkormányzat tulajdonképpen sokkal csekélyebb bevételhez jutott, mint kellett volna” – mondta korábban az ügy kapcsán lapunknak Gaudi-Nagy Tamás.

Ahogy arról is beszámoltunk, az ügyben váratlan fordulat történt, ugyanis egyelőre úgy néz ki, megússza a gyártócég, hogy sérelemdíjat kelljen fizetnie, 

amiért engedély nélkül szerepeltették Reményi Jánost a sorozatukban.

Magyarán: 

továbbá nem köteles Reményi Jánosnak a felmerült perköltségét sem megfizetni, így a sorozatot gyártó cég által korábban átutalt sérelemdíjat és eljárási költség díját Reményi Jánosnak vissza kell utalnia a gyártó cégnek.

Reményi János ügyvédje, Gaudi-Nagy Tamás a napokban reagált a Magyar Nemzetnek a Kúria legújabb döntésével kapcsolatban, 

Az ügyvéd kiemelte, hogy a megbízója által jogerősen megnyert per alapján az RTL gyártócége az általa hónapokkal ezelőtt kifizetett, összesen 2,9 millió forintot (300 ezer forint sérelemdíj és 2,6 millió forint perköltség) nyolcnapos határidővel követeli vissza az  keresztény-nemzeti gondolkodású felperestől, aki bár kezdettől fogva értékrendi alapon ellenezte a nem egyszer magyar- és kereszténygyalázó sorozatot mégis berakták A mi kis falunk egyik epizódjába a róla engedélye nélkül készített felvételt.

Az ügyvéd elmondta, hogy a Kúria felülvizsgálati ítéletét ügyfele botrányosnak és felháborítónak, 

Emiatt az Alkotmánybíróságtól fogják kérni annak megsemmisítését, rövidesen benyújtandó alkotmányjogi panasszal, amelyben a sérelemdíjat lenullázó és a feleket saját perköltségeik viselésére kötelező kúriai döntés végrehajtásának felfüggesztését is kérni fogják.  

Lapunk megkereste Gaudi-Nagy Tamást, s megkérdeztük tőle, azóta mik a fejlemények az ügyben.

„Ez nagyon veszélyes irány, hiszen ha leegyszerűsítjük a jogi csata eddig történetének tanulságait t, akkor ez az eset azt a nem kívánatos üzenetet küldi  a magyar társadalom számára, hogy egy jogaiban sértett  polgár hiába lép fel jelentős részben sikerrel egy jogsértőtőkés társaság ellen – ami hatalmas pénzt kaszál a filmgyártó tevékenységével –, mégsem kap sérelemdíjat és mindez neki nagyon sokba fog kerülni. A képmáshoz való jogot megsértő cég pedig megússza gyakorlatilag egy fillér nélkül, 

– mondja lapunknak Gaudi.

Hozzáteszi: A hazánkat mondvacsinált jogállami problémák miatt rendszeresen fegyelmező eljárások alá vonó és emiatt a tagként nekünk járó forrásokat visszatartó Európai Unióban a jogállamiságnak ezt a valóban súlyos, bírói kar egyes tagjainak önkényes ítélkezése miatti kisiklását bezzeg soha nem lehet kritikaként hallani.

„Mindig csak azt halljuk, hogy a kormányzat állítólag beleavatkozik a független igazságszolgáltatásba, arról viszont soha nem hallunk kritikát, ami valóban veszélyezteti a jogállamot – 

és az ember személyiségét védő szabályokat megfosztják valódi tartalmuktól, önkényesen más jogot alkotnak és ezt alkalmazzák a törvénybe foglalt jog helyett. Így fordulhat elő a mostanihoz hasonló módon, hogy a jogsértés szankcionálására nem ítélnek meg sérelemdíjat vagy más esetben nem a törvénynek megfelelően alkalmazzák (pl. súlyos jogsértést elszenvedőnek jelképes összegű sérelemdíjat ítélnek) a sérelemdíjat, ezzel szabad utat engedve különösen a gátlástalan tőkés társaságoknak a tipikusan védtelen és kiszolgáltatott polgárokkal szemben” – fogalmaz.

Gaudi azt is kiemeli, hogy a magyar polgári jogi rendszerben 2014-ben a korábbi nem vagyoni kártérítés helyett a jogsértettek helyzetének megkönnyítése céljával csodafegyverként bevezetett, sérelemdíj nemcsak a nem vagyoni sérelem ellentételezését kell jelentse, de egy általános társadalmi elmarasztalást is kell, hogy kifejezzen, illetve van egy magánjogi büntetés funkciója is, 

Emiatt az volt az elvárás, hogy jelentősen megemelkednek majd a személyiségi jogsértéseket elkövetők pénzügyi terhei és ez fokozott visszatartó erővel bír. Ma már több mint kilenc évvel az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése óta az látszódik, hogy a sérelemdíjak terén a várt áttörés nem következett be: a bírói kar egy része az élet- és értékviszony-változásokat nem követi, a büntetési funkciót nem alkalmazza, a sérelemdíjak mértéke ezért felfelé alig mozdul, olykor inkább lefelé. 

Sőt – ahogy fogalmaz – egyre inkább kezd teret nyerni az a téves szemlélet a törvény betűje ellenére, amely a jogsértés megállapítása ellenére is megkövetel további hátrány bizonyítást 

 Emiatt még mindig sokaknak, főleg a komoly háttércsapatokkal dolgozó, tőkeerős nagy cégeknek „megéri” nyilvánosan jó hírnevet, becsületet sérteni vagy visszaélni egy polgár képmásával, nincs valódi visszatartó erő.  

„Az, hogy a gyártócég belevág a sorozatba tudta ellenére, engedélye hiányában egy olyan személyt, aki közismerten és a cég által is ismerten ellenzi a sorozatot, minden normálisan gondolkozó ember számára teljesen egyértelműen jelzi, hogy ez az illetőnek bizony lelki sérelmet és kedvezőtlen megítélést okoz, ezt bizonyítani sem kellene ilyen felállás esetén, mivel ez köztudomású tényként megállapítható. De mindez a perben bizonyítást is nyert. 

– mondja az ügyvéd.

Hozzáteszi, tényleg elszántak, hogy akár a végsőkig is elmenjenek, hiszen ez már nem csupán Reményi Jánosról szól, 

A polgár tisztességes eljáráshoz fűződő alkotmányos joga sérült az ügyvéd szerint azzal, hogy a Kúria a sérelemdíjra vonatkozó törvényi előírásokat nyilvánvalóan és kirívóan megszegte, ezért fordultak az Alkotmánybírósághoz, kérve ezen abszurd kúriai ítélet megsemmisítését.

Az ügyvéd arra is kitért, hogy a Kúria felülvizsgálati ítéletét ügyfele botrányosnak és felháborítónak, ő pedig súlyosan és többszörösen Alaptörvényt sértőnek tartja. Emiatt az Alkotmánybíróságtól kérték annak megsemmisítését a múlt pénteken benyújtott 21 oldalas alkotmányjogi panasszal, 

A Kúria szerint ugyanis a sorozatban az engedélye hiányában jogellenesen szerepeltetett felperest semmilyen nem vagyoni sérelem nem érte, tehát nem jár egy fillér sérelemdíj sem neki, dacára annak, hogy ő és felesége a perben számos emiatti kellemetlenségről beszámolt és ez a Tatabányai Törvényszék, illetve a Győri Ítélőtábla szerint köztudomású tényként megállapítható volt.

Az ügyvédi kifejti: mindezt a felülmérlegelési tilalom miatt sem tehette volna meg a Kúria, másrészt azért sem, mert a Polgári törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó rendelkezése szerint a jogsértés megállapítása esetén a sérelemdíjra való jogosultsághoz további hátrány bizonyítása nem szükséges.

Az is sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot az ügyvéd szerint, hogy a Kúria a Polgári perrend tartásnak a perköltségre vonatkozó szabályait is kirívóan megsértette, annak ellenére, hogy a perbe vitt igények többségében a felperes nyert és perköltsége is magasabb volt az alperesnél. 

A peres felek csak akkor nem kötelesek viselni a másik fél perköltségét, ha a pernyertességük-pervesztességük közötti és a bíróságok által részükre megítélt perköltségek közötti eltérés nem jelentős. Jelen esetben mindkét tekintetben a felperes felé billent ugyan jelentősen a mérleg, de a Kúria mégis mentesítette az RTL Klub filmgyártó cégét a jogsértett perköltségének viselése alól.

„Mi azt is javasoltuk egyébként a Content Factory részére, akik már a második felszólításukat intézték Reményi úr felé a perköltség visszafizetését illetően, 

Ha a Tatabányai Törvényszék felfüggeszti a végrehajtást, akkor az Alkotmánybíróság döntéséig  függőbe kerülne a gyártó cég visszafizetési igénye, az összeg sorsa a végeredmény fényében alakul majd” – fogalmazott lapunknak. Mint mondja: ezt a javaslatot tegnap juttatta el az alperes jogi képviselőjének, aki nemrég erre elutasítással reagált és továbbra is követeli a gyártó cég nevében 2,9 millió forintot Reményi Jánostól.

„Az, hogy ezt a javaslatot nem fogadták el alapos okot jelent Reményi úr számára, hogy azt gondolja, ez egy nem ésszerű, nem emberséges és nem tisztességes eljárás” – szögezi le Gaudi.

„Az egésznek egy nagyon érdekes megközelítését adja egyébként, hogy a gyártócég még tavaly is egy több mint egymilliárdos árbevételű cég volt, tehát nyilván senki nem gondolhatja komolyan, hogy pont ez a 2,9 millió forint hiányzik nekik. Más lehet a háttérben. Nem kizárhatóan akár az is, hogy a sorozatot ellenző és a jogaiért kiálló felperesen elégtételt vegyenek, miközben ne felejtsük el: a filmgyártó cég jogsértését és bocsánatkérésre kötelezésének jogosságát a Kúria is kimondta” – zárta sorait. 

 Nyitókép: Nemzeti Jogvédő Szolgálat