„A vízbe fulladás egy csöndes folyamat” – szakértő hívta fel a figyelmet a strandolás veszélyeire

Ha száraz meleg nyár van, akkor a hülyék vízbefulnak, ha meg esős, akkor gombamérgezést kapnak.

Sok jótanács, de a Balatonon még csúszda is van a bérelhető vízibicajon. A biztos szívgörcs érdekében. A régi MIG 21 póttartályból csinált vízibicajjal lól lehetett haladni, ugrálni róla nem lehetett. A mostaniak fordítva.

Minden gyereket meg kellene tanitani arra , hogy a legbiztonságosabb hanyatt fekve lebegni a vízen úszás tudás nélkül is. (Kiemelt hassal, hátrahúzott fejjel, széttárt lábokkal és karokkal). Természetesen álló vízben vagy csendesen folyóban. Ha mélyül a víz, akkor egyszerüen hanyatt kell feküdni, mivel úgy víznyelés nélkül lehet kiabálni, segítséget kérni s menteni is a legkönnyebb (áll alá nyúlva kihúzni a vízből a delikvenst). Tilos csapkodni a vízet, pláne állva, felemelve a karokat, mert akár a kutyaúszás is segíthet rövid távon és időn belül.. Ha valaki örvényes folyóvízbe kerül s húzza lefele az örvény, akkor hagyni kell s az aljzathoz közel oldalra kiúszni belőle. Víz alatt spórolni kell a levegővel s lélegzéssel, az átlag ember is meg tud lenni 2-3 percig levegővétel nélkül, de csapkodással már csak kevesebbel. Véleményem szerint az úszóiskolákban először a háton fekvést kellene begyakoroltatni s csak utána a hason történő többi úszásnemet. Jelzem, kerültem már veszélyes, örvényes folyóvízbe. Tengerparton az áramlások lehetnek veszélyesek, ezekből is oldalra lehet megpróbálni kimenekülni.

Ha egy ember elmerül, azt azonnal csak a közvetlen környezete érzékeli. a szabad víz nem uszoda, a magyarországi tavaink, folyóink többségének nem látni le az aljáig, még a sekélyebb területeken is könnyen elbotolhatunk valamiben, ha jön egy hullám, egy erősebb áramlat. ---------------------------- 1.Ember? Tuti hogy nem. Ezt a hangot nem igen rakem, de két résztől rakód. Az em: De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. ena-ona-ana em-om-am el-(ol?)-al Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid. Ha a latin emó, , m-vel úgy igenstak rakni van. Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani. Vagyis: emel-omol-amal. És a bír-bér-bar: Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír más flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva vahn, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír. Albánnak innen van mber, de hogy ez itt ina vagy em, nem rakni. 2.Merül?Mély? A mély hang az indogermán mel stumától ered, azt rekkja, hogy schwarz. De ez a hang igen izolált a germagyarnak innen, sokkal inkább rakni van a düh-doh stuma, ettől a dohoba hang,ez a tief. A dunger dohoba, ha tief, vagyis schwarz, mély. Ez a hang inkább a stumanyelv részje, és a düh-doh stuma a raku. Így nem merül, az a hang a merher, ezt a hangot arra mondjuk, ha mondjuk kenyeret merhjtünk vízina, ott mer-mar-mor-mur lesz, morsad vagyis. Vagy a hullma merher a víznek innen. Ha dohoba vahn, úgy azt a hangot mondjuk igének, hogy dohompel. A dunger, ha tief úgy dohopa, és ha az ember bukk a víznek inett, úgy dohompel. ahogy mondjuk a Dragon Ballnak innen, vagy mondjuk egy cápa a dungernak innen.Látni van, hogy dohonkel ott a víz, ahol a cápa dohompel. Düh-doh stuma: dohopa: tief ennek dohompel, vagyis tauchen - dühebed dühombni(nem tomb)-dohombni, dohomba(Nebel), dohomály dühomba: dumb dühembelni(nem tombol)- dohombelni dühoma-dohoma, dohomnja dühomojni-dohomojni, dohomáj dühen-dohon(presenz) dühenjni-dohonjni dühensz-dohonsz(sz akciós) dühenszt-dohonoszt, dohonszta dohonkni dohonkelni dohonekja dohonekelan dohonkela dühüng-dohong dühel-dohol(iteratív) dühdereg dühor 3. Köz? Bullshit hang, dúrgerni, mondjuk dúrpára. 4.Környezet? Bullshit hang, inkább omtoal és így omtoalja vagy omtoalma. Vég? A vég egy szleng hang, úgy ahogy annyi ahogy a kampec a kampótól. A vég az uei, íj stumától ered, ahogy az ín is. Etimológiája így problémás, hisz a magyaros hang az í, ahogy ín és íniog, vagy ébely, éber, imboly. A vég így szleng, így magyarul azt mondjuk, hogy anatt:A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdinnen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az a van tova, ez az indogermán na-nu-ni-vel, ana a domináns a magyarnak innen. Az ana-ra rakód a to, vagyis az itt to részje mondjuk, rakód: anatt, anato. Anatt így: Ende, Ant, Ent. Anatt: anatt bei, nál is, anatt: weg is, anattregyni(widerlegen) E-vel volna ahogy enett Kopf is, hisz az e vahn, anatt az Ende. De az etimológia bizonylosz, hisz a va-vá, ve-vé stumától is duadna vanni egy hang indogermán gho-val, így volna vé gho(engem, téged, japán go is ez volna). De az anto is maradni duad, ahogy a vé gho is, is volna mondani: ana to vé gho is. Így om, hogy oldal, to hogy ott és al hogy überall. 5. Érzékel? Bulslhit hang z-vel! De stak er és ár stuma van:er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája. 6.Szabad? Nem rakom ezt a hangot. A szabad nem szláv hang, hanem a szab stumától ered, indogermán skeb, skap, skab. Ez nem a sippés a suebada, suebadaz, suebadus. De nem rakom: - szabad, szabta: múltidővel, rédi ed múltidő, vagy da, ahogy az angolnak innen. A múltidő folyton nőnemű, passív, possesív, az aktív ti és kausatv to a hímnemű, de a to lehet neutrum is. -szabad ige: ed kausatív-presenz, indogermán, ahogy ered, szakad... -szabda főnév: a szabadni igétől, ettől főnév. 7.Ország? Nem rakem a hangot, ha az úr-tól ered, úgy nagyon kurka, korcs hang, és az úr az úra wera, úra van. Ha sok ra s re stuma van, úgy a magyar, ősmagyar hang a rejku. Hisz regerda van, rengyár, rektár, raktár. A rengyárnak így rejku van, vagy a rakónak, a rejku reja a népnek. Én egy országtagadó vagyem, az egy habubsd persóna, newyorki cég. 8.Nem több. Az ö magyarlosz, u-val van, és így dubb. A stuma a du magyarul, és az ö magyarlosz: du stuma: duad, dumb, dumer, nem tömör, dum, dumuly, nem tömeg,dul, nem tel, dudor, dunni, dundi, dun: dunad, dunya,nem tunya, dunyu, nem tanya, duny, a dehnen, ja kausatívval, ahogy kuny, dunyered, dunyér, nem tenyér,dungely, nem tengely, dung, nem teng, dunger, nem tenger,dunyeszt, dunszni, dunkni. 9.Alja,az azt rekkja, hogy az al a túl és bíró ja-val, indogermán ja, vagyis ana túl van. Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti. Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális. Van ugye az indogermán e stuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódta e(itt, id, így, én, egy) és rakódta az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódta az a, ahogy a és az. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?... Három fokozat vahn így: e és o és a. Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel. A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is. Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa. Az ősmagyarnak innen három hang volt: 1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund. 2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupem(csupem) a stumát. 3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-nál és az itt-nél is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.A fenti dungeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így volna alles is. Az elő volna vor, de az al, az inkább stak al maradna. Ahogy: -ina -ona(onnan) -ana(A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.) A legraktább volna, ha az ana ina vagy ena formáját mondanánk unten-nek, vagyis inetten, enetten, nieder, nieden. Vagyis: i-na o-na a-na 10.Hullám? Ez a hullma, ez stak így hullát vagyis Leiche-t rekk. A hull hang az indogermán skel, vagyis szel stumától ered, ha az s szakad le, úgy a k az h-vé rakód, ahogy a halnak innen és antsónak innen is. A germán formák sokrétűek, van hallus, vagy u-val, ahogy Schulter is, két l is így, és u-s forma is van. A hullma így azt rekkja, hogy Leiche. Magyarul a Woge az ár stumából ered, ana-val, ana presenz is, ez lesz az árna. Ár? Stak egy domináns ár stuma van, ez az er stuma flektált formája. Az ár ahogy prájsz így nem magyar, igen az árja arjati hangtól eredni duad, de al a stuma. Így van az ár, ahogy borerő tű is, ez a német Ahle, árjár formája az ára, gót forma az éla. Ezeket a hangokat dúgerni kell, hogy a dominás ár stuma maradjon, és attól grammatikailag rakni a hangokat. Ilyen kurka, korcs hang az árva hang is, az orbos-tól. De gramamtikailag az árva az nem antsó, ahogy ár és az indogermán au, vagyis va és vá, ez rekkja azt, hogy schnell, speed. Árna: Woge. árva: schnell, speed, vagyis ár-va. ármány: naknév itt, ez a gross, erhaben. Az ármány hang van így az ármányrejku vagyis Ermanarich névnek innen is. De az ár hang, ahogy prájsz etimológiája bizonylosza, az is volna, hogy az á1-től ered, ahogy ezt az ér degenerált flektált forma is rekka:ér-ár. 11.Terül? Terjed? Ennek a hangnak az etimológiája bizonylosza, vagy az indogermán ster stumától,vagy egy germán terra igétől, ha a germán forma nem a ster-től ered, kissé nem germánosan, hisz a t az d volna.A germán terra ige kicsi, nem fontos. A du és dun stuma duasabb:duad, dumb, dumer, nem tömör, dum, dumuly, nem tömeg,dul, nem tel, dudor, dunni, dundi, dun: dunad, dunya,nem tunya, dunyu, nem tanya, duny, a dehnen, ja kausatívval, ahogy kuny, dunyered, dunyér, nem tenyér,dungely, nem tengely, dung, nem teng, dunger, nem tenger,dunyeszt, dunszni, dunkni... Ahogy:Tart? Ez így németizmus, ahogy halten, vagy anhalten. A tart stumája az indogermán dher-dar stuma, de így mondani németizmus. Magyarul ezt antsóhogy mondjuk, vagy a duny stumától, ennek stumája a du-dun stuma, nem teny, hanem duny, ez a dehnen ja kausatív-presenzes formája. A dunyra rakód az ered: dunyered. Ez így az ősmagyar, és a latinos forma is. De lehet ennek a távered is, ahogy latin durare. A távered rakód a tá-to-tól, indogermán de, az indogermán au-tól, va-vá, a vá távered, és az er-től, és az ed kausatív-presenztől. Máshol nem tart valahová, nem rekkend, a rekk-től. Így dunyni: dehnen, ahogy ruhákat dunyni, ja kausatív-presenzvel, így a Gebiet a tanya helyett dunya, de sok más hang is volna.De lehet jt-ine is rakni, ahogy dunyto, múltidőnek innen dunyta, az o és i a kausatív, az a a múltidő, ahogy a dungelyen: e---o---o---a. 12. Tó? Folyó? Na jó, rakta hangok, a tó a gemrán tou, a folyó folja, indogermán pel stuma, germán fle.