Az Európai Unió Bírósága ismét a Bizottság mellé állt a menekültügyi szabályozás terén

2023. július 01. 09:44

Az elmúlt években az Európai Unió Bírósága ítéleteivel kivette a részét az egyre szorosabb európai integráció kialakításában.

2023. július 01. 09:44
null
Oblat Rudolf

Az Európai Unió Bíróságának legfrissebb ítéletével egy újabb fejezethez érkeztünk a magyar kormány és az Európai Bizottság között fennálló, a menekültügyi szabályozással kapcsolatos nézeteltérések vonatkozásában, ugyanis a luxemburgi székhelyű testület szerint Magyarország megsértette az uniós kötelezettségeit a 2015-ös migrációs válság után bevezetett menekültügyi szabályozással.

Kötelezettségszegési eljárás: megint vagy még mindig?

A különböző eljárások, felszólítások, figyelmeztetések és az egyéb,

Magyarországgal és a magyar kabinettel szemben alkalmazott uniós szankcionáló eszközök útvesztőjében nem nehéz eltévedni,

ezért megpróbáltunk összeszedni, hogy milyen ügyekben vannak épp kötelezettségszegési eljárások Magyarország és a kabinet ellenében, azok miként zajlanak a gyakorlatban, és a legfrissebb, a hazai menekültügyi szabályozással kapcsolatos uniós bírósági ítéletet is górcső alá vettük.

A kötelezettségszegési eljárásban egyfelől az Európai Bizottság, amely mint az uniós jog betartásának kikényszerítője játszik kulcsszerepet. Másfelől az a tagállam, amely elvileg megsértette az EU jogrendszerét.

Előfordulhat olyan eset is, amikor három pólusú válik az eljárás, ugyanis abban az esetben, ha a tagállam kormánya és az EB között nem sikerül peren kívül megegyezni, akkor a biztosi testületnek lehetősége van az Európai Unió Bíróságát is bevonni a folyamatba.

A kötelezettségszegési eljárást két egymástól elkülönülő, azonban egymással szorosan összefüggő szakaszra tudjuk osztani. Az EU Működéséről Szóló Szerződés 258-260. cikkei értelmében egyrészt beszélhetünk az ún. peren kívüli, vagy a pert megelőző szakaszról, másrészt a bíróság előtti eljárásról.

Az első szakasz úgy néz ki, hogy ha a Bizottság megítélése szerint egy tagállam a szerződésekből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette, akkor hivatalos figyelmeztető levelet küld az érintett országnak, amelyben felszólítja: tegye meg észrevételeit az üggyel kapcsolatban. Attól függően, hogy a tagállam megtette vagy nem tette meg észrevételeit, a Bizottság indoklással ellátott véleményt küld az ország kormányának, amelyben kifejti: meglátása szerint miben áll a közösségi jog megsértése és felszólítja a tagállamot, hogy záros határidőn belül tegyen eleget kötelezettségeinek.

Tehát az első szakasz teljes egészében bíróságon kívüli eljárásként nyert szabályozást,

és a Bizottság, valamint az érintett tagállam kormánya közötti pereskedést igyekszik kiküszöbölni azzal, hogy a felek ismertethetik egymással álláspontjaikat, és lehetőséget teremt arra, hogy a problémás kérdésekben korrekcióval éljenek.

Komplexebb, bonyodalmasabb, nem mellesleg pedig sokkal hosszabb folyamatot jelent a kötelezettségszegési eljárás második szakasza, amire akkor kerül sor, ha az érintett állam a Bizottság által megszabott határidőn belül nem tesz eleget a felszólításnak. Ebben az esetben

a biztosi testület az Európai Unió Bírósága előtt pert indíthat az uniós jog megsértésével gyanúsított tagállam ellen.

Ezt követően az ügy az EU Bírósága döntésének függvényében fog alakulni. Abban az esetben, ha a bírói testület megállapítja, hogy egy tagállam nem teljesítette a Szerződésekből eredő valamely kötelezettségét, az adott államnak meg kell tennie a bírósági ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Ebben a kérdésben, tehát az ítéletben foglaltak végrehajtása tekintetében a Bizottságnak is osztanak lapot, ugyanis amennyiben a Bíróság megállapítja a jogsértést, és az érintett tagállam nem tesz eleget az előírt intézkedéseknek, akkor a Bizottság meghatároz egy átalányösszeget vagy kényszerítő bírságot, amelyet az érintett tagállamnak ki kell fizetni.

Milyen ügyekben folyik kötelezettségszegési eljárás Magyarország és a kormány kapcsán?

Számos esetben külön ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárásokat indít a Bizottság, amelyek célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogot; nem egy esetben azonban előfordult már olyan eljárás is, hogy a biztosi testület szakmai érvek mögé bújva egyértelműen ideológiai okokból élt az eljárás alkalmazásával.

A teljesség igénye nélkül most két korábbi eset kerül bemutatásra, valamint a friss, a menekültügyi szabályozással kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás nyomán hozott uniós bírósági ítélet.

Meglátásom szerint az első kategóriába, tehát inkább a szakpolitikai területeket érintő eljárás közé sorolhatjuk azt az esetet, amikor a Bizottság a belső piaccal kapcsolatos aggályok miatt indította meg az eljárást Magyarországgal szemben.

A Bizottság még 2022 nyarán úgy határozott, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen,

amiért eltérő üzemanyagárakat szab meg a külföldi rendszámmal, illetve a magyar rendszámmal rendelkező járművek esetében.

A Bizottság felkérte a magyar hatóságokat, hogy tartsák be az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának irányelveiből fakadó uniós jogi rendelkezéseket. Az Európai Bizottság szerint egyoldalú nemzeti szintű lépések és a megkülönböztető bánásmód alkalmazása ellentétes az egységes piacon belüli szabad mozgás elvével, és nem jelenthet megoldást a problémákra. Noha e tekintetben a biztosi testület nem ideológiai alapon, hanem szakmai szempontok szerint a belső piac egységességének fenntartása érdekében lépett fel, azt is fontos megemlíteni, hogy a magyar kormány által eszközölt különös intézkedésekre a rendkívüli külső körülményekből fakadóan, és a váratlan helyzetekre lassan reagáló EU tétlensége miatt kellet sort keríteni.

Most pedig evezzünk az ideológia és a politikai csataterek mezejére, ugyanis a Bizottság tavaly decemberben az EU Bírósága elé idézte a budapesti kormányt a „pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló törvényben a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítése és/vagy megjelenítése tekintetében foglalt tilalmak és korlátozások miatt”.

A köznapi nevén gyermekvédelmi törvények nevezett jogszabály a Bizottság szerint sérti az „LMBTIQ-személyek jogait”. A Bizottság döntését megalapozandó leginkább az EU alapjogi chartájára, irányelvekre és szerződésekre hivatkozott, azonban fontos hangsúlyozni, hogy e jogforrások alapján a magyar kormány álláspontja is védhető, ugyanis az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltak alapján

az oktatás nemzeti hatáskörbe tartozik, a gyermekek neveléséről dönteni pedig a szülők joga. 

Bár a kezdetetektől köztudott volt, hogy az LMBTQ-szervezetek jelentős szerepet játszottak a gyermekvédelmi törvény ellen indított brüsszeli hadjáratban, ernyőszervezetük, az ILGA-Eu­rope korábban részletesen beismerte, hogyan működtek együtt a tagállamokkal annak érdekében, hogy a Magyarország elleni fellépés eredményes legyen. A beszámolójukból az derült ki, hogy keményen dolgoztak a színfalak mögött, s már a kezdetektől fogva nyomást gyakoroltak a tagállamokra az LMBTQ-szervezetek annak érdekében, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indítson Magyarország ellen a gyermekvédelmi törvény miatt.

Jól látszik tehát, hogy a kötelezettségszegési eljárások esetén is sokszor háttérbe szorulnak a szakmai szempontok, és bizonyos esetekben tisztán az ideológiai megfontolások dominálnak; vagy a lobbisták, illetve különböző NGO-k által a háttérben folytatott nyomásgyakorlás, alkuk és egyéb ügyletek alapján kerül sor az eljárás megindítására.

Az EUB szerint uniós kötelezettséget sért a magyar menekültügyi szabályozás

A magyar kormány és az Európai Bizottság között a menekültek kérdésében fennálló nézeteltérés 2015-re vezethető vissza, amikor az addig nem látott intenzitású migrációra válaszul a kormányzat tranzitzónákat hozott létre.

Ennek az lett az eredménye, hogy a Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet terjesztett az EU Bírósága elé. Ezt követően a Bíróság 2020. december 17-i ítéletében azt állapította meg, hogy a szerb–magyar határon található tranzitzónákra vonatkozó szabályokról és gyakorlatokról szóló magyar jogszabályok ellentétesek az uniós joggal.

Ezen a rendszeren a kormányzat azonban még azelőtt változtatott, hogy a Bíróság az uniós jogot sértőnek ítélte a gyakorlatot 2020 decemberében. A kabinet ideiglenes jelleggel 2020. május 26-án vezette be az úgynevezett nagykövetségi eljárást.

Ennek értelmében a menekülőknek a kérelem beadásához először a belgrádi vagy kijevi magyar nagykövetségen kell benyújtania az ún. „menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot”, amit az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság bírál el. Amennyiben a döntés pozitív, akkor a menedékkérő beutazhat Magyarországra, hogy formálisan is menedékkérelmet nyújtson be. A „nagykövetségi eljárást” eredetileg a COVID-19 világjárványra válaszul vezették be, azóta pedig ötször hosszabbították meg az érvényességét, amely jelenleg 2023. december 31-ig tart.

Az Európai Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást az ügyben Magyarországgal szemben, mert álláspontja szerint ez nem felel meg az EU nemzetközi védelemről szóló 2013-as irányelvének.

A Bizottság a perben arra a jogszabályi részre hivatkozott, amely kimondja, hogy a tagállamok előírhatják, hogy a kérelmeket „személyesen és/vagy valamely kijelölt helyen” kelljen benyújtani. A Bizottság álláspontja szerint ezt a rendelkezést csak annak sérelme nélkül lehet alkalmazni, hogy „a nemzetközi védelemért folyamodó személyeknek ténylegesen lehetőségük legyen arra, hogy kérelmüket mielőbb benyújtsák”. A bíróság szerint az irányelv előírja, hogy akár a tagállamok határain is be lehessen nyújtani menedékkérelmet, és ezt nem köthetik semmilyen „adminisztratív alakisághoz”. A testület közleménye kiemeli, hiába magyarázta a kormány a koronavírussal a korlátozást, a megkövetelt oda-vissza utazás épp növeli a fertőzés kockázatát, így nagyobb eséllyel hurcolhatják be a betegséget az országba.

Noha a bírói fórum szakmai felkészültsége megkérdőjelezhetetlen, azt sem szabad elfelejtenünk, hogy

a testület nem pusztán egy egyszerű bíróságként működik, hanem az európai integráció előmozdításának egyik legfőbb szereplője.

Az elmúlt évtizedekben az Európai Unió Bírósága ítéleteivel jelentősen kivette a részét az egyre szorosabb európai integráció kialakításában. A testülethez köthető számos döntés szolgált jogalapként az egyre mélyebb integráció megteremtéséhez. Ilyen például a közvetlen hatály elve, de azt se felejtsük el, hogy az EUB döntése alapozta meg azt a mára általánossá vált elvet, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállamok nemzeti jogával szemben. Nyomon követhető, hogy az Európai Bizottság és az Európai Bíróság kéz a kézben igyekszik az Európai Egyesület Államok irányába elmozdítani az uniót, ugyanis nem sokszor fordul elő olyan eset, amikor a testület egy tagállam javára hozza meg döntését egy olyan ügyben, amelyben a Bizottság valamely, a nemzeti szuverenitást érintő hatáskör gyakorlásával kapcsolatban indít pert egy ország ellen.  

****

Kevin Reitz / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

Kapcsolódó cikkek

Összesen 57 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
njohn
2023. július 01. 14:20
Egy nagy LÓFAXT az Uniós Bíróság Seggébe !!! Az egész migrációs balfaszság meg a SCHENGENI határvédelmi rendszer és előírások EGYMÁSNAK totálisan ellentmondó fölépítés. A KETTŐT együtt nem lehet betartani. ÉS nekünk a SCHENGENI határok védelmi sokkal nagyobb létérdek, mint hogy a felhígított migrációs agyatlanságoknak eleget tegyünk, mert abból egyértelműen látszik, mire is megy ki a dolog: Elárasztani Európát a már soha ki nem toloncolható afrikai és ázsiai tömegmigránsokkal, a JÓLÉTI szociális rendszert megcsapoló millióival. https://www.youtube.com/watch?v=WSNG9XLByIo&ab_channel=TZMMagyarorsz%C3%A1g
EX_Terminator
2023. július 01. 14:03
Végezetül pedig? TÖRÉNYSÉRTÉSRE NEM LEHET TÖRVÉNYT ALAPOZNI HA A BÍRÓSÁG VAGY A POLITIKAI DÖNTÉS SZEMBEMEGY AZ ÚNIÓS JOGOKBAN ÉS OKMÁNYOKBA RÖGZÍTETT HATÁSKÖRÖKKEL ÉS TÖRVÉNYEKKEL AZ SEMMIS. AZ TÖRVÉNYTELN JOGTALAN NEM LÉTEZŐ. Szóval faszikáim? Bekaphatjátok! csak így egyszerűen!
zrx8
2023. július 01. 14:00
Nem tudjátok véletlenül, mennyibe kerül mostanában egy EU-s bíró, natur franciával, végén szájba ?
letsgobrandon
2023. július 01. 13:51
és ha leszarjuk akkor mi van ?.. nem lesz "unióspénz"? .. dugjátok fel dobrevnek.. köcsögök
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik