a forgalmazást az uniós szabályozás általános tendenciái vagy a nagy országok által bevezetett intézkedések irányították.
A tanulmány adatai arra utalnak, hogy Magyarországon és valószínűleg más országokban is két különböző stratégia létezik a dizájner drogok előállítására és kereskedelmére. A kettő közötti választás több tényezőtől függhet, a gyors piaci változások által megkövetelt készségek rendelkezésre állásától kezdve a különböző piaci szegmensek költség-haszon értékeléséig.
A szerző példaként említi, hogy míg a kannabinoidoknál rövid idő alatt nagy mennyiséget értékesítettek, addig a katinonoknál a kereskedelem intenzitása nem volt összefüggésben a helyi szabályozással, volumene kisebb, de stabil maradt.
„Az új pszichoaktív anyagokat a kábítószer-szabályozás kijátszása érdekében állítják elő.
A szabályozási erőfeszítések vegyes sikere azonban arra utal, hogy a forgalmazás dinamikája nem teljesen ismert” – írta Prof. Dr. Haller József a tanulmány készítésének motivációjáról. A szakértő szerint a stratégiák tanulmányozása a szomszédos és távoli uniós országokban segíthet a piaci események elemzésében és előrejelzésében.