Míg a képviselők vitáznak a tanárok jogviszonyáról, a Kossuth téren pár százan tüntetnek

Péntek délután ült össze az Országgyűlés, hogy döntsenek a státusztörvényről, ami új kereteket között szabályozná a tanárok munkaviszonyait. A jövőben megszűnne a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezetne be a pedagógusoknak.

A parlamenti vitában Maruzsa Zoltán részletesen ismertette a státusztörvény részleteit. Szerinte a tanárok magánélete továbbra is sérthetetlen lesz, és továbbra is az elbocsátás marad az egyetlen jogszerű szankció.

A tervek ellen több tüntetést is tartottak az elmúlt hetekben tanárok, diákok és ellenzéki aktivisták, valamint szimpatizánsaik. Péntek délutánra is tüntetést szervezett a Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront a Kossuth térre.

Összecsapott a Fidesz és az ellenzék

A Fidesz szerint a baloldali politikusok itthon a pedagógusok béremeléséért tüntetnek, Brüsszelben pedig mindent megtesznek azért, hogy a Magyarországnak járó pénzek ne érkezzenek meg, míg a DK úgy véli: méltatlan körülmények között folyik a hazai oktatás.

Hollik István légből kapottnak és a tényeket figyelmen kívül hagyónak nevezte az előtte szóló DK-s képviselő által elmondottakat. Hozzáfűzte: Gyurcsány Ferenc pártjának a képviselője mondja ezt, akiknek a kormányzása idején elvettek egyhavi pedagógusbért, 381 iskolát zártak be a vidéki településeken, ellehetetlenítették a pedagógusképzést, amelyet Horn Gyula után ők is fizetőssé tettek, és oktatáspolitikájuk következményeként 15 ezer pedagógus hagyta el a pályát.

A Momentum szerint a pedagógusok nem lesznek hálásak ezért a törvényért,

Az MSZP úgy látja: „fekete nap a mai”. Kunhalmi Ágnes szerint „a Fidesznek biztos, hogy az oktatás nem szakmai kérdés”, a miniszterelnök „csak hatalompolitikai kérdésként tekint rá”, nem érdekli, „mennyi a funkcionális analfabéta vagy hányan kerülnek ki érdemi tudás nélkül a rendszerből”.

Hangsúlyozta: szemben a kormányzati ígéretekkel, nem ilyen törvényekkel teszik vonzóvá a pedagóguspályát, növelik annak presztízsét. A törvény nem ad megoldást az ágazat problémáira, például a létszámhiányra.

Eközben: ellenzéki politikusok Pankotai Liliékkel karöltve tüntettek az Országház előtt

A demonstrálók száma jócskán megcsappant, körülbelül hatszázan lehettek, és olyan – már megszokott felszólalók, mint Törley Katalin vagy Pankotai Lili – mondtak beszédeket, illetve Lili esetében újabb trágár verset.

A párbeszédes Szabó Tímea például arról beszélt, hogy „a szegénység napja ez, másfél év tiltakozás után ugyanis ott bent tárgyalják zárt falak mögött a ti jövőtöket tönkretevő bosszútörvényt.”

„A gyávaság napja is, mert a Parlamentet hermetikusan lezártak, nehogy a szemetekbe kelljen nézniük. Hollik István, a »hajbeültetős fideszes« azt mondta, hogy az ellenzéki politikusok hibája, hogy a tanárok nem kapnak béremelést. Érdekes, hogy amikor Orbán Ráhelt kell segíteni, akkor nem Brüsszelből várják a pénzt” – fogalmazott.

Kanász-Nagy Máté szerint pedig szerencse, hogy a hazugságnak van egy természetrajza, mégpedig az, hogy előbb-utóbb lelepleződik. „Ez ma meg is történt. Nem mondtak igazat, de az elmúlt 13 évben sem mondtak igazat. Mindenkiért tüntetünk, mert ha ezt a státusztörvényt le lehet nyomni az oktatás torkán, akkor másokat is meg lehet fosztani a jogaiktól. Mi most értük is fellépünk” – jegyezte meg az LMP-s politikus.

A jobbikos Ander Balázs szerint a pedagógusok nagy része hamarosan nyugdíjba vonul, és nincs utánpótlás. Úgy véli:

A DK színeiben Barkóczi Balázs képviseltette magát, aki kijelentette: együtt leváltják Orbán Viktort. Majd hozzátette: „könnygázban, reménytelenségben fürdő arcokat látok”.

Kifejtette továbbá, hogy Orbán Viktor a bosszútörvényével lesújtott mindenkire, nem néz se Istent, se embert – éri az ütés a diákokat és a pedagógusokat is. „Kormányozni nem tud, milyen miniszterelnök az, aki hagyja, hogy szétrohadjon alatta az oktatás?” – tette fel a költői kérdést a baloldali politikus.