Kiálltak a szólásszabadság mellett, törölte a Transzparens oldalát a Facebook – feltárjuk az ügy hátterét

„Nem kaptunk tájékoztatást azzal kapcsolatban, hogy miért tiltott le bennünket csütörtökön a Facebook, megítélésünk szerint egyetlen tartalmunk sem sértette meg a szabályait, irányelveit” – mondta el a Mandiner kérdésére a Transzparens Újságírásért Alapítvány menedzsere. Ugyanakkor Nagy Károly szerint nem lehet véletlen, hogy a legnagyobb közösségi médium azt követően folyamodott ehhez a drasztikus lépéshez, hogy benyújtották a büntető törvénykönyv (btk.) módosítására vonatkozó javaslatot a pártfrakcióknak és az igazságügyi minisztériumnak. 

Politikai döntést hozott a Facebook

Az Országgyűlés pedig megkezdte a javaslat tárgyalását, ennek a média is nagy teret szentel, feltehetően ez nem tetszhetett többeknek és emiatt „jelentgethették” őket – véli az alapítvány –, hiszen ezt követően vált elérhetetlenné az oldaluk. Nagy Károly azt tartja abszurdnak és elfogadhatatlannak, hogy a döntésről nem kaptak előzetesen értesítést, és miután letiltották őket, hiába próbáltak információt szerezni az okokról, falakba ütköztek.

„A Facebook egyáltalán nem működik átláthatóan, a döntési mechanizmusa titkos, az algoritmusa pedig nem az igazságot keresi. Így minden felhasználó ki van téve annak, hogy időlegesen vagy akár véglegesen is megszüntetik az oldalukat anélkül, hogy ezt

– fogalmazott. Majd arra is kitért, hogy emiatt a jövőben is veszélyben vannak, annak ellenére is, hogy a nemzetközi hátterű, egyre nagyobb elismertségnek örvendő Transzparens sohasem posztolt olyan tartalmakat, amelyek bárkire nézve is sértőek lehetnek, és nem is fognak, hiszen ők tisztességes, korrekt módon tényszerű médiaelemzéssel foglalkoznak. „Ez a tiltás tehát nem más, mint egy – egyébként szakmai körökben konszenzusnak örvendő és a szólásszabadság érvényesülését elősegítő – javaslatra érkező politikai válasz” – jelentette ki Nagy Károly.

Az ellenzéki pártok nem értenek vele egyet

Jó hír azonban, hogy pénteken hajnaltól ismét helyreállt a rend, elérhető a Transzparens Fb-profilja, de az Alapítványnál azóta sem tudják, ez a fellebbezésüknek köszönhető vagy annak, hogy a tiltásról szóló botrányost hírt felkapta a média, több portál is beszámolt róla.

A menedzser a btk-módosításról kijelentette, örül, hogy az újságíró szakma – politikai hovatartozástól függetlenül – egyetértett azzal a szakmai javaslatukkal, hogy sokkal szűkebb körben lehessen csak büntetőeljárást kezdeményezni az újságírók ellen rágalmazás és becsületsértés miatt. Ugyanakkor szomorúan konstatálta, hogy az ellenzéki pártok nem értenek vele egyet, holott

Az a gondjuk vele – vetettük fel –, hogy míg a médiában lehet majd tévedni, hazudni, lejáratni valakit, ez szűkebb körben, például egy társaságban, kocsmában továbbra is büntetendő lesz. Erre Nagy Károly azt mondta, a jelenlegi szabályozás a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát korlátozza, ráadásul a megrágalmazott, becsületében megbántott fél nem kap kártérítést, a hosszú hónapokon, éveken át történő büntetőeljárással pedig meghurcolnak újságírókat, a végén pedig legfeljebb megrovást vagy minimális pénzbüntetést szab ki a bíróság.

Először a sorozatgyilkos, utána az újságíró

„El kellene kerülni, hogy délelőtt a sorozatgyilkos ügyét tárgyalják, délután pedig azét a médiamunkásét, aki véletlenül tévedett egy apró kérdésben vagy akaratán kívül megbántott valakit, aki ezt zokon vette” – közölte az Alapítvány menedzsere. „Az ilyen jellegű vitákat nem a büntetőbíróságnak kell kezelnie” – tette hozzá.

S még egy fontos szempont – érvel Nagy Károly –, hogy a büntető törvénykönyv módosítása után is lehet majd

kezdeményezni, amelynek következtében a sértett fél érvényesítheti az akaratát. Hiszen közölni kell a lapoknak az igazságot, és súlyos százezreket, milliókat kell fizetniük, ha megrágalmaztak valakit vagy beletapostak a becsületükbe.

Nyitókép: Földházi Árpád