A szervezők minden idők legnagyszabású előadására készülnek.
Másfél órás produkcióval, a közönség bevonásával, gyermekkórussal és tánckarral három színpadon várja a nézőket 40. születésnapján augusztus 19-án az István, a király a budapest Sportarénában.
Ez a kétpólusosság olyan egyedülálló energiaforrás, amire valóban büszkék lehetnénk, és itt az ideje, hogy ezt megértessük magunkkal” – mondta a csütörtöki sajtótájékoztatón Novák Péter, az előadás rendezője.
Az 1983-ban bemutatott rockopera ünnepi előadásában István királyt Koltai-Nagy Balázs, Saroltot Schell Judit, Gizellát Horányi Juli, Koppányt Baricz Gergő, Rékát Herczku Ágnes, Tordát Köteles Leander, Asztrikot Orosz Ákos, Vecelint Kardos-Horváth János, Laborcot Borbély Richárd, a főurakat Pallag Márton, Krisztik Csaba és Andrássy Máté, Sámánt pedig a szerzők engedélyével egy nő, Sena Dagadu alakítja.
Rosta Mária producer az eseményen elmondta, céljuk, hogy az elmúlt negyven év egyik legérdekesebb, és mindenképpen legnagyobb előadását állítsák színpadra. „A kétezer négyzetméteres Arénában ezer négyzetméternyi színpadon fogjuk játszani” – fűzte hozzá Rosta Mária. A produkcióban közreműködik a Magyar Állami Operaház Gyermekkara, egy 120 fős tánckar és egy hatfős rockzenekar.
Novák Péter arról is beszélt, hogy az István, a király a magyar zenés színjátszás egyik legnagyobb hatású darabja, nemzeti kollektív tudatunk része, amelyre eszmerendszerektől függetlenül mindenki kíváncsi.
„Az augusztus 19-i első előadásra úgy kelt el minden jegy, hogy István- és Koppány-jegyet árusítottunk, és az emberek mindkettőt vették. Az előadás főszereplőjének a közönséget szánjuk, közös éneklés lesz, miközben három helyszínen, az István-, a Koppány-színpadon, valamint középen egy szakrális térben zajlanak az események. A százhúsz néptáncos közreműködése tisztelgés az 1983-as bemutató, az egykori legendás Táncháztalálkozók, egyben édesapám, Novák Ferenc előtt” – fejtette ki a rendező.
Az István, a király zeneszerzője, Szörényi Levente az MTI-nek nyilatkozva arról beszélt: negyven évvel ezelőtt, a rockopera bemutatóján nem gondolták volna, milyen sikertörténet lesz a darab.
„Amikor 1983 nyarán a törökbálinti stúdióban a hangfelvételt kevertük, kicsit el voltam szontyolodva. Úgy éreztem, lehet, hogy nem olyan jó, amit csináltunk, de úgy látszik, tévedtem.”
Bródy János szövegíró felidézte: a királydombi előadás után sokan vélekedtek úgy, hogy egy fantasztikus darab született. „Egy kicsit rezignáltan akkor azt mondtam, ha harminc év múlva még emlékeznek rá, akkor elhiszem, hogy jól dolgoztunk. Nos, már negyven év is eltelt”.
Szörényi Levente szerint valamit nagyon eltaláltak, holott a darabban mindössze örök igazságoknak tűnő sablonok hangzanak el. „A zene és a szöveg együttműködése hozta azt, hogy mindenki megtalálja benne, ami a saját világának megfelel, és ezeket a gondolatokat, érzéseket a végén a Himnusz olvasztja össze”.
– fűzte hozzá Bródy János.
Az előadás ruháit Horányi Juli tervezte, a díszlettervező Tóth Kázmér, a zenei vezető Károly Kati és Brucker Péter, a dramaturg Bányai Gábor.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Soós Lajos
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
A tavasz a megújulás, az új élmények időszaka. A színházba járó, kulturális programokat igénylő közönség is vágyja a friss, lendületes, pozitív ingereket nyújtó programokat. A Duna Művészegyüttes idén tavasszal pontosan ilyen élményt ígér.
A dal a ruandai gyerekeknek egy magyar önkéntes tanította meg.
A Nemzeti Színház színpadán Vidnyánszky Attila rendezésében megszülető Marxtőkéje nem magyaráz, nem ítélkezik és nem menteget. Tetemre hív. Két részben, valóságrajzként, amelyben nem minden az, aminek látszik.
A Nemzeti Színház igazgatója nem hagyta szó nélkül a színész személyeskedő kirohanását, és pontról pontra cáfolta Nagy Ervin vádjait. Vidnyánszky Attila nyílt levélben üzent.
Szegény Fegyőr butaságaira amúgy fölösleges volna időt pazarolni, de nekem most van egy kis időm, valamint sokkal műveltebb és grafomán is vagyok.
A jövő most kezdődik – és talán Budapesten írják.
Jerzy Kwaśniewski, az Ordo Iuris Intézet elnöke éles kritikával illette az Európai Unió 2026-ban kiteljesedő „Demokrácia Pajzs” elnevezésű szabályozási csomagját.
