A Sportarénában ünnepel a 40 éves István, a király

Másfél órás produkcióval, a közönség bevonásával, gyermekkórussal és tánckarral három színpadon várja a nézőket 40. születésnapján augusztus 19-án az István, a király a budapest Sportarénában.

Ez a kétpólusosság olyan egyedülálló energiaforrás, amire valóban büszkék lehetnénk, és itt az ideje, hogy ezt megértessük magunkkal” – mondta a csütörtöki sajtótájékoztatón Novák Péter, az előadás rendezője.

Az 1983-ban bemutatott rockopera ünnepi előadásában István királyt Koltai-Nagy Balázs, Saroltot Schell Judit, Gizellát Horányi Juli, Koppányt Baricz Gergő, Rékát Herczku Ágnes, Tordát Köteles Leander, Asztrikot Orosz Ákos, Vecelint Kardos-Horváth János, Laborcot Borbély Richárd, a főurakat Pallag Márton, Krisztik Csaba és Andrássy Máté, Sámánt pedig a szerzők engedélyével egy nő, Sena Dagadu alakítja.

Rosta Mária producer az eseményen elmondta, céljuk, hogy az elmúlt negyven év egyik legérdekesebb, és mindenképpen legnagyobb előadását állítsák színpadra. „A kétezer négyzetméteres Arénában ezer négyzetméternyi színpadon fogjuk játszani” – fűzte hozzá Rosta Mária. A produkcióban közreműködik a Magyar Állami Operaház Gyermekkara, egy 120 fős tánckar és egy hatfős rockzenekar.

Novák Péter arról is beszélt, hogy az István, a király a magyar zenés színjátszás egyik legnagyobb hatású darabja, nemzeti kollektív tudatunk része, amelyre eszmerendszerektől függetlenül mindenki kíváncsi.

„Az augusztus 19-i első előadásra úgy kelt el minden jegy, hogy István- és Koppány-jegyet árusítottunk, és az emberek mindkettőt vették. Az előadás főszereplőjének a közönséget szánjuk, közös éneklés lesz, miközben három helyszínen, az István-, a Koppány-színpadon, valamint középen egy szakrális térben zajlanak az események. A százhúsz néptáncos közreműködése tisztelgés az 1983-as bemutató, az egykori legendás Táncháztalálkozók, egyben édesapám, Novák Ferenc előtt” – fejtette ki a rendező.

Az István, a király zeneszerzője, Szörényi Levente az MTI-nek nyilatkozva arról beszélt: negyven évvel ezelőtt, a rockopera bemutatóján nem gondolták volna, milyen sikertörténet lesz a darab.

Bródy János szövegíró felidézte: a királydombi előadás után sokan vélekedtek úgy, hogy egy fantasztikus darab született. „Egy kicsit rezignáltan akkor azt mondtam, ha harminc év múlva még emlékeznek rá, akkor elhiszem, hogy jól dolgoztunk. Nos, már negyven év is eltelt”.

Szörényi Levente szerint valamit nagyon eltaláltak, holott a darabban mindössze örök igazságoknak tűnő sablonok hangzanak el. „A zene és a szöveg együttműködése hozta azt, hogy mindenki megtalálja benne, ami a saját világának megfelel, és ezeket a gondolatokat, érzéseket a végén a Himnusz olvasztja össze”.

– fűzte hozzá Bródy János.

Az előadás ruháit Horányi Juli tervezte, a díszlettervező Tóth Kázmér, a zenei vezető Károly Kati és Brucker Péter, a dramaturg Bányai Gábor.

(MTI)

Nyitókép: MTI/Soós Lajos