Ez már szintlépés: Afganisztánt is megjárt lövész lehet a honvédség új vezetője

Amint arról a Mandiner.hu beszámolt múlt héten, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter javaslatára Novák Katalin köztársasági elnök felmentette beosztásából Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, a Honvéd Vezérkar főnökét.

A Honvédelmi Minisztérium kapcsolódó közleményében azt írta: Ruszin-Szendi Romulusz komoly érdemeket szerzett a katonai kiképzés felgyorsításában, korszerűsítésében, valamint jelentős lépéseket tett a Magyar Honvédség harcképességének növelése érdekében. Az altábornagy a haza szolgálatát más területen fogja folytatni – tette hozzá a tárca.

akit két éve épp a most leváltott vezérkari főnök búcsúztatott el, s kívánt sok sikert új munkájához: a Magyar Honvédség NATO és EU Katonai Képviselő Hivatal vezetéséhez.

Szó sincs NATO-ellenes folyamatról

Miért épp most kellett változtatni a honvédség vezetésén? – tehetnénk fel a kérdést. Válasz azonban nemigen van – az Ukrajnában, vagyis a szomszédban folyó véres összecsapások miatt ez talán érthető –, csupán találgatások láttak napvilágot. Például a honvédségen belüli átszervezések – amelyről a szaktárca úgy kommunikál: fiatalítás, szervezetikultúra-változtatás, modern, ütőképes haderő kialakítása zajlik –; és egy kifejezetten kényes terület: az Ukrajnának történő harcieszköz-szállítások.

Aznap jelent meg a Honvéd Vezérkar főnökének felmentéséről szóló határozat, amikor az Átlátszó.hu arról számolt be, hogy gyalogsági páncélozott járművek „haladhattak át Magyarországon”, illetve a győri repülőtérről szálltak fel Kijevnek szánt katonai helikopterek.

De ezek – mint jeleztük fentebb – csak találgatások, mert mint Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője is annak adott hangot közösségi oldalán: hogy nem tudni, mi áll a váltás hátterében, pusztán a vezetők vannak az összes információ birtokában. Ám

Afganisztánban is járt lövész a Vezérkar élén

Az 1971-ben, Kaposvárott született, lövész végzettségű Böröndi Gábornál NATO-kompatibilisebb katonai vezetőt nem nagyon találni Magyarországon.

Az altábornagy olyan katona, akit a tengerentúlon is jól ismernek – ő volt az első, Afganisztánban szolgálatot teljesítő magyar katona; 2017-ben végzett a washingtoni National War Colleges-ben –, azonban az Európai Unió védelempolitikáját is közelről látta, hiszen az EU Katonai Bizottságában (EUKB) és a NATO Katonai Bizottságában is ő képviselte Magyarországot az elmúlt években.

Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa például azt mondta róla az InfoRádió egyik műsorában: tapasztalata hadműveletekre, békefenntartó és stabilizációs műveletekre is kiterjed, továbbá védelmi és műveleti tervezésben is komoly háttérre tekint vissza. Mindemellett szerepe volt abban, hogy a honvédség védelmi képességét, valamint a védelmi tervezési forgatókönyveit, folyamatait felülvizsgálják, azt is XXI. századivá tegyék – reagálva a 2014 óta drasztikusan romló biztonsági helyzetre.

Harcászati szintről hadműveleti szint

Amint arról a Mandiner.hu ugyancsak beszámolt, Szalay-Bobrovniczky Kristóf az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának keddi ülése után arról beszélt: a kormány és jómaga is elhúzódó háborúra számít. A kabinet a béke, tűzszünet oldalán áll, ám katonai értelemben fel kell készülni arra, hogy ez a konfliktus elhúzódik, jelen lesz Európa keleti határán. A tárcavezető kiemelte: erre a honvédségnek fel kell készülnie, ezért javasolta a „megfelelő ember a megfelelő helyen, a megfelelő időben” elvét követve, hogy Böröndi Gábor altábornagy vezesse a harcászati szintről a hadműveleti szintre a honvédséget.

Böröndi ezt követően megköszönte a megelőlegezett bizalmat, és jelezte: kinevezésében „feladatot és felelősséget” lát. Most, mikor a határaink mellett háború dúl, ez a hivatás új értelmet nyer: meg kell tölteni tartalommal, mentálisan meg kell újítani a honvédséget és egy ütőképes, elkötelezett haderőt kell létrehozni, ami NATO-kötelékben is képes tevékenykedni és működni. Megjegyezte: nagy a feladat, „de jó a csapat”, a tisztek jól képzettek.

Az altábornagy elmondta azt is: meg kell újítani az altisztképzést, a katonáknak élményszerű kiképzést kell adni. Kiemelte, hogy meg kell találni a hangot a fiatalokkal, közelebb kell őket hozni a hadsereghez és aztán meg kell őket tartani. Mire ez a közösség ütőképes csapat lesz, lesznek változások. „Én

– tette hozzá.

Nyitókép: Facebook