Böröndi Gábor altábornagy tapasztalata nemzetközi hadműveletekre, békefenntartó, stabilizációs műveletekre is kiterjed, továbbá védelmi, illetve műveleti tervezésben is komoly háttérre tekint vissza.
Amint arról a Mandiner.hu beszámolt múlt héten, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter javaslatára Novák Katalin köztársasági elnök felmentette beosztásából Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, a Honvéd Vezérkar főnökét.
A Honvédelmi Minisztérium kapcsolódó közleményében azt írta: Ruszin-Szendi Romulusz komoly érdemeket szerzett a katonai kiképzés felgyorsításában, korszerűsítésében, valamint jelentős lépéseket tett a Magyar Honvédség harcképességének növelése érdekében. Az altábornagy a haza szolgálatát más területen fogja folytatni – tette hozzá a tárca.
akit két éve épp a most leváltott vezérkari főnök búcsúztatott el, s kívánt sok sikert új munkájához: a Magyar Honvédség NATO és EU Katonai Képviselő Hivatal vezetéséhez.
Miért épp most kellett változtatni a honvédség vezetésén? – tehetnénk fel a kérdést. Válasz azonban nemigen van – az Ukrajnában, vagyis a szomszédban folyó véres összecsapások miatt ez talán érthető –, csupán találgatások láttak napvilágot. Például a honvédségen belüli átszervezések – amelyről a szaktárca úgy kommunikál: fiatalítás, szervezetikultúra-változtatás, modern, ütőképes haderő kialakítása zajlik –; és egy kifejezetten kényes terület: az Ukrajnának történő harcieszköz-szállítások.
Aznap jelent meg a Honvéd Vezérkar főnökének felmentéséről szóló határozat, amikor az Átlátszó.hu arról számolt be, hogy gyalogsági páncélozott járművek „haladhattak át Magyarországon”, illetve a győri repülőtérről szálltak fel Kijevnek szánt katonai helikopterek.
De ezek – mint jeleztük fentebb – csak találgatások, mert mint Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője is annak adott hangot közösségi oldalán: hogy nem tudni, mi áll a váltás hátterében, pusztán a vezetők vannak az összes információ birtokában. Ám
aki Böröndi altábornagy kinevezése után még mindig azt mondja, hogy itt valami NATO-ellenes folyamat lenne, az nem ebben a világban él”.
Az 1971-ben, Kaposvárott született, lövész végzettségű Böröndi Gábornál NATO-kompatibilisebb katonai vezetőt nem nagyon találni Magyarországon.
Az altábornagy olyan katona, akit a tengerentúlon is jól ismernek – ő volt az első, Afganisztánban szolgálatot teljesítő magyar katona; 2017-ben végzett a washingtoni National War Colleges-ben –, azonban az Európai Unió védelempolitikáját is közelről látta, hiszen az EU Katonai Bizottságában (EUKB) és a NATO Katonai Bizottságában is ő képviselte Magyarországot az elmúlt években.
Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa például azt mondta róla az InfoRádió egyik műsorában: tapasztalata hadműveletekre, békefenntartó és stabilizációs műveletekre is kiterjed, továbbá védelmi és műveleti tervezésben is komoly háttérre tekint vissza. Mindemellett szerepe volt abban, hogy a honvédség védelmi képességét, valamint a védelmi tervezési forgatókönyveit, folyamatait felülvizsgálják, azt is XXI. századivá tegyék – reagálva a 2014 óta drasztikusan romló biztonsági helyzetre.
Amint arról a Mandiner.hu ugyancsak beszámolt, Szalay-Bobrovniczky Kristóf az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának keddi ülése után arról beszélt: a kormány és jómaga is elhúzódó háborúra számít. A kabinet a béke, tűzszünet oldalán áll, ám katonai értelemben fel kell készülni arra, hogy ez a konfliktus elhúzódik, jelen lesz Európa keleti határán. A tárcavezető kiemelte: erre a honvédségnek fel kell készülnie, ezért javasolta a „megfelelő ember a megfelelő helyen, a megfelelő időben” elvét követve, hogy Böröndi Gábor altábornagy vezesse a harcászati szintről a hadműveleti szintre a honvédséget.
Böröndi ezt követően megköszönte a megelőlegezett bizalmat, és jelezte: kinevezésében „feladatot és felelősséget” lát. Most, mikor a határaink mellett háború dúl, ez a hivatás új értelmet nyer: meg kell tölteni tartalommal, mentálisan meg kell újítani a honvédséget és egy ütőképes, elkötelezett haderőt kell létrehozni, ami NATO-kötelékben is képes tevékenykedni és működni. Megjegyezte: nagy a feladat, „de jó a csapat”, a tisztek jól képzettek.
Az altábornagy elmondta azt is: meg kell újítani az altisztképzést, a katonáknak élményszerű kiképzést kell adni. Kiemelte, hogy meg kell találni a hangot a fiatalokkal, közelebb kell őket hozni a hadsereghez és aztán meg kell őket tartani. Mire ez a közösség ütőképes csapat lesz, lesznek változások. „Én
azt szeretném, ha elsősorban fejben lennének változások: higgyük el, hogy tudjuk, ha tudjuk, akkor akarjuk, ha akarjuk, akkor tegyük meg”
– tette hozzá.
Nyitókép: Facebook
Hosszas elemzésben sajnálkozik a Politico, hogy Bart De Wever, akit ezúttal „egy jobboldali flamand nacionalistának” neveztek, nem lett meggyőzve a kellő biztosítékokkal.
A legforróbb vitapontban nem jutottak egyetértésre az uniós vezetők, elnapolták a döntést; Zelenszkij is reagált a fejleményekre.
A Tisza Párt október 23-i rendezvényének résztvevőit a budapesti békecsúcsról és az újságírók elleni erőszakról kérdeztük. Riportunk.
A Mandiner megkísérelte megkérdezni az ukrán elnököt a magyar kisebbség ügyéről.
A külügyi szóvivő azzal viccelődött, hogy az unió a huszadik szankciós csomagban megtiltja a vándormadaraknak, hogy átrepüljenek Oroszország felett.
A katonák gyakorlólövedékeire éles lőszerrel válaszoltak a rendőrök.
Hegyi Zsolt úgy fogalmazott: „A MÁV-ra, illetve a magyar félre történő visszamutogatást nem tudom elfogadni, egyszerűen sportszerűtlennek tartom”.
Lesz békecsúcs Budapesten – de a háttérben még senki sem áll készen a megegyezésre. A háborúból üzlet, a diplomáciából színjáték lett, miközben Európa egyre kevésbé ura a saját sorsának.
