Jelentős emelkedés tapasztalható a vendégéjszakák számában a tófürdőjéről híres Hévízen. Bár az orosz turisták továbbra is nagyon hiányoznak a település szállásairól, más országokból ismét egyre több külföldi vendég érkezik a zalai fürdővárosba.
Közismert tény, hogy Hévíz a Magyarországra látogató orosz turisták fellegvára volt az elmúlt években, a hazánkba látogató oroszok vendégéjszakáinak mintegy harmadát a zalai fürdőváros regisztrálta. Ám, mint arról korábban már lapunk is cikkezett, az ukrajnai háború és az arra válaszul született nyugati szankciók nagyban átalakították a hazai, benne a hévízi idegenforgalmat is. A város azonban, úgy tűnik, jól vette az akadályokat.
„Az előző évhez viszonyítva nagyságrendileg havi 5-10 ezres emelkedést regisztrált Hévíz a vendégéjszakák számában idén január és április között” – mondta el a Mandinernek a város polgármestere, akit a főszezoni kilátásokról kérdeztünk. Papp Gábor kifejtette: tavaly 955 ezer vendégéjszakát produkáltak, ami hatalmas szám, mégsem a csúcs, azt ugyanis 2019-ben érték el, amikor is összesen 1 millió 233 ezer éjszakát töltöttek el náluk a turisták. „Ebből is látszik azonban: pont az oroszajkú vendégek hiányoznak, hiszen ők nagyjából évi 300-350 ezer vendégéjszakát töltöttek el Hévízen. Ha ezt a számot hozzáadjuk a tavalyi 955 ezerhez, látszik, hogy már 2022-ben is csúcsot döntöttünk volna” – mutatott rá.
Az orosz turisták tehát egyelőre nem tértek vissza.
Jelenleg ugyanis a légi közlekedést érintő korlátozások miatt csak bonyolultan és nagyon drágán tudnak Magyarországra eljutni. A kieső látogatókat más piacokról próbálják meg pótolni, elsősorban a környező országokból, például Szlovákiából és Szlovéniából, továbbá Csehországból, valamint a hévízi turizmus egyébként is hagyományos piacának számító Németországból.
Emellett a koronavírus-járvány és az akkori utazási korlátozások eredményeként rengeteg magyar fedezte fel – vagy fedezte fel újra – Hévízt, és az adatokból az derül ki, hogy közülük nagyon sokan azóta is visszatérő vendégek.
Ezek alapján a polgármester – összhangban a turisztikai szakma várakozásaival – idén jobb eredményt vár a 2022-esnél. Papp Gábor azonban hangsúlyozta, a vendégéjszakaszám nem minden. „Az infláció és a költések visszafogása visszavett a szállásadók és a vendéglátósok haszonkulcsából. A korábbi 6,5 éjszakás itt-tartózkodás tavaly lecsökkent 3,7-re, ami persze elsősorban az oroszok hiányának tudható be, de azért az áremelések is közrejátszottak benne. Most azonban úgy látom, ezen a téren is várható emelkedés, és ha elérnénk a 4,5-5 éjszakát, azt már egyértelműen sikerként könyvelnénk el” – fejtette ki. Hozzátette: tavaly nagyjából 50:50 volt a bel- és a külföldiek aránya – összevetésül: a Covid alatt ez a szám 75:25 volt –, idén azonban ismét többségbe kerülhetnek a határokon túlról érkezők.
A város első embere arról is beszámolt, hogy azok a hévízi szállások, amelyek a pandémia alatt bezártak, jellemzően nem a megszűnés, hanem inkább a felújítás mellett döntöttek.
Papp Gábor szólt továbbá arról, hogy a sármelléki repülőtér – hivatalos nevén Hévíz–Balaton Airport – fejlesztéséről szintén folyamatosak a tárgyalások. A légikikötő jelenleg charter gépeket fogad Németországból, Drezdából, Lipcséből, de friss hír, hogy az egyiptomi Air Cairo is tervezi charter járatok indítását, emellett más járatfejlesztésekben is tervben vannak Sármelléken. „Ki kell használnunk, hogy itt van nekünk ez a nemzetközi repülőtér, ezért számos szóba jöhető desztinációban gondolkodunk, így akár már idén őszre, jövő tavaszra komoly menetrendszerű járatok üzemeltetése várható” – mondta el a polgármester.
Nyitókép: Ichal Fludra/Nurphoto/Nurphoto via AFP
A 2024-es év eredményeire való visszatekintés mellett hazai trendekről, illetve a longevity turizmusról beszélt Orbán Ráhel, a BDPST Koncept alapítója.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
Bécsben hatezernél is több konferenciát rendeznek egy évben, míg hazánk fővárosában nyolcszázat sem. Mit tud Bécs, miben fejlődhet Budapest? Utánajártunk.
Olaszország felé az idei téli szezonban még az Egyesült Királyságnál is szélesebb kínálat áll rendelkezésre.
Fekete Zoltán kijelentette, első a közlekedési, a vasúti funkció megtartása, ennek rovására fejleszteni nem lehet, de a helyi közösségek ellenében sem.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
