„Hévízen 2010-ben született döntés egy komoly idegenforgalmi struktúraváltásról, amelynek köszönhetően a korábbi évi 700-800 ezres vendégéjszakaszámot feltornáztuk bőven egymillió fölé” – idézte fel a város Fidesz–KDNP-s polgármestere a Mandinernek. Papp Gábor azt is felelevenítette, egy szakmai stábbal 2011-ben Oroszországba utaztak, ahol egy nagyon komoly marketingkampányról és médiamegjelenésről sikerült megállapodniuk, aminek meg is lett az eredménye: az előző évtizedben rendre évi 300-350 ezer vendégéjszakát töltöttek el az oroszok a településen, ahol többen közülük még ingatlant is vettek maguknak.
E tendenciában egyedül 2014–15-ben történt némi megtorpanás. Az akkori krími konfliktus és a szankciók miatt mintegy 40 százalékkal visszaesett az orosz vendégéjszakák volumene, 2016 és 2019 között viszont ismét az évtized első felében megszokott számokat regisztrálták.
Járvány után háború
A koronavírus-járvány által sújtott két évben, 2020-ban és 2021-ben, mint minden turisztikai fellegvár, Hévíz is nehéz időszakot élt át: a korábbi egymillió fölötti vendégéjszaka helyett 2020-ban csak alig 250 ezret, rá egy évre pedig – némi javulással – félmilliót tudtak regisztrálni. Átalakult a turisták állampolgárság szerinti összetétele is, hiszen míg addig 70:30 volt a külföldi-belföldi turisták aránya, addig ez a pandémia alatt a korlátozások miatt teljesen megfordult, és sokkal több lett a magyar a fürdőhelyen, mint a külföldi.
„2022-ben ugyanakkor már ismét majdnem egymillió vendégéjszakát könyvelhetett el Hévíz. A 951 ezres számmal a város Budapest mögött a második az országos ranglistán” – mondta büszkén a polgármester, hangsúlyozva: ha ehhez hozzáadódna a korábban megszokott 300-350 ezer orosz vendégéjszaka, akkor „nagyon komoly számokat tudtunk volna produkálni”.
A 951 ezer éjszakát nagyjából 60:40 arányban töltötték el Hévízen bel- és külföldiek. Utóbbiak között a legnagyobb számban a német vendégek voltak (15-17 százalék), őket követték az osztrákok és a csehek (6-8 százalék), de