Rendkívül sok tényezőt kellett mérlegelni, amelyek közül alig néhánnyal lehettünk tisztában ilyen távolságból, mondja a Mandinernek Monostori László atya. A morálteológus rámutat, a veszélyes sportokat nem tiltja az egyházi tanítás sem, a kockázatokat azonban mérlegelni kell és árnyalja az egyébként is komplex képet, ha a sportolót család várja haza.
Az elmúlt napok egyik kiemelt témája a magyar sajtóban Suhajda Szilárd tragédiája. A profi hegymászó – a magyarok közül elsőként – oxigénpalack és segítők nélkül akart feljutni a világ legmagasabb pontjára, azonban (a rendelkezésre álló kevés információ alapján) a csúcstámadás napján rossz szakmai döntéseket hozott és eltűnt a Mount Everesten. Családja később bejelentette, hogy a sportoló életét veszítette, később pedig úgy döntöttek, holttestét nem szállítják haza, hanem a hegyen marad.
Az idei hegymászószezonban eddig összesen 17 ember veszítette életét a Mount Everesten. A szakértők szerint a halállal végződő próbálkozások magas számát részben az éghajlatváltozás okozta kiszámíthatatlan időjárás magyarázza. A meteorológiai körülmények ugyanis sokkal változékonyabbak, mint korábban voltak, ami megnehezíti a tervezést és sokszor váratlan akadályokat görget a mászók elé, olyanokat, amikre esetenként lehetetlen felkészülni.
Kollár Lajos, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozat vezetője szerint valószínűleg azért nem találták meg a serpák Suhajdát, mert az agyi ödéma miatt koordinálatlan mozgásokat végzett, az is lehet, hogy abból kifolyólag teljesen logikátlan döntéseket hozott. „Lehet, hogy pont az ellenkező irányba indult el, nem vissza a Hillary lépcső felé, vagy a borda felé, ami a csúcsra vezet, hanem valamelyik szakadék részre, lejtő részre, és lezuhant” – fogalmazott a szakember.
mutatott rá a tragikus háttértényezőre Vincze Szabolcs szakértő, aki szerint éppen ezért volt hibás döntés, hogy Suhajda egyedül vállalkozott a veszélyes feladatra.
A történtekről azonban nem csak a szakemberek fejtik ki véleményüket, gyakorlatilag a tízmillió hegymászó országaként vitatkozunk arról, mi miért következett be és miben áll meg egyes szereplők felelőssége. A Mandinernek nyilatkozó szociálpszichológus szerint egy átlagember nagyon keveset tud a magaslatok szerelmeseinek érzelmeiről, elköteleződéséről, és még sorolhatnánk. Nem beszélve arról, hogy az átlagember még a tizedét sem próbálja meg annak, amit a hegymászók megtesznek, és ennek ellenére egyszerűsítik le ezt a hivatást. Arra a kérdésünkre, hogy a saját céljai érdekében feláldozhatja-e magát az ember, annak ellenére, hogy van családja, Szvetelszky Zsuzsa azt válaszolta, „nagyon sok olyan esemény volt az emberiség történetében, ami erőn felüli erőfeszítést követelt. Az eredményeseket ünnepeljük, azokra pedig, akik feláldozták az életüket, kevésbé emlékszünk”.
„A keresztény tanítás szerint nem tilos extrém sportokat űzni, természetesen mindig vizsgálva a kockázatokat”. Ezt már Monostori László atya mondja a Mandinernek. A morálteológus rámutat, nem kell minden esetben a kockázatminimalizálásra törekedni, nem vagyunk kötelesek mindig a legbiztonságosabb utat választani. Arra figyelmeztet azonban, hogy minden esetben józan mérlegelésre van szükség az egészség védelme, végső soron pedig az emberi élet védelme érdekében.
„Szükséges tehát, hogy csak olyan kockázatot vállaljunk, ami arányban van az elérni kívánt cél nagyságával és nemességével, a szakértők tanácsával és hogy a döntést a lelkiismeretének megfelelően hozza meg a sportoló” – mondja az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára. A konkrét esettel kapcsolatban pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy ilyen messziről, ilyen kevés információ birtokában lehetetlen megmondani, alapvetően jó vagy eleve rossz döntéseket hozott-e Suhajda Szilárd a csúcstámadás napján.
Az esperes hozzáteszi, minden esetben árnyalja a képet, ha az extrém teljesítményre készülő embernek családja is van. „Ha nem csak magamért vagyok felelős, hanem a családomért is, még jobban kell vigyáznom magamra”, mondja. „Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy a kérdéskör nem fekete-fehér, hanem rendkívül komplex és megannyi komponens összességének vizsgálatára van szükség. Mi pedig itthon nagyon keveset ismerhetünk ezek közül”, összegez Monostori László.
A nyitóképen: Suhajda Szilárd. Fotó: Facebook/Suhajda Szilárd hivatalos oldala
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Alsó-Ausztria a sarkára áll: kereszteket a falra, szentek ünnepeit az óvodákba! Francesca Rivafinoli írása.
Kulturálisan mindegy, hogy Télapó vagy Szent Miklós; az üdvösséghez viszont nem az. Ungváry Zsolt írása.
Ez egy jogi intézmény (is), amelynek célja a nemzedékek rendjének biztosítása, és amely minden kultúrában és minden időben megtalálható.
Ő ma is, ebben a lelkileg kiégett, megcsömörlött és értékrendjében felbillent 21. században, az előttünk álló adventben is az ajtónk előtt áll és zörget.
Mit jelent a „könnyek adománya”? Miben különbözik a hétköznapi sírástól? Mi haszna van belőle a hívő embernek? Interjúnk Laki Zoltánnal, a Sursum Kiadó vezetőjével.
Ideje elfelejteni az Oroszország feldarabolásáról szőtt hagymázas terveket.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
