Erről is szó esett a megújult szigetvári Zrínyi-vár átadásán. Három év után megújult a várkert, a várfalsétány és egy különleges, a kor igényeihez igazodó interaktív kiállítás várja a látogatókat. Elhangzott, a hős várvédő kultuszát határon innen és túl egyaránt ápolják.
A napokban adták át a megújult szigetvári Zrínyi-várat, amelyen több mint kétmilliárd forintos turisztikai fejlesztéseket hajtottak végre a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program támogatásával az elmúlt három évben. A Zrínyi Miklós és mártírtársai 1566-os, törökök elleni hősi helytállásáról ismertté vált vár az – országosan 18 kastély és 12 vár fejlesztésével járó – Nemzeti kastély- és várprogram részeként született újjá.
A Dél-Dunántúl egyik legmeghatározóbb – a 2016 óta a Nemzeti emlékhely címet viselő, 2023-ban pedig az Év emlékhelye díjat kiérdemlő – műemlékén elvégzett fejlesztések részeként új – egész évben látogatható attrakciókkal bővült.
A korábban használaton kívüli kazamata épületében pedig új múzeumi tereket létesítettek.
Farsang Csaba, a fejlesztéseket irányító Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) ügyvezető-helyettese a rendezvényen azt mondta: küldetésük a kezelésükben lévő műemlékek turisztikai célpontokként, közösségi helyekként való működtetése, bevételtermeléssel is együtt járó hasznosítása, ami egyben javítja a vidéken élő emberek életminőségét.
Reményét fejezte ki, hogy a Dél-Dunántúlon jelentős turisztikai célpontként a Zrínyi-várba sok magyar és külföldi turista érkezik majd, ami fellendíti a térség idegenforgalmát is.
Vass Péter, Szigetvár polgármestere ezután felidézte, négy különböző projekt kapcsolódott a vár fejlesztéséhez az elmúlt évtizedben: látogatóközpont épült, megújultak a sétautak, az utcabútorok, a vár mellett lévő tó, a kazamatasor, új kiállítótér, vendéglátóhely és konferenciaterem jött létre. Ezekkel a fejlesztésekkel garantálható a műemlék jövője – hangsúlyozta a település vezető.
„A Zrínyi-kultusz 1833 óta létezik. A Szigetvári Várbaráti kör 1959-ben alakult meg a várban, és az ő nevükhöz fűződik az újkori Zrínyi-kultusz megalapozása. Érdekesség, hogy ebben a baráti körben nemcsak szigetváriak, hanem Zrínyi-szimpatizánsok is szerepet vállalnak. Az 1970-es és 80-as években nem ritkán 700-800 fős volt ennek a társaságnak a taglétszáma” – ismertette Salamon Ferenc, a Zrínyi-vár várkapitánya. A várbaráti kör elnök-helyettese hozzáfűzte, jelenleg mintegy 300 fő ápolja Zrínyi Miklós örökségét.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy a szigetvári vár nélkül nem létezhet Zrínyi-kultusz. „Ez egy olyan fontos szinergia, ami erősíti egymást, és hatékonyan tudunk együttdolgozni” – jelentette ki Salamon. A várkapitány beszélt arról is, hogy erős kapcsolatot ápolnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, folyamatosan érkeznek hozzájuk előadók a katonai vezetők köréből. Felidézte: 2016-ban, Szigetvár ostromának 450. évfordulóján az akkoriban végzett kutatások eredményeit publikálták, és azóta is abból az anyagból dolgoznak leginkább. „Nagyon sok olyan ismeretet tudunk megosztani a tanulmányoknak köszönhetően az idelátogatókkal, amelyek még nincsenek benne a köztudatba, de hitelesek. S ezek alapján tartjuk a tárlatvezetéseinket és a különböző programjainkat is” – mondta el Salamon.
A várkapitány a most átadott Kazamata sor kapcsán megjegyezte, eddig hagyományos, „statikus” kiállító tereik voltak, korabeli fegyverekkel, ereklyékkel például az 1960-as években előkerült szigeti vitéz mellvértjével. „Ezek is fajsúlyos elemei voltak a vár kiállításainak, de az új generáció nem erre vágyik.
Az új látogatóterekben Pusztai Tamás, a kurátor összekapcsolta a 16. századot, Zrínyi korát, a török hódoltság idejét és napjainkat.
Ez az elgondolás pedig nemcsak a fiatalok, de minden korosztály számára érthetővé teszi, hogy az a hely, ahol áll az most mi, mi volt 100 vagy 300 évvel ezelőtt. Mindezt olyan formában teszi, hogy az illeszkedik a fiatalok gondolkodásmódjához, és az általuk használt modern eszközök is megjelennek a bemutatók során”. Majd hozzáfűzte, hogy erre jó példa az a terem, ahol a nehéz nyelvezetűnek számító Szigeti veszedelem című verses eposzt, amelyet a várvédő kapitány dédunokája írt meg, ad elő egy fiatal színésznő a mai kor szófordulatait, szlengjeit használva – sorolta.
Salamon Ferenc a beszélgetés során felidézte, hogy bár kevesen tudják, de 1556-ban Horváth Márk várkapitánysága alatt megverték a törököket. „A budai pasát 42 nap ostrom után visszavonulásra kényszerítették az akkori védők. Ezt a szigeti győzedelem napjának nevezzük, és az erről megemlékező rendezvényt július végén tartjuk meg minden évben. Ez lesz Szigetvár soron következő nagy rendezvénye, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk” – fogalmazott Szigetvár várkapitánya.
„Jelen pillanatban még nem is tudjuk felmérni, hogy a most megújult turisztikai desztináció milyen hatást gyakorol majd a térségre. Hiszen Zrínyi Miklós nemcsak a magyarság, hanem a horvátok történelméhez is hozzátartozik” – mondta el a Mandinernek Nagy Csaba, a térség országgyűlési képviselője. Szerinte a horvát-magyar határ január 1-jei összenyitása óta azt tapasztalják, hogy a horvátok sokkal szabadabban utaznak, és arra számítanak, hogy a megújult szigetvári Zrínyi-várba és a városba nemcsak a magyar, hanem a horvát turisták is „szép számmal” fognak érkezni.
„A vár most került olyan állapotba a fejlesztéseknek köszönhetően, hogy bátran merjük a nagyvilág elé tárni. Az elmúlt három évben végbement fejlesztés nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy el tudjuk mesélni azt a történéssorozatot, amely 1566-hoz elvezetett, és
a mai kor nyelvén meg tudjuk ismertetni a történelmünket 1566 tanulságaival és annak a fontos szerepével”
– hívta fel a figyelmet a honatya.
A képviselő szólt arról is, hogy Szigetváron két hagyományőrző szervezet is működik, akik több helyi civil szervezettel közösen megszervezik minden szeptemberben a Zrínyi-napok keretén belül azt a bemutatót, ahol felelevenítik Zrínyi Miklós kirohanását. „Ez egy nagyon látványos és összetett feladat, hiszen ilyenkor az ország minden részéből érkeznek hagyományőrzők hozzánk. Így azt gondolom, hogy a vár a civil társadalom előtt is nyitva áll. Polgármester úrtól pedig azt kértem, hogy azok a civilek, akik a hagyományőrzésben otthonosan mozognak, otthont kaphassanak a most átadott Kazamata-sorban” – tekintett a jövőbe Nagy.
Érdekességként megemlítette, pár évvel ezelőtt egy japán csoport vendégeskedett náluk, akik horvátul adtak elő dalokat a Zrínyi Miklós című operából. Mikor arról kérdezték őket, miként jutott el hozzájuk a szigetvári hős híre, azt felelték, hogy Zrínyire a japánok is felnéznek, mivel
Ezért is kívántak emléke előtt úgy tisztelegni, hogy a róla szóló operából több dalt is megtanultak.
Nagy Csaba beszélt arról is, hogy Szigetvár rendelkezik egy minősített gyógyfürdővel is, amelyet az elmúlt több mint tíz évben sokan használtak, de kevesen ismertek. Épp ezért a jövőbeli terveik között szerepel, hogy ezt szeretnék felújítani, bővíteni. „Ha az európai uniós források kinyílnának Magyarország számára, akkor egy gépészeti felújításra is sor kerülhetne a fürdőben. A Zselic lábánál fekve, nyitva északra, Kaposvár irányába több napot is el lehetne itt tölteni. Az idelátogatóknak kiváló kikapcsolódási lehetőséget nyújthat többek között a Zselic legmagasabb pontján, a Hollófészken kialakított túraútvonal mentén épülő kilátó, az Ibafai Pipamúzeum vagy az almamelléki kisvasút. Ez is azt mutatja, hogy mind Baranyában, mind Somogy déli részén egy sor olyan látnivaló van, amiért érdemes idejönni” – sorolta.
Zrínyi Miklós mintegy 2500 katonájával egy hónapig állt ellen a mintegy 50 ezer fős reguláris katonaságot felvonultató török ostromnak, majd szeptember 7-én a lángokban álló belső várból a megmaradt 300 fő Zrínyi Miklóssal az élen kirohant, és hősi halált halt. Az ostrom alatt a városrészek és a vár is szinte teljesen egészében elpusztult. Amikor a törökök elfoglalták a belső várat, egy váratlan robbanás történt, amelyben ezrek vesztették életüket.
Szulejmán szultán sem érte meg a győzelmet, néhány órával korábban legyőzte a kor és a betegség, 72 éves korában elhunyt. Szokollu Mohamed nagyvezír és környezete azonban eltitkolták halálát, hogy megelőzzék a janicsárok lázadását, és sikeresen be tudják fejezni a harcot.
A szultán testét ugyan elszállították, de belső szerveit a vezéri sátorban álló trónszéke alatt temették el. Ezen a helyen később a törökök türbét (síremléket) állítottak, mely köré hamarosan dzsámi, minaret, derviskolostor, katonai laktanya, és egy egész kis település épült.
Nyitóképen Salamon Ferenc várkapitány a szigetvári Zrínyi-vár kulcsával. Fotó: Magyarország Kormánya Facebook-oldala Belső kép: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. Facebook-oldala
Tokaj-Hegyalja térsége mindig káprázatosan szép volt, és Bodrogkeresztúr, ahol mindenfelől látszanak a tokaji szőlődombok és a Zemplén tekintélyes vonulata, egészen különös miliőt áraszt magából. Petri Lukács Ádám írása.
Ha komolyan vesszük a Nobelt, akkor joggal várjuk el, hogy olyan Nobel-díjasaink legyenek, akik szeretnek magyar Nobel-díjasok lenni.
Korszakos alkotó, aki egyszerre volt a magyar népi kultúra és zenei őshagyomány megmentője és az új irányokat kereső modern művészet úttörője. Rajcsányi Gellért írása.
Nyolc-kilenc éves korától állandó kemény munkában volt része. De a természet rendjét úgy megismerte, hogy doktorálhatott volna belőle. Csóti György írása.
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
Cserélni kellett, de nem játékost.
Putyin megbízottja optimista hangnemben nyilatkozott.
