Egy brit politikai tanácsadó elmagyarázza, miért lehet a Fidesz 14 éve hatalmon
Edward M. Druce hat pontot sorol fel, amely alapján sikeresen működik a magyar kormány, s szerinte mindezt a britek is megtanulhatnák.
A lengyel miniszterelnök korábbi szavai nem arra utalnak, hogy konkrétan Orbán Viktor magyar kormányfő személye miatt él át nehezebb időszakot a visegrádi országok (V4) együttműködése. A valódi ok, hogy egy kiemelt politikai kérdésben keresendő.
„Orbán Viktor miatt haldoklik a V4-együttműködés” – ezzel a címmel közölt cikket szombaton az Index. A portál idézett egy cseh politológust, Josef Mlejneket, aki szerint elsősorban Orbán Viktor Oroszországhoz való viszonyulása akadályozza a visegrádi csoport működését, ezért meg kell várni a hatalomváltást Magyarországon, ami „hosszú időt vesz igénybe”.
A Mandiner többször is foglalkozott az utóbbi időszakban azzal a kérdéssel, hogy miért tér el a magyar és a lengyel álláspont Ukrajna ügyében: bemutattuk a témát egy lengyel konzervatív újságíró megvilágításában, elemzői szemüvegen át, valamint a lengyel közvélemény hozzáállásának megváltozásán keresztül is.
Azt ugyan Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök többször is kinyilvánította a napokban – legutóbb Washingtonban –, hogy országa egykor szoros kapcsolata Magyarországgal sokat változott – s a lengyel kormány most inkább Romániával és a balti államokkal működik együtt –, azt azonban nem állította, hogy ennek konkrétan Orbán Viktor személye az oka. A lengyel kormányfő világossá tette:
Morawiecki korábbi szavaiból az kiolvasható, hogy a lengyel kormányfő nem dobta teljesen a sutba a V4-eket, hiszen március közepi prágai látogatásakor reményét fejezte ki a V4-formátum megújításában. A Lengyelország és Csehország mellett Szlovákia és Magyarország alkotta csoporton belül „nehéz témákról is lehet beszélni”, hiszen „cseh és más barátokkal együtt találkozunk ott, és a jövőre nézve is erősebbé válunk” – fogalmazott akkor a politikus.
Bár Morawiecki szavai összességében egy teljesen új stílust képviselnek a V4-ek életében a háború előtti években megszokottakhoz képest, ha az államfői kommunikációt nézzük, ott nyugodtabb hangvételű megszólalásokkal találkozunk. Novák Katalin köztársasági elnök néhány héttel ezelőtt diákok kérdéseire válaszolva beszélt a V4-ekkel való együttműködés mostani nehézségeiről: mint mondta,
de hangsúlyozta, hogy a négy ország együttműködése a közös érdekérvényesítés és a globális gazdaság szintjén is kiemelkedően fontos. Közölte, a négy államfő legutóbbi pozsonyi találkozóján és a március 23-án Andrzej Duda lengyel elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során is azt erősítették meg, hogy a közös munkát folytatni kell. A lengyel–magyar barátság napjára hazánkba érkezett lengyel képviselők pedig köszönetüket fejezték ki, amiért „Magyarország olyan sok alkalommal segített a lengyel népnek”. Elmondták, olyan nehéz időket is kiállt már, hogy a jövő generációknak tartozunk felelősséggel azért, hogy megtartsuk nekik a lengyel-magyar barátságot, „bármilyen nehéz is legyen most a két országnak egy-egy kérdésben megértenie egymás álláspontját”.
Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter szintén arról beszélt a napokban a varsói parlamentben, hogy a V4 „továbbra is megmarad a lengyel külpolitika eszköztárában”, Varsó pedig arra számít, hogy „a jövőben újból lehetségessé válik a V4 potenciáljának teljes kiaknázása”. Azt ő is világossá tette, hogy a jelenlegi véleménykülönbségek mögött a háború kérdéséhez való eltérő hozzáállás áll. A politikus fájlalta, hogy Lengyelország és Magyarország „teljesen másképp tekint az ukrajnai orosz agresszióra”, ennek okaira és befejezésének kívánatos forgatókönyvére. Ez az eltérés Lengyelország és egész Európa „életérdekeit érinti”, Varsó ezért próbálja meggyőzni magyar partnereit, hogy „új módon tekintsenek az Oroszország felől érkező fenyegetésre”, annak érdekében, hogy „teljességgel kihasználhassuk kapcsolataink lehetőségeit, és elmélyíthessük őket” – jelentette ki a lengyel külügyminiszter.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt