Lehet-e újra népszerű közpark az elfeledett Népliget?

Írta: Móré Levente

Talán innen már elképzelni is nehéz, de Budapest legnagyobb közparkja, a csaknem 1,3 km2-nyi Népliget történetének egy szakaszán komolyan rivalizált a Városligettel, számos pontban ráadásul túl is tett rajta. Hanyatlásának hosszú útja vezetett el a néhány nappal ezelőtt lezárt tájépítészeti ötletpályázathoz, amelynek tanulságos eredményeit a liget múltjának megismerésén keresztül érthetjük meg leginkább.

Sokakat meglephet, hogy nem a Városliget vagy a Margitsziget, hanem

ezzel legnagyobb egybefüggő zöldterülete. A létrejötte tulajdonképpen a szerencsének köszönhető. A művelésre igen korlátozottan alkalmas – ezért is egységében fennmaradt – területet közel 800 éve, 1244-ben adományozta Pest városának IV: Béla királyunk. A sokáig Kőér néven ismert térség Pest hatalmas építkezéseihez szolgált a bányajogot birtokló Grassalkovich-család által kezelt homokbányaként. E körülmény döntő a terület sorsát illetően is, hiszen a homokbánya rendszerint hatalmas porfelhőkkel borította a környéket, emiatt a bányászatot a 19. század közepére beszüntették, majd a kor szokásának megfelelően akácfákkal igyekeztek a homokot megfogni. Az 1855-ben indított program nem bizonyult tartós megoldásnak, a vízhiány miatt az akácos pár év alatt kiszáradt (egyetlen példány maradt meg, amely a Könyves Kálmán körút mellett állt, és csupán hét éve, 160 évesen pusztult el). Az 1860-as évekig tehát jobb híján legelőként használták a város határában álló területet.

A fővárosban már a reformkor kezdetén is számos sétakert szolgálta a lakosságot (egy utazó 1827-ben 22 kertet említ, míg a századfordulóra 48 park állt a lakosok rendelkezésére), igazi közparknak azonban ekkoriban csak a Városliget és a Margitsziget volt tekinthető, miközben a zöldfelületek fejlesztésének igénye párhuzamosan haladt Pest-Buda történetének gyorsított iparosodásával – nemcsak ekkor, de a kiegyezést követő időszakban is. A kiegyezést követően létrehozott Fővárosi Közmunkák Tanácsa tehát nem véletlen, hogy a sosem látott léptékű városfejlesztési tervében a zöldterületek létrehozását is kiemelt célként kezelte.

– jelezte a törekvéseket Podmaniczky Frigyes is, hiszen megfogalmazása szerint a lakosság számára különösen fontos, hogy a lehető legtöbb helyen sikerüljön „népkertet” létesíteni.

Ehhez illeszkedve 1868-ban a Közmunkatanács egyik első intézkedéseként határozta el az addigra már zsúfolt Városliget tehermentesítése érdekében egy újabb közpark létrehozását: rendezte a városszéli terület telekügyeit, az Üllői utat kikövezték, szegélye mentén fákat ültettek, majd kijelölték a létesítendő faiskola, valamint a nép szórakoztatására szolgáló egységek területeit a hajdan volt homokbánya – később legelő és szeméttelep – helyére.

A hosszú távú gondolkodás szép példájaként 1870-ben az esztergomi prímási palota kertjét is készítő Fuchs Emil pesti főkertész Városi Kertészetet és Faiskolát létesíthetett itt, amelynek gyűjteményében vadgesztenyék, platánfák, európai hársak, ostorfák, amerikai kőrisek, kaliforniai zöld és fekete juharfák is helyet kaptak. 1888-ban a Városligeti Bizottság megfogalmazása szerint a faiskolát hozzácsatolva a környező legelőkhöz, szántókhoz „egészen megfelelő Népliget” volt kialakítható, így az itt nevelt fákat szisztematikusan kiültették a területre Klenszky Vilmos és Kulcsár Ferenc tervei alapján. Ezzel nem csupán kivételesen változatos növényvilágot teremtettek, de létrejött Budapest legnagyobb közparkja, a Népliget.

a pavilonok, de ekkoriban épült a Ligeti Nagyvendéglő (Népligeti Sörcsarnok) is, ahol egyszerre 400 ember ebédelhetett, ezzel pedig építésekor, 1895-ben a város legnagyobb vendéglője volt. Innen a második világháborúig számítható a Népliget fénykora, ami alatt számos épülettel egészült ki a park és annak környezete is.

Nem lehet persze elmenni szó nélkül amellett, hogy a Népliget már a kezdetektől igen rossz hírben állt. A legnagyobb gondot talán a liget fő használói jelentették (bár a közvilágítás és a csatornázás hiánya is rontott a helyzeten), akik a Kőbányán megépített Ganz-MÁVAG lakótelepek közösségeiből és a tisztviselői magánházak lakóiból álltak össze. Ezzel hamar létrejött a pesti parkok közötti, társadalmi elkülönülésen alapuló hierarchiarendszer, amely szerint a Városliget lett a jobb módú polgárság pihenőhelye; a gyakran elhanyagolt, kissé zegzugos Népligetet pedig inkább a munkásosztály zöldbe vágyó tagjai vették birtokba.

a nekik szánt szórakozási lehetőségek között pedig számos vált legendássá: az 1936-ban itt rendezett első Magyar Automobil Grand Prix autóversenyt például számos híresség és a kormányzó, Horthy Miklós is megtekintette (utoljára 1972-ben volt autóverseny a népligeti pályán). A rendezetlen, bokros terület persze csábította a bűnözőket is, a zavaros biztonsági állapotok miatt pedig a Népligetnek a ’30-as évekre kialakult máig fennmaradt hírneve – e korból is származik a mondás: a Népliget az a hely, „ahová rendes ember nem jár”.

A második világháború után viszonylag hamar benépesült a park, bár ezt némileg hátráltatta, hogy 1947-ben a MÁVAG közel 3 kilométeres vasúti próbapályáját épített a Vajda Péter utcában. A Népliget központi tere, a Mutatványos tér bódéi (amelyek mellett egykor hajóhinta, céllövölde, mozi és sok egyéb szórakoztatta a közönséget) 1950-ig működhettek, ekkor azonban elrendelték a kapitalista múltra emlékeztető egységek elbontását, amitől csak a 2011-ben leégett, Kemény Henrik-féle bábszínház menekült meg. 1955-ben a kertészeti telep felszámolásával az FTC II. számú sporttelepe került ide, a Sörcsarnok pedig a Kelet-pesti Vendéglátó-ipari Vállalat raktárává silányult. Némi fejlesztésként 1973-ban itt hozták létre Pest és Buda egyesítésének 100 éves évfordulója alkalmából a Centenáriumi Parkot, benne a megyéktől ajándékba kapott emlékművekkel. 1977-ben, szinte utolsó beruházásként nyílt meg a mára szintén bezárt TIT Planetárium (tervezői Lux László és Tömöry Tamás).

Egyre kevesebb pénzt fektettek fenntartásába, fejlesztése pedig messzi álom maradt. A több, mint 70 éve folyamatosan pusztuló park válságos helyzetét az utóbbi évek történései hozták köztudatba, hiszen jelenleg komoly rehabilitáción megy át Kőbánya rozsdaövezetének több része. Az Operaház Eiffel Műhelyházát követően, a Közlekedési Múzeum is ideköltözik, ráadásul a Déli Körvasút építésénél a népligeti megálló környékét is rendezik majd. Ezek a kulturális és infrastrukturális fejlesztések lakó- és irodacélú beruházásokat vonzanak majd ide a közeljövőben, a Népliget szerepe így biztosan felértékelődik a közeljövőben.

Amint arra Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze rávilágított: „a Népligetnek mindig az volt a baja, hogy kevesen használták, mert a város nem vette körül, nem volt jól megközelíthető, zárvány volt vasúti töltések és nagy forgalmú utak között. (…) Ez a következő évtizedben valószínűleg radikálisan fog megváltozni. Nem a közpark túlépítésével, hanem a környezetében lévő rozsdaterületek felértékelődésével.”

Nagy szükség volt tehát a most zárult pályázatra annak érdekében, hogy a fejlődést mederbe lehessen terelni. Ehhez első körben meghatározták a legfontosabb célokat:

A külső és belső gyalogos kapcsolatok erősítését, a kaputerek rendezését, a Népliget elérhetőségének, átjárhatóságának és biztonságának javítását határozták el, de döntöttek az autóforgalom csökkentéséről a Vajda Péter út és a Park belső úthálózatának forgalomcsillapításával, parkolóhelyek racionalizálásával; a közparki funkciók bővítéséről, játszóterek fejlesztéséről, futókör és napozórét létesítéséről; az egykori Mutatványos tér helyén közösségi funkciókat kiszolgáló rendezvénytér kialakításáról is.

A tervpályázat eredményhirdetésén „provokatív módon” nem hirdettek nyertest, csupán egy második, három megosztott harmadik és két megvételben részesült pályaművet választott ki a Bírálóbizottság. Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes indoklása szerint egy ekkora léptékű projektnél ugyanis nem lehet a tökéletes pályaművet választani, más-más részletet találtak a legjobbnak az egyes terveken. A Garten Stúdió megvételben részesült tervében a klímatudatosságot, a szintén megvételt nyert Objekt Tájépítész Iroda pályaművében az ökológiai nevelést szolgáló megoldásokat és a biodiverz területek magas arányát emelték ki.

***

A lehetséges jövőkép most körvonalazódik ugyan, a keretek és súlypontok megismerése érdekében ugyanakkor álljon itt a továbbiakban a négy díjazott pályamű tervezőinek rövid összefoglalója a saját tervük legfontosabb elemeiről és fő célkitűzéseiről!

4D Tájépítész Iroda Kft. – második helyezett

„Az Ezerarcú Népliget koncepcióját az elmúlt közel másfél évszázad történeti és természeti fejlődésének megértése és interpretációja formálta. Tájépítészeti ötletpályázatunk szakmai programja nem rangsorol, lényege a kulturális és természeti értékek párhuzamos egymás mellé rendelése, mert a Népliget életében minden történet és narratíva számunkra egyformán fontos. Az épített örökség megőrzésének és az ökológiai folyamatok érvényesülésének ütemezett elősegítése együttesen írhatják a jelenkor Népligetének összefüggő történetét. Az Ezerarcú Népliget koncepciója a múlt, a jelen és a jövő összekapcsolására törekszik egy hosszútávú kezelési és fejlesztési vízió előrevetítésével. Ezzel biztosítható a park értékőrző és érték-kibontakoztató helyreállítása, továbbá a kortárs társadalmi igényeknek megfelelő műszaki megújulás és funkcióbővítés.

Az Ezerarcú Népliget program alapja a történeti közpark, amely alapvetően meghatározza a hely karakterét;

a városi vadon, ahol az ökológia törvényszerűségei és folyamatai is teret nyertek; a tanító helyszín, mely tanúságot tesz a múlt és jelen társadalmi és természeti folyamatairól; az integráló térként működő aktív park, ahol érvényesül az egyetemes szabadtér-használat, befogadja a különböző társadalmi rétegeket, és ahol a XXI. századi városlakó megtalálja a sokrétű rekreációs igényeit kielégítő funkciókat.”

*

Geum Műterem Kft. – rangsorolás nélküli, megosztott harmadik helyezett

„A megújuló Népligetnek olyan történeti kertté kell válnia, amely regionális jelentőségű városi parkként vonzó célállomás, a múltat a jelennel pedig harmonikusan ötvözi. A Népliget felújításának aktualitását nem csak a leromlott állapot ténye indokolja, hanem a szomszédos beruházások is. A park megújítását tehát célszerű a környékbeli fejlesztésekhez kapcsolódóan, azokkal párhuzamosan végezni, így kiaknázható a projektek együtt futásából keletkező szinergiahatás, ami erősítheti a park hírnevének javulását is.

Ez az oka annak, hogy Räde Károly 1928-as tervének alapul vételével készült, annak azonban a jelenlegi és tervezett adottságokhoz való módosításával született

a történeti kerti értékek, az autóversenyekre emlékező mikromobilitási program (letűnt korok járgányai) és a tanösvények land art, valamint installációs elemei adják az liget fő témáit. A fő pontok mellett persze számtalan olyan épített és természeti elem szerepel a pályamunkánkban javaslatként, melyek a Népliget szellemiségéhez és használhatóságához közvetlenül kapcsolódnak. Ilyen részlet a meglévő épületállomány értékesebb elemeinek megtartása (a többi elbontása); az új épületek és építmények egységes, kortárs, de a történeti park hangulatához illeszkedő stílusban való kialakítása; a faállomány védelme mellett a nyílt gyepfelületek mennyiségének növelése; egységes, hierarchizált gyalogútrendszer kialakítása és a nagyforgalmú park menti utakhoz zajvédelmi célú domborzat kialakítása.”

*

OpenSpace Kft. – rangsorolás nélküli, megosztott harmadik helyezett

„A Népliget megítélésénél fogva, a mérsékelt területhasználatnak köszönhetően megőrizte eredeti történeti szerkezetének alapjait. A park zöldfelületeinek viszonylagos bolygatatlansága folytán olyan tájképi kert maradhatott fenn, amely kivételes természeti szépségű táji értékek gyűjteménye, így a városi parkok között országos szinten is ritkának nevezhető, Budapesten pedig egyedülálló. A tervezés során fontos szempont volt az így kialakult táji értékek megőrzése, kibontása. A Népliget különleges hangulatát és hamisítatlan tájképi karakterét a Räde Károly-féle terv alapszerkesztési elve adja. A fasorokkal kísért, egymásra merőleges két főtengelyre fűzött sétányrendszer a nagyvonalú kapcsolódó ívekkel „tájélmények” sorozatát idézi meg. A lágyan meanderező útvonalrendszer metszéspontjait terek erősítik. A történések, események, funkciók e terekre szerkesztettek;

A terv legfontosabb célja e tiszta, nagyvonalú térrendszer egységben tartása, valamint a természeti értékek védelme és megtartása. A Népliget egy természeti szépségeiért látogatott angolparkká kellene, hogy váljon, melynek fő attrakciója a természet és a természetben való tartózkodás szeretete; ahol a kulturált parkhasználat elég visszafogott ahhoz, hogy ezek a természeti értékek valóban megmaradhassanak. Tervünk célja tehát, hogy a túlzott funkcióhalmozás ne billentse át a jelenlegi rossz megítélésből adódó, mérsékelt területhasználatnak köszönhető egészséges zöldfelületi rendszert az épített funkciók felé. A terv a védett történeti kert még megmaradt úthálózatát megtartja, a park átláthatóságának alapjául szolgáló tengelyeket visszaállítja, a hetvenes években született, az alap szerkesztésétől teljesen idegen, egyenesen karcolt útvonalakat, elaprózott kertrészeket elbontja és újjáéleszti a történeti fő- és mellék útvonalrendszer, valamint a zöldfelületek és burkolt elemek hierarchiáját. A peremterületeken védőzónákat épít ki, illetve a funkcióséma megalkotásánál pufferként működő reprezentatív sávot hoz létre a zöldfelületeket terhelő funkciók szűrésére. Edukál és hangsúlyozza a park természeti szépségét; meglévő értékes épületeit megtartja és az értéktelen torzókat lebontja. A meglévő épületeknek kulturális és a parkhasználatot kiszolgáló funkciókat ad. Stílusát, hangulatát nagyvonalú kultúrparkként definiálja, amely része a Kőbányai út túloldalán fejlődő Eiffel Műhelyház, Közlekedési Múzeum, Opera Campus és PEMA alkotta kultúr-központnak, így a fejlesztések után akár háttere lehet művészeti rendezvényeknek, kültéri kiállításoknak is.”

*

Újirány Tájépítész Kft. – rangsorolás nélküli, megosztott harmadik helyezett

„A Népliget parkjának és a benne létrejövő intézmények 21. századi megújításának legfőbb célja, mint a nép ligete: olyan edukációs tér létrehozása, mely segíti a tájékozódást a természetismeret, a tudományok, a kultúra és az egészség (mozgás, táplálkozás) terén. Egy nagyléptékű park sikeres megújítását csak olyan, több síkon futó beavatkozásrendszer garantálhatja, amely a parkot nem zöld zárványként, hanem a város ökológiai, kulturális és társadalmi életének szerves részeként értelmezi.

de a megújulás évtizedes hiányának előnye is van: olyan sajátos, természetközeli parkerdő alakult itt ki, amelynek hangulata a Népliget önálló identitásának lényegét adja. Budapest legnagyobb parkja városi parkerdőnek (urban forest) tekinthető, a Népliget megújításának szükséges kiinduló pontja ezért a meglévő adottságok megfelelő mértékű felhasználása és a természeti közeg megőrzése. Ezt a jelenlévő karakterjegyek különféle rétegződéseire építve, a történeti rétegek (útrendszer, tisztásrendszer) és a természeti rétegek megtartásával, azoknak jobb artikulálásával, illetve továbbgondolásával érhetjük el. Ezt egészítik ki a kortárs beavatkozások rétegei: az önálló identitást szem előtt tartó, minden szakaszában és léptékében arányos, innovatív, folyamatos és menedzselt ökológiai, kulturális és társadalmi (a részvételt és a tanulást ösztönző) fejlesztések sora. Számunkra talán a legfontosabb, hogy egy ilyen léptékű park rekonstrukciója hosszas folyamat, amelynél a legszerencsésebb út, ha előzetes tervek precíz követése helyett a tervezés, a kivitelezés és a fenntartás egységes szemléletű menedzsmentben összpontosul.”

Látványtervek forrása: nepliget.budapest.hu