A Makronóm Intézet elemzése szerint a magyar gazdaság idén is elkerüli a recessziót, az infláció az év végére egyszámjegyűre csökken, de rámutatnak arra is, mi foghatja vissza a magyar gazdaságot.
2023-ban a magyar gazdaság 0,8 százalékos növekedése számítanak, amely növekedési ütem 2024-re 3,2 százalékra gyorsulhat, vagyis a dinamikus gazdasági bővülés jövőre visszatérhet – olvasható a Makronóm Intézet friss elemzésében.
A Mandiner olvasói emlékezhetnek: Varga Mihály 2023 februárjában közölte: az uniós átlag feletti növekedést ért el a magyar gazdaság. A magyar pénzügyminiszter rámutatott: Magyarország 2023-ban is elkerüli a recessziót. Erről itt írtunk bővebben.
Megírtuk azt is, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kijelentette: „a várakozásaink beigazolódtak, ahogy a kormányzat előzetesen jelezte, januárban tetőzött az infláció, februárban pedig már elindult egy mérséklődés”. Hozzátette: a csökkenés a következő hónapokban is folytatódhat, sőt üteme egyre gyorsabbá válik: év végére 9 százalék körüli szintre szorulhat vissza. Ezzel
megerősítette Orbán Viktor miniszterelnök korábbi prognózisát, miszerint 2023 végére egy számjegyű lehet az infláció.
2023 márciusában Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője rámutatott: szerinte januárban tetőzhetett az infláció. A szakértő úgy látta: az egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt az infláció fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére lehet számítani. Erről ide kattintva olvashat bővebben.
Várakozásaink szerint az idei évben a magyar gazdaság elkerüli a recessziót, az infláció az év végére egyszámjegyűre csökken”
– olvasható a Makronóm Intézet április elemzésében.
Mint az intézet fogalmaz: 2023-ban a magyar gazdaság 0,8 százalékos növekedésére számítanak, amely növekedési ütem 2024-re 3,2 százalékra gyorsulhat, vagyis a szakértők szerint hazánkban a dinamikus gazdasági bővülés 2024-re visszatérhet. Az Intézet szerint „a növekedés motorja idén a nettó export lehet, míg jövőre a fogyasztás és a beruházás is újra hozzájárulhat a bővüléshez”.
Az inflációval kapcsolatban az elemzés rámutat: ugyan „2023-ban még magasan alakulhat, 18,0 százalékon, ugyanakkor a pénzromlás üteme az év eleji tetőzést követően fokozatosan lassulni kezd”. Annak csökkenését a szakértők „elsősorban a már az árakba beépült költségek és az egyedi hatások (pl. aszály, átmeneti globális ellátási zavarok) bázisba kerülésében” látják.
„Az előrejelzés kapcsán olyan lefelé mutató kockázatokat azonosítunk, amelyek a magyar gazdaság növekedését a versenytársainkhoz képest jelentősebb mértékben fogják vissza: ilyen az energiapiaci helyzet, amelyet a háború közelsége és a szankciók magyar gazdaságra gyakorolt hatása felerősít” – részletezi az elemzés.
Majd hozzáteszi: ide sorolandóak továbbá „az uniós források visszatartása, valamint a magas inflációval összefüggő monetáris kondíciók, amelyek nemcsak a belső fogyasztás visszafogásán és az árfolyam erősítésén keresztül fejtik ki infláció-csökkentő hatásukat, hanem a beruházási keresletet és az export költségalapú versenyképességét is visszafoghatják”.
A Makronóm Intézet eredeti, teljes elemzését olvasóink ide kattintva tekinthetik át.
Nyitóképen: Orbán Viktor miniszterelnök. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Akár másfél százalékos gazdasági visszaesést is hozhatna, ha jóval kevesebb pénzből fogyaszthatnának a magyar háztartások. Márpedig a fogyasztás a fő motorja jelenleg is a magyar gazdaságnak, nélküle már rég recesszióban lennénk, a kiszivárgott Tisza-adó ebben is negatív hatást jelentene. A több adó kevesebb elkölthető pénzt jelent.
A Makronóm Intézet vitairata szerint az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia korszakára nem opció, hanem nemzeti érdek. Új szemléletre van szükség az óvodától a felnőttképzésig.
Feltehetőleg Magyar Péter nem örül, mindenki más meg igen.
Mindez annak ellenére történhet, hogy az elnök stabilnak nevezte az orosz költségvetést.
A hívás során egy sor ígéret hangzik el a Tisza-vezértől a jövőt illetően, de 19 évvel ezelőtt a magyar társadalom már megélt hasonlót, és megütötte vele a bokáját.
Az ágazati szereplők nagyon várták az Otthon Start Programot, amely a következő 5 évben 50 ezer új lakás megépítését indíthatja el.
A ma kezdődő 21. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválnak magyar szempontból is erős a felhozatala. Itt debütál Nemes Jeles László és Deák Kristóf új mozija, és egész estés portréfilm rajzolja fel Bölöni László és Dargay Attila életét.
A Tisza-féle SZJA-javaslat komoly csapást mérne a szó szerint átlagember pénztárcájára is.
