Megerősítették a szakértők: Orbán Viktornak igaza volt, folytatódni fog az infláció csökkenése

25,4 százalékra mérséklődött februárban az infláció a januári 25,7 százalékos csúcsot követően, az Index által megkérdezett elemzők szerint a következő hónapokban folytatódhat ez a trend.

Így alakulhat a hazai infláció

Pár nappal ezelőtt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kijelentette: „a várakozásaink beigazolódtak, ahogy a kormányzat előzetesen jelezte, januárban tetőzött az infláció, februárban pedig már elindult egy mérséklődés”. Hozzátette: a csökkenés a következő hónapokban is folytatódhat, sőt üteme egyre gyorsabbá válik: év végére 9 százalék körüli szintre szorulhat vissza. Ezzel megerősítette Orbán Viktor miniszterelnök korábbi prognózisát, miszerint

A következő hónapok inflációs hatásaiban nagy szerepet játszanak a bázishatások, továbbá az üzemanyagárak folyamatos csökkenése – véli Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője, aki szerint januárban tetőzhetett az infláció. Úgy látja, hogy az egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt az infláció fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére lehet számítani.

Szerinte a bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak és szállítási költségek jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítanak, a forint októberi mélyponthoz képesti erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt. Úgy gondolja, hogy az idei év végére egy számjegyű inflációra lehet számítani. 

Folytatódni fog az infláció csökkenése

Az Indexnek nyilatkozó Sághy Balázs, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint is nagy valószínűséggel folytatódni fog a következő hónapokban az infláció csökkenése, ami egyértelműen a bázishatásnak is köszönhető. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az energiaárak emelkedése – az európai inflációt felhajtó elsődleges faktor – megfordult: a Brent olaj világpiaci ára és a holland tőzsdén jegyzett TTF gázkontraktus is a háború előtti szint alá esett vissza.

A határozott inflációs fordulat esetén megnő a tér az irányadó kamat csökkentésére, ami Magyarországon kiugróan magas európai összehasonlításban, jelentős terhet róva a jegybankra és rajta keresztül a gazdaságra. Sághy úgy látja, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mozgásterét behatárolja a világ nagy jegybankjai – elsősorban az Európai Központi Bank – által követett monetáris politika: a hazai jegybank közleményeiben is jelzi, hogy amíg tart a kamatemelési ciklus legnagyobb gazdasági partnereinknél, nehezen tudnának árral szemben csökkenteni az irányadó kamaton. A jegybankoknak szem előtt kell tartaniuk a pénzügyi stabilitást, és érdemes kerülniük a rögtönzött döntéshozatal látszatát keltő lépéseket.

Kép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor