Az ellenzéki erők évek óta akcióznak a T. Házban, voltak magányos és összehangolt rendbontások, ezeket vettük sorra.
Bár az újkori magyar demokráciában az Országház falai között még nem láthattunk a szerb vagy az ukrán parlamentben lezajlóhoz hasonló, tettlegességig fajuló jeleneteket, egyre durvább eszközökhöz nyúlnak a képviselők, ha nemtetszésüknek akarnak hangot adni az Országgyűlésben. A Momentum politikusai a gyülekezési törvény módosítása ellen tiltakoztak úgy, hogy több füstgyertyát meggyújtottak az ülésteremben, a független Hadházy Ákossal szórólapokat dobáltak és a szovjet himnusz játszották. Az ülést a szavazás után egy időre felfüggesztették, mert ki kellett szellőztetni a termet;
a koronavírus-fertőzése idején a klinikai halálból visszahozott fideszes képviselő, Bányai Gábor sürgős orvosi ellátást kapott.
Az akciónak súlyos bírság és kitiltás lett a következménye. Kövér László házelnök a füstgyertyázó képviselőket eltiltotta tizenkét, a karzatról szórólapokat dobáló képviselőket pedig hat plenáris ülésről, s összesen 82 milliós bírsággal sújtotta a rendbontókat.
A mostani akcióban is részt vevő Hadházy Ákos az utóbbi években több performanszt is bemutatott. Február végén a karzatról kihangosítva bejátszotta Orbán Viktor egyik tizennyolc évvel ezelőtti beszédét, miközben a miniszterelnök a parlamenti szezonkezdetkor szokásos helyzetértékelését adta az Országgyűlésnek. A kormányfőt különösebben nem zavarta meg Hadházy akciója, csupán megjegyezte: „A Fidesznél csak a Fidesz a jobb.” A független képviselő előadását 7 millió forintos bírsággal „jutalmazta” Kövér László.
A politikai pályáját a Fideszben kezdő, azóta az LMP-t is megjáró politikus 2019 októberében is Orbán Viktor beszédét igyekezett megzavarni úgy, hogy táblákat emelt fel a pulpitus elé, miközben a kormányfő a családvédelmi akcióterv eredményeit részletezte. Hadházy előadásának fideszes képviselők igyekeztek véget vetni, ám ő nem hagyta annyiban, üléshelyére visszatérve még egy trágár üzenetet tartalmazó táblát emelt a magasba. Fél évvel később az elnöki pulpitus felett Kövér László háta mögé lógatott be egy táblát „Stop propaganda!” felirattal.
A Jobbikot elnökként balra kormányzó – saját pártjának sikertelen építése után most a Demokratikus Koalíció környékén feltűnő – Jakab Péter egyik legemlékezetesebb alakítása az volt, amikor 2020 októberében egy zsák krumplit akart odaadni a miniszterelnöknek az azonnali kérdések órájában. Szerinte a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6-os számú választókerületi időközi választás kampányában a fideszes Koncz Zsófia ingyen-krumplival és -konzervvel győzte meg a választókat, hogy rá szavazzanak. Jakab nem tudta átadni a burgonyát a kormányfőnek, mert a fideszes képviselők megakadályozták, de az akció 4,4 millió forintjába került.
Jakab Péter egy alkalommal ficsúrnak nevezte a kormánypárti képviselőket, és a házelnöki figyelmeztetésre vissza is szólt Kövér Lászlónak. A sértegetés majdnem 10 milliós bíróságot ért.
A párbeszédes Tordai Bence egy alkalommal Varga Mihály pénzügyminisztert akarta rávenni az ülésteremben, hogy aláírja a párt egyik kezdeményezését, s mindezt mobiltelefonnal akarta rögzíteni. A házelnök az ellenzéki politikusra 8,2 millió forintos büntetést szabott ki. Tordai hasonló mutatvánnyal állt elő 2018 novemberében, amikor az azonnali kérdések órájában rossz bohócnak titulálta Polt Pétert, majd odament a legfőbb ügyészhez, egy bohócorrot tartott az arca elé, s a jelenetet a telefonjával közvetítette.
Volt, amikor az ellenzék a jogi kereteken belüli eszközökhöz nyúlt, több esetben próbálkozott a dualizmus kori magyar parlamentben elterjedt obstrukcióval, azaz egy törvényjavaslat vitájának indokolatlan elhúzásával.
2022 októberében a szociális törvény vitáját huszonkét órán keresztül sikerült elhúzni,
így az egyik szerdai ülésnap reggelén megkezdett vitát csak másnap reggel tudták lezárni. Ebben az obstrukciós akcióban az LMP mára megszűnt frakciója járt az élen, kiegészülve néhány párbeszédes képviselővel. A törvényjavaslatot végül elfogadták.
Az egészségügy átalakításáról szóló előterjesztést 2022 novemberében obstruálta az ellenzék. Ez a vita csaknem tizennyolc órán keresztül tartott, az időhúzásban pedig ez alkalommal a DK-sok jeleskedtek, és részt vettek benne a párbeszédes, a momentumos és a szocialista képviselők is.
Obstrukcióval indult az utóbbi évek egyik legnagyobb botránya is, amely az Országház után az utcán, majd az MTVA székházában folytatódott. Az ellenzék 2018. december 10-én a munka törvénykönyve módosítása miatt kezdett hadműveletbe. Először is csaknem háromezer módosító indítványt terjesztettek be a törvényhez, amelyről azonban végül nem egyenként, hanem egy csomagban döntött a Ház. Már ez is tiltakozást váltott ki, az ellenzéki képviselők bekiabálással és sípolással adtak hangot nemtetszésüknek, majd kivonultak az ülésteremből. A szavazásra kijelölt napon, december 12-én aztán rég nem látott jelenetek zajlottak le: ellenzéki képviselők egy csoportja elállta az elnöki pulpitushoz vivő lépcsőt, így az ülésvezetésre kijelölt Latorcai János nem tudta elfoglalni a helyét. Félórás csúszás után végül elkezdődhetett a munka, miután Kövér László a képviselő helyéről nyitotta meg az ülést, majd átadta az ülésvezetést Latorcainak. A többiek mindeközben transzparenssel, szórólapokkal, sípolással, kiabálással, megafonnal, sőt szirénával igyekeztek megakadályozni a munka megkezdését, a párbeszédes Szabó Tímea és Tordai Bence pedig a miniszterelnököt igyekezett provokálni és vegzálni. Az eseményeket telefonnal közvetítő ellenzékiek az üléskezdés után megpróbáltak Latorcai János közelébe férkőzni, ám ezt a fideszes képviselők sorfallal akadályozták meg. A randalírozás végül nem vezetett eredményre, a kormánypárti többség megszavazta a módosítást, ahogy később több más előterjesztést is, az aznapi ülés pedig rendben befejeződött. Közben az ellenzék az Országház előtt kezdett tiltakozásba, de a demonstráció érdeklődés hiányában kudarcba fulladt. Baloldali politikusok néhány nappal később az MTVA székházában okoztak botrányt.
A parlamenti akcióért harmincnyolc képviselőt összesen 42 millió forintnyi bírsággal sújtott a házelnök.
A távoli múltban előfordult, hogy a honatyák szó szerint felforgatták az alsóházi üléstermet. Az 1904. november végén elfogadott, az obstrukció letörését célzó házszabály-módosítás jelentősen csorbította az ellenzéki képviselők jogait. Már a javaslat elfogadása is – amely zsebkendőszavazásként vonult be a történelembe – botrányos körülmények között zajlott, de az igazi felfordulást a hetekkel később összehívott következő ülésen okozta az időközben egységbe kovácsolódó ellenzék. December 13-án a parlamenti őrséggel való dulakodás után a képviselők szisztematikus rombolásba kezdtek, a terem közepére hányva a bútorzatot. Ezzel elérték, hogy a terem alkalmatlan legyen az ülésezésre.
Ennél is súlyosabb volt, amikor 1912-ben az ülésteremben kíséreltek meg merényletet a házelnöki posztot betöltő Tisza Istvánnal szemben. A június 4-én elfogadott véderőtörvény bőszítette fel az ellenzéket, a tagjait Tisza kitiltotta az Országgyűlésből. Egyikőjük, Kovács Gyula mégis bejutott a június 7-ei ülésre, és az újságírói karzatról leugorva, a padsorok között rohanva rálőtt a pulpituson elnöklő Tiszára.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Melléthei-Barna Márton hangsúlyozta, a Tisza egyik fontos vállalása a Fidesz által kinevezett bábok leváltása.
A hatóságok összehangolt akciójuk során 23 különböző helyszínen ütöttek rajta a gyanúsítottakon.
Nem sokkal a főszezon kezdete előtt kapcsoltak le a görög és ciprusi hatóságok egy palesztin menekültet és négy társát, akik a gyanú szerint izraeli célpontok ellen készítettek elő merényletet. Az ügy szálai Németországon és Malajzián át egészen a megszállt Észak-Ciprusig vezetnek.
A rendőrség a tervezett blokád végrehajtása előtt közbelépett, és megállította a csoport tagjait.
Szerintem az állam feladata nem az, hogy nyelvi szerepjátékokat játsszon az emberekkel.
„Nem ez volt az első eset a választás óta” – fogalmazott a fideszes politikus.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
