A brüsszeli migrációs és integrációs politika csődje nap mint nap életeket veszélyeztet
Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.
Március végére vállalta a magyar kormány, hogy az Európai Bizottság uniós források folyósításáért kért utolsó utáni feltételeit is teljesíti. Az igazságügyi reform már elkészült tervezete azonban még mindig nincs a parlament előtt, mert Brüsszelből egyelőre nem érkezett meg a zöld jelzés hozzá. Ebből azonban még olyan óriási probléma nem következik, az optimista forgatókönyv szerint nyáron így is elindulhat az utalás.
Dél-amerikai szappanoperához kezd hasonlítani a magyar kormány és az Európai Bizottság közti csiki-csuki a hazánknak járó uniós pénzek – a hétéves költségvetésből és a helyreállítási alapból származó források – ügyében. Az Országgyűlés tavaly számos törvényt módosított már a Brüsszellel való békülés érdekében, ám továbbra sem kaptunk egyetlen eurócentet sem. Az optimista forgatókönyv szerint legkorábban a második negyedévben, nyáron érkezhet az első utalás.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter még tavaly novemberben erősítette meg, hogy a megannyi elvárás után Brüsszel újabb feltételt támasztott az uniós források ügyében: az Európai Bizottság a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével, az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács közötti hatáskörmegosztással kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat. Az ezt orvosolni igyekvő igazságügyi jogszabály-módosítási tervezetet január közepén tette közzé a honlapján a kormány, Varga Judit igazságügyi miniszter pedig azóta többször is tárgyalt a kérdésben Brüsszelben. Márciusi 10-i tárgyalásai után például azt nyilatkozta: „Az igazságügyi reformok vállalásával Magyarország hatalmas lépést tett abba az irányba, hogy a kohéziós források nagy részéhez minél előbb hozzájussanak a magyar emberek”. A tárcavezető akkori szavai szerint a témában zajló egyeztetések a finisben vannak.
A tervezet azonban még mindig nem került törvényjavaslat formájában az Országgyűlés elé, ami azt jelenti, hogy
Az ügyre rálátó források a Mandinernek ugyanakkor arról beszéltek, hogy ez még nem akkora probléma, a március 31-i dátum ugyanis nem egy olyan perdöntő határidő, amelynek elmulasztása esetén meghiúsulhat a megegyezés.
A legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szintén az igazságszolgáltatás témáját nevezte az egyetlen olyan feltételnek, amely az uniós pénzeket általánosságban blokkolja. Varga Judit igazságügyi miniszter minden kérdésben megállapodott az Európai Bizottsággal, a kodifikált szöveget kiküldték Brüsszelbe, most a kormány visszajelzésre vár – közölte Gulyás Gergely.
Szintén az uniós források ügyével függ össze a képviselők és más állami vezetők vagyonnyilatkozat-tételi szabályainak a sokadik módosítása. A Ház az elmúlt hónapokban már többször változtatott Brüsszel kérésére az előírásokon, ám március elején, egy újabb bizottsági felvetés nyomán, egy újabb törvényjavaslat érkezett a kormánytól a témában. Ez – az általános indoklás szerint – a kabinet és az Európai Bizottság közötti egyeztetés eredményeként
Ennek az előterjesztésnek a zárószavazása a parlamenti ülésterv szerint április közepén várható.
Varsó szintén az igazságügyi reformon dolgozik az uniós források folyósítása érdekében. A lengyel kormány január közepén már módosította a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényt, hogy eleget tegyen az Európai Bizottság feltételének ahhoz, hogy végre hozzájusson a helyreállítási alap pénzeihez. Ehhez azonban a reform másik pilléréhez, az Alkotmánybírósághoz is hozzá kell nyúlnia, ami már nehezebb dió.
Nyitókép: Dwi Anoraganingrum / Geisler-Fotop / Geisler-Fotopress / dpa Picture-Alliance via AFP