A politikus az uniós tagállamok bel- és igazságügyi minisztereinek tanácskozását követően nyilatkozott , szavai szerint az igazságügyi csomaggal összefüggésben az Európai Bizottság és a Magyarország közötti párbeszéd bizonyos politikai kérdések igen szűk körére fókuszál, a tárgyalások gyakorlatilag a finisben vannak.
A miniszter arról beszélt, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság között tavaly július óta intenzív egyeztetések, konstruktív tárgyalások folynak annak érdekében, hogy a magyar emberek hozzájussanak az őket jogosan megillető uniós forrásokhoz.
„Ezeket a tárgyalásokat egy sportpéldával jellemezhetném: beneveztünk egy 100 méteres síkfutásra, de minden nap kiderül, hogy egy 110 méteres gátfutást kell teljesítenünk. Magyarország sportos múlttal rendelkezik, így ehhez könnyen tudunk alkalmazkodni, és természetesen annak érdekében, hogy magyarok hozzájussanak az őket jogosan megjelenő uniós forrásokhoz, a magyar kormányzat teljesíti a 110 méteres gátfutást akár nap mint nap” – fogalmazott Varga Judit.
Mint mondta, az igazságügyi csomag a EU-val való decemberi megállapodásnak központi elemét képezte, ezt a magyar kormány prioritásként kezelte.
„A magyar kormány minden vállalását mindig teljesítette. Így tettük ezt az igazságügyi csomag esetében is, amely hamarosan az Országgyűlés elé fog kerülni, ehhez minden társadalmi, szakmai egyeztetést, vitát lefolytattunk, a bizottság kérésére külön érdekelt felekkel is. Gyakorlatilag a szakma és a civil szereplők véleményét is mind figyelembe vettük a csomag kidolgozásakor" –hangsúlyozta.
Arról is beszámolt, hogy pénteken egyeztetést folytatott Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztossal, akivel megállapodtak abban, hogy hamarosan véglegesítésre kerül sor, a bizottság munkatársai már csak szakmai-technikai elemzéseket folytatnak az igazságügyi csomaggal kapcsolatban.
A gyermekvédelmi törvény miatt indult kötelezettségszegési eljárásról az igazságügyi miniszter kifejtette:
„az uniós bíróság ítéletével szembeni ellenkeresetünkben azzal érvelünk, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy a gyermekek nevelésének a meghatározása összhangban a nemzeti joggal, kizárólag a szülői joga kell, hogy legyen, aki egyébként saját pedagógiai, vallási vagy egyéb filozófiai meggyőződése alapján határozhatja meg gyermekének a nevelését”.