Visszavonja-e a bírósági reformot a lengyel kormány, hogy hozzájusson az uniós pénzekhez?

2023. március 19. 07:44

A lengyel kormány január közepén már módosította a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényt, hogy eleget tegyen az Európai Bizottság feltételének ahhoz, hogy végre hozzájusson a helyreállítási alap pénzeihez. Ehhez azonban a reform másik pilléréhez, az Alkotmánybírósághoz is hozzá kell nyúlnia – az viszont egy nagyon nehéz ügy.

2023. március 19. 07:44
null
Maráczi Tamás
Maráczi Tamás

***

Az Európai Unió Bírósága egy évvel ezelőtt jogerősen döntött: az EU összekötheti a jogállamisági normák betartását az uniós kifizetésekkel. A pénzek visszatartásával egy súlyos politikai fegyvert kapott kézhez az Európai Bizottság, amely ennek birtokában sokkal hatékonyabban tudja bedarálni a jogállamiság kérdésében vele vitában álló tagállamokat.

A Bíróság ítélete az uniós költségvetést veszélyeztető jogállami jogsértésekre vonatkozik, a lengyelek hiába érvelnek, hogy a Brüsszel által kritizált lengyel bírósági reform nem tartozik ebbe a kategóriába, a feltételes pénzügyi elvonást alkalmazzák ellene. Lengyelország hatalmas uniós pénztől esik el: bár a kohéziós pénzek nincsenek veszélyben,

a helyreállítási alapból egyelőre nem jut hozzá a neki járó 35 milliárd euróhoz.

A járvány éveiben történt, majd a jelenlegi háborús helyzet okozta gazdasági visszaesés és bizonytalanság miatt a lengyel gazdaságnak szüksége lenne az uniós támogatásra. Az erről szóló vita a lengyel közbeszéd első számú kérdésévé vált, a varsói kormányon egyre nagyobb a társadalmi nyomás arra vonatkozóan, hogy a pénzekért cserébe engedjen Brüsszelnek, hajtsa végre a kért törvényi változtatásokat.

Mit akar Brüsszel?

Az Európai Bizottság a 2015-ös lengyel bírósági reform két elemét is jogállamisági kritikával illette, az egyik pillérét,

a Legfelsőbb Bírósággal kapcsolatos jogszabályokat a lengyel parlament januárban már módosította.

A Bizottság értékelése szerint a Legfelsőbb Bíróság újonnan létrehozott Fegyelmi Kamarája nem átlátható módon és szempontok alapján hozhat büntetéseket a bírók ellen, a reform következtében újonnan kinevezett bírók egy része pedig szakmailag nem feltétlenül alkalmas, de politikailag lojális jogász. A nemrég módosított jogszabály szerint a bírák fegyelmi ügyei a LB Fegyelmi Kamarájától egy függetlenebb testülethez, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elé kerülnek.

A törvénymódosítás megszavazása súlyos megosztottságot hozott a kormánykoalícióban: Mateusz Morawiecki miniszterelnök előterjesztése még saját pártjában, a Jog és Igazságosság Párt (PiS) frakciójában sem bírta a teljes támogatást, a koalíciós partner, a Szolidáris Lengyelország (SP) pedig kifejezetten ellene volt. Az euroszkeptikus, jobboldali SP elnöke ugyanis Zbigniew Ziobro, a lengyel igazságügy-miniszter, aki eddigi „politikai életművének” tartja a bírósági reformot, és még a miniszterelnök személyes kérésére sem hajlandó abból engedni.

Morawiecki nehéz helyzetben van: az uniós pénzek megszerzése érdekében engednie kell (és a PiS képviselőinek zöme, valamint a szavazótábor többsége ezt szeretné),

az engedékenységben azonban csak addig mehet el, ameddig nem veszélyezteti a SP támogatását

– ha ugyanis koalíciós szakadásra kerülne sor, az megpecsételné a PiS-kormányzás sorsát: az ősszel esedékes parlamenti választáson a felmérések szerint koalíciós partner nélkül nincs esélye a győzelemre.

Egy abortuszpárti tüntető tartja magasba az Alkotmánybíróság elnökének portréját a testület varsói székházánál 2021. november 6-án  (forrás: STR /NurPhoto via AFP)
Egy abortuszpárti tüntető tartja magasba az Alkotmánybíróság elnökének portréját a testület varsói székházánál 2021. november 6-án (forrás: STR /NurPhoto via AFP)

A lengyel bírósági reform másik pillére az Alkotmánybíróság – az Európai Bizottság vizsgálatai azt állapították meg, hogy a testületet a varsói kormány politikai kontroll alá vette azzal, hogy lojális bírókat nevezett ki tagjainak, a peres eljárások száma jelentős mértékben lecsökkent, illetve a testület a kormány számára kellemetlen vagy veszélyes bírósági ügyeket szisztematikusan félretolja, míg a számára politikai fontos ügyeket (például a legutóbb heves vitákat kiváltó abortusztörvényt) rendre átengedi az alkotmányossági kontrollon.

A Bizottság februárban az Európai Unió Bírósága elé vitte három lengyel alkotmánybíró eltávolításának az esetét,

bírói döntést kérve az ügyben, miután a lengyel kormánnyal ebben nem vezettek eredményre a tárgyalásai. A Bizottság szerint az uniós jog megsértése történt, a lengyel igazságügy-miniszter szerint pedig egy „támadás a lengyel állam ellen”.

A lengyel Alkotmánybíróság ügye

2015-ben, amikor a PiS kormányra, Andrzej Duda pedig az elnöki posztra került, a leköszönő parlament által megválasztott három alkotmánybíró eskütételét megakadályozták, majd az új kormánytöbbség a helyükre három lojális jogászt választott, akik beiktatása az új államfő jóváhagyásával gyorsan meg is történt.   

Mivel ez a lépés komoly alkotmányossági kérdéseket vet fel, sokan innentől kezdve

kétségesnek tartották az Alkotmánybíróság legitimitását, a bizalmi válság pedig az évek során elmélyült,

és fokozatosan egyre kellemetlenebb működési zavarokat okozott a testület tevékenységében.

A kormánypárt politikai szándéka a bírósági rendszer átalakításával az volt, hogy megszabaduljon a rendszerváltás előtti kommunista időkből a szervezetben maradt régi bíróktól, és feltételezett „aknatevékenységük” kiiktatásával hatékonyabbá és gyorsabbá tegyék a lengyel igazságszolgáltatást. A kormány bírálói szerint azonban ez a „boszorkányüldözés” igazából nem a régi politikai rendszerben szocializálódott bírók, hanem a PiS-rendszerrel szemben kritikus bírók eltávolítását célozta meg, ami az uniós értékek, a bírósági függetlenség elvének nyílt megsértése.

Ezt az értékelést tette magáévá az Európai Bizottság is, miután az új lengyel igazságszolgáltatási rendszert tanulmányozta, szerinte a lengyel kormánypártok átvették az ellenőrzést a testület felett és delegáltjaikkal töltötték fel. A Bizottság 2016 óta ennek megváltoztatását kérte Varsótól, az uniós pénzek visszatartása pedig most ennek a kérésnek különös erőt ad.

Julia Przylebska és Jaroslaw Kaczynski beszélget Varsóban 2019. szeptember elsején  (forrás: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto via AFP)
Julia Przylebska és Jaroslaw Kaczynski beszélget Varsóban 2019. szeptember elsején (forrás: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto via AFP)

A törvényhozási gordiuszi csomó

A varsói kormány nagyobbik pártja ebben az ügyben is hajlandó a Brüsszellel való kompromisszumra. Az EU-val kialkudott törvénymódosítás tervezetét Andrzej Duda elnök februárban előzetes normakontrollra

elküldte az Alkotmánybíróságnak – vagyis annak a testületnek, amelyről az egész jogi-politikai vita szól.

Mégis, ennek meg kell történnie, mert ha az AB nem engedi át, a varsói parlament nem tud érdemben dönteni erről.

A döntés azonban minimum kétesélyes, hiszen ha a törvénymódosítás javaslatát az AB átengedi, a testület tagjai saját maguk ellen szavaznak: kérdéses ugyanis, hogy az unió által követelt változtatások eredményeként tisztségében maradhat-e egyáltalán az Alkotmánybíróság elnöke, Julia Przylębska, aki mellesleg a lengyel kormánypárt erős emberének, Jarosław Kaczynskinek a személyes barátja. A testület tizenöt alkotmánybírája közül hat úgy látja, hogy Przylębska hatéves mandátuma tavaly év végén már lejárt, a hölgy azonban úgy értelmezi, hogy csak idén decemberben fog lejárni.

A lengyel AB elnöke egy hete összehívta a testület közgyűlését, amelyen a bírók közel kétharmada meg is jelent, így a szükséges többséggel új felhatalmazást kapott arra, hogy év végéig kitöltse elnöki mandátumát.

Az ominózus hat alkotmánybíró két hete viszont levelet írt az államfőnek, amelyben a testület élére egy új elnök kinevezését kérik. Ellenkező esetben

kérdésesnek tartják, hogy a szükséges alkotmányossági vizsgálat időben és törvényesen megtörténhet-e.

Az AB vezetője szerint nincs baj, a bíróság készül az ominózus jogszabály alkotmányossági vizsgálatára. Ugyanakkor azt nem tudják elvégezni, mivel ahhoz az előírások szerint legkevesebb tizenegy alkotmánybírónak részt kell vennie – jelen esetben azonban kilenc lojális bíróra számíthat az elnök.  A hat másik bíró az igazságügy-miniszter lojálisa, Zbigniew Ziobro és euroszkeptikus pártja pedig – ahogy fentebb írtuk – egyáltalán nem akar változtatást a Brüsszel által bírált bírósági reformnál. Ezt nevezik patthelyzetnek.

--

Nyitókép: Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a február 9-i uniós csúcstalálkozón Brüsszelben  (forrás: JOHANNA GERON / POOL / AFP)

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 14 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Lisa
2023. március 19. 13:05
Csinálhatnak akármit, pénzt nem fognak látni.
apika2
2023. március 19. 11:46
https://twitter.com/i/status/1637002073492402177 Az a pénz így fog járni... Már megvannak a gazdái.
hegyivadász
2023. március 19. 11:07
Mitől alkotmányosabb és jogállamibb, ha a leköszönő parlament még átnyomja három alkotmánybíró jelölését, annál, hogy az új parlament megakadályozza ezen jelöltek eskütételét?
formaegy
2023. március 19. 08:46
Attól függ, hogy Biden mennyit igért be az ukrán emberek, gyerekek legyilkoltatásáért! A támaszpontjukat már a Nagy Lengyel Birodalomba helyezik át, már a Nagy Birodalom térképét is láttuk. Visszavonják? Attól függ, mennyi idő a Nagy Lengyel Birodalom bejelentése. A lengyelek eljutottak arra a szintre, hogy a saját anyjukat is kinyírják csak megfeleljenek a világ legaljasabb rühes terrorista USA-nak. Gondolom nem 1 dollárt kaptak az Északi-Áramlat felrobbantásának végrehajtásáért. Ilyen az amikor a terrorista gyilkos megegyezik a náci gyilkossal.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!