A lengyel kormány január közepén már módosította a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényt, hogy eleget tegyen az Európai Bizottság feltételének ahhoz, hogy végre hozzájusson a helyreállítási alap pénzeihez. Ehhez azonban a reform másik pilléréhez, az Alkotmánybírósághoz is hozzá kell nyúlnia – az viszont egy nagyon nehéz ügy.
***
Az Európai Unió Bírósága egy évvel ezelőtt jogerősen döntött: az EU összekötheti a jogállamisági normák betartását az uniós kifizetésekkel. A pénzek visszatartásával egy súlyos politikai fegyvert kapott kézhez az Európai Bizottság, amely ennek birtokában sokkal hatékonyabban tudja bedarálni a jogállamiság kérdésében vele vitában álló tagállamokat.
A Bíróság ítélete az uniós költségvetést veszélyeztető jogállami jogsértésekre vonatkozik, a lengyelek hiába érvelnek, hogy a Brüsszel által kritizált lengyel bírósági reform nem tartozik ebbe a kategóriába, a feltételes pénzügyi elvonást alkalmazzák ellene. Lengyelország hatalmas uniós pénztől esik el: bár a kohéziós pénzek nincsenek veszélyben,
A járvány éveiben történt, majd a jelenlegi háborús helyzet okozta gazdasági visszaesés és bizonytalanság miatt a lengyel gazdaságnak szüksége lenne az uniós támogatásra. Az erről szóló vita a lengyel közbeszéd első számú kérdésévé vált, a varsói kormányon egyre nagyobb a társadalmi nyomás arra vonatkozóan, hogy a pénzekért cserébe engedjen Brüsszelnek, hajtsa végre a kért törvényi változtatásokat.
Az Európai Bizottság a 2015-ös lengyel bírósági reform két elemét is jogállamisági kritikával illette, az egyik pillérét,
A Bizottság értékelése szerint a Legfelsőbb Bíróság újonnan létrehozott Fegyelmi Kamarája nem átlátható módon és szempontok alapján hozhat büntetéseket a bírók ellen, a reform következtében újonnan kinevezett bírók egy része pedig szakmailag nem feltétlenül alkalmas, de politikailag lojális jogász. A nemrég módosított jogszabály szerint a bírák fegyelmi ügyei a LB Fegyelmi Kamarájától egy függetlenebb testülethez, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elé kerülnek.
A törvénymódosítás megszavazása súlyos megosztottságot hozott a kormánykoalícióban: Mateusz Morawiecki miniszterelnök előterjesztése még saját pártjában, a Jog és Igazságosság Párt (PiS) frakciójában sem bírta a teljes támogatást, a koalíciós partner, a Szolidáris Lengyelország (SP) pedig kifejezetten ellene volt. Az euroszkeptikus, jobboldali SP elnöke ugyanis Zbigniew Ziobro, a lengyel igazságügy-miniszter, aki eddigi „politikai életművének” tartja a bírósági reformot, és még a miniszterelnök személyes kérésére sem hajlandó abból engedni.
Morawiecki nehéz helyzetben van: az uniós pénzek megszerzése érdekében engednie kell (és a PiS képviselőinek zöme, valamint a szavazótábor többsége ezt szeretné),
– ha ugyanis koalíciós szakadásra kerülne sor, az megpecsételné a PiS-kormányzás sorsát: az ősszel esedékes parlamenti választáson a felmérések szerint koalíciós partner nélkül nincs esélye a győzelemre.
A lengyel bírósági reform másik pillére az Alkotmánybíróság – az Európai Bizottság vizsgálatai azt állapították meg, hogy a testületet a varsói kormány politikai kontroll alá vette azzal, hogy lojális bírókat nevezett ki tagjainak, a peres eljárások száma jelentős mértékben lecsökkent, illetve a testület a kormány számára kellemetlen vagy veszélyes bírósági ügyeket szisztematikusan félretolja, míg a számára politikai fontos ügyeket (például a legutóbb heves vitákat kiváltó abortusztörvényt) rendre átengedi az alkotmányossági kontrollon.
bírói döntést kérve az ügyben, miután a lengyel kormánnyal ebben nem vezettek eredményre a tárgyalásai. A Bizottság szerint az uniós jog megsértése történt, a lengyel igazságügy-miniszter szerint pedig egy „támadás a lengyel állam ellen”.
2015-ben, amikor a PiS kormányra, Andrzej Duda pedig az elnöki posztra került, a leköszönő parlament által megválasztott három alkotmánybíró eskütételét megakadályozták, majd az új kormánytöbbség a helyükre három lojális jogászt választott, akik beiktatása az új államfő jóváhagyásával gyorsan meg is történt.
Mivel ez a lépés komoly alkotmányossági kérdéseket vet fel, sokan innentől kezdve
és fokozatosan egyre kellemetlenebb működési zavarokat okozott a testület tevékenységében.
A kormánypárt politikai szándéka a bírósági rendszer átalakításával az volt, hogy megszabaduljon a rendszerváltás előtti kommunista időkből a szervezetben maradt régi bíróktól, és feltételezett „aknatevékenységük” kiiktatásával hatékonyabbá és gyorsabbá tegyék a lengyel igazságszolgáltatást. A kormány bírálói szerint azonban ez a „boszorkányüldözés” igazából nem a régi politikai rendszerben szocializálódott bírók, hanem a PiS-rendszerrel szemben kritikus bírók eltávolítását célozta meg, ami az uniós értékek, a bírósági függetlenség elvének nyílt megsértése.
Ezt az értékelést tette magáévá az Európai Bizottság is, miután az új lengyel igazságszolgáltatási rendszert tanulmányozta, szerinte a lengyel kormánypártok átvették az ellenőrzést a testület felett és delegáltjaikkal töltötték fel. A Bizottság 2016 óta ennek megváltoztatását kérte Varsótól, az uniós pénzek visszatartása pedig most ennek a kérésnek különös erőt ad.
A varsói kormány nagyobbik pártja ebben az ügyben is hajlandó a Brüsszellel való kompromisszumra. Az EU-val kialkudott törvénymódosítás tervezetét Andrzej Duda elnök februárban előzetes normakontrollra
Mégis, ennek meg kell történnie, mert ha az AB nem engedi át, a varsói parlament nem tud érdemben dönteni erről.
A döntés azonban minimum kétesélyes, hiszen ha a törvénymódosítás javaslatát az AB átengedi, a testület tagjai saját maguk ellen szavaznak: kérdéses ugyanis, hogy az unió által követelt változtatások eredményeként tisztségében maradhat-e egyáltalán az Alkotmánybíróság elnöke, Julia Przylębska, aki mellesleg a lengyel kormánypárt erős emberének, Jarosław Kaczynskinek a személyes barátja. A testület tizenöt alkotmánybírája közül hat úgy látja, hogy Przylębska hatéves mandátuma tavaly év végén már lejárt, a hölgy azonban úgy értelmezi, hogy csak idén decemberben fog lejárni.
A lengyel AB elnöke egy hete összehívta a testület közgyűlését, amelyen a bírók közel kétharmada meg is jelent, így a szükséges többséggel új felhatalmazást kapott arra, hogy év végéig kitöltse elnöki mandátumát.
Az ominózus hat alkotmánybíró két hete viszont levelet írt az államfőnek, amelyben a testület élére egy új elnök kinevezését kérik. Ellenkező esetben
Az AB vezetője szerint nincs baj, a bíróság készül az ominózus jogszabály alkotmányossági vizsgálatára. Ugyanakkor azt nem tudják elvégezni, mivel ahhoz az előírások szerint legkevesebb tizenegy alkotmánybírónak részt kell vennie – jelen esetben azonban kilenc lojális bíróra számíthat az elnök. A hat másik bíró az igazságügy-miniszter lojálisa, Zbigniew Ziobro és euroszkeptikus pártja pedig – ahogy fentebb írtuk – egyáltalán nem akar változtatást a Brüsszel által bírált bírósági reformnál. Ezt nevezik patthelyzetnek.
--
Nyitókép: Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a február 9-i uniós csúcstalálkozón Brüsszelben (forrás: JOHANNA GERON / POOL / AFP)
Mindez a lengyel légtérben szemtelenkedő drónokról jutott eszembe, ahol mindent és mindennek az ellenkezőjét is állították már híres szakértők.
Elnöksége során először Donald Trump fegyvereket küldött Ukrajnába.
A diplomata szerint a Biztonsági Tanácsnak teljesítenie kellene szent kötelességét.
A Bizottság elnöke már egy lépést sem tesz anélkül, hogy előtte ne hívná fel Donald Trumpot. Ezúttal is csak egy ilyen beszélgetés után jelentette be a szankciókat.
Az ezredes szerint a világ legveszélyesebb zónája alakult ki Norvégiától az ukrán határig.
Az új lengyel elnök Magyarországra készül; a V4 feltámadhat, ha Babišék győznek Csehországban, és mindig van miért küzdeni; Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Mandinernek!
Ukrajna elfogott egy kenyai állampolgárt, aki az orosz hadseregben szolgált.
A vámok kivetése mellett zsidó tisztviselők is listára kerülhetnek.
