Magyar Péterrel tényleg a történelem is véget ért? Meglepő válasz látott napvilágot

Európában nem állt meg az idő, és ezt minden magyar érezni is fogja. Kovács András írása.

Az egyik cikkükben kérték az olvasóikat, hogy adakozzanak annak az alapítványnak, amely tiltakozott a Városliget átalakítása ellen.

A WMN csapata szuperdíjátadó gálát tart február 27-én a Liget projekt egyik legemblematikusabb épületében, a Magyar Zene Házában, azzal a mottóval, hogy „idén is megünnepeljük Magyarország legbátrabb nőit”. Az érdekesség a dologban az, hogy
Az említett cikkben javasolták az olvasóiknak, hogy adakozzanak a Levegő munkacsoportnak, mondván „a Levegő munkacsoport neve sokaknak ismerős lehet – ellenezték a Római-parti fák kivágását, a városligeti zöldállomány csökkentését – több olyan hazai vagy itthon is aktív nemzetközi civil szervezettel összefogva, mint a Greenpeace vagy a Ligetvédők, Budapest zöldállományának védelméért a levegő tisztaságáért egy egészséges és élhető fővárosért küzdenek nap mint nap”. Ráadásul a témát annyira fontosnak tartotta a WMN, hogy a cikk a WMN ÜGY besorolást kapta.

A WMN egy 2019-es cikkben hívta fel a figyelmet arra, hogy a Liget projekt is fakivágással jár, ami a szakértők szerint beláthatatlan következményekkel járhat. A cikkben így fogalmaztak: „Jelenleg több program is fut, amely fák kivágásával járna, illetve jár is együtt, ilyen például a Liget projekt, a római-parti gátépítés vagy a szentendrei Postás strandot érintő beruházás, de például a Balaton-parton élők is rendszeresen aggódhatnak a fakivágásokkal járó új beruházások miatt. A szakértők pedig hiába kongatják évek óta a vészharangot azzal, hogy micsoda beláthatatlan következményei lehetnek a klímaváltozásnak.”
A Levegő Munkacsoport kapcsán így írt az Átlátszó: „A Néprajzi Múzeum építése során, 2017 júliusában, a koros fák elmozdításakor pedig a ligetvédő aktivisták tiltakozása mellett a Greenpeace és a Levegő Munkacsoport is nyílt levélben fordult a munkálatokat megrendelő Városliget Zrt.-hez.”
A Ligetvédők pedig így nyilatkoztak a Magyar Zene Házánál a DW-nek: „Fizikailag fáj ezt látni”.
A Levegő Munkacsoport már 2014-ben és 2016-ban is élesen tiltakozott a Városliget megújítása ellen, Facebook-posztjukban úgy fogalmaztak, hogy „a Városliget nem bírja el az új múzeumépületeket! Közparki fejlesztést akarunk, a több ezer tonnás betonszerkezetek helyett”, de írtak arról is, hogy „a múzeumnegyednek a Városligetbe helyezése alapvetően hibás városfejlesztési koncepció”
2017. augusztusában pedig ilyen Facebook-posztot írtak: „Mi nem arról beszélünk milyen ne legyen! Azt mondjuk meg, milyen legyen: - A Városliget maradjon park. - Legyenek benne szökőkutak és új vízfelületek. - Legyenek működő ivókutak. - Játszóterek. - Futókör. - Minőségi kezelt gyepterületek. - Új fák. - Gondosan kezelt öreg fák. - Stílusos kicsi kávézók, fagylaltozók. - Esőbeállók. - Új padok. - Sziklakert. - KRESZ-pálya gyerekeknek és felnőtteknek. - Kosár-és kézilabdapálya. - Illatos kert. - Szűnjenek meg a széles aszfaltutak és a Kós Károly sétány melletti parkolók. A közvélemény-kutatások is bizonyítják, hogy a budapestiek elsöprő többsége nem új múzeumépületeket, hanem inkább a fenti szempontok szerinti értékes zöldterületet, kikapcsolódást-pihenést vagy éppen aktív szabadidő-eltöltést lehetővé tevő parkot akarnak. A Városliget kisebb, mint gondolnád. Az új múzeumok összenyomják, megölik a Liget hangulatát. Mindenhonnan az új beton és üveg monstrumok látványa fogja uralni a teret. Pedig a város tele van alkalmas rozsdaterületekkel, vagy felújításra váró régi, stílusos épületekkel, melyek százszor alkalmasabbak lennének a tervezett múzeumoknak. A helyett, hogy a meglévő zöldet új épületek »feldobására«, azok körítéseként használják, inkább mutassák meg, hogy a rozsdaterületekből, és a felújításra váró épületekből tudnak maradandó értéket előállítani. Ligetet, de ne múzeumligetet!”
Egy másik, 2018-as Facebook-posztjukban így fogalmaztak: „A városliget esetleges beépítésével mindnyájan vesztünk! A Ligetnek levegőre, zöldterületi felfrissülésre van szüksége. Közparkként, új múzeumok, és sok ezer tonna vasbeton nélkül.”
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád