Elképesztő: józan résztvevőkre költene milliókat a hetente csőddel riogató budapesti városvezetés
A terv totálisan ellentmond a Magyarországon hatályos törvényeknek.
Az egyik cikkükben kérték az olvasóikat, hogy adakozzanak annak az alapítványnak, amely tiltakozott a Városliget átalakítása ellen.
A WMN csapata szuperdíjátadó gálát tart február 27-én a Liget projekt egyik legemblematikusabb épületében, a Magyar Zene Házában, azzal a mottóval, hogy „idén is megünnepeljük Magyarország legbátrabb nőit”. Az érdekesség a dologban az, hogy
Az említett cikkben javasolták az olvasóiknak, hogy adakozzanak a Levegő munkacsoportnak, mondván „a Levegő munkacsoport neve sokaknak ismerős lehet – ellenezték a Római-parti fák kivágását, a városligeti zöldállomány csökkentését – több olyan hazai vagy itthon is aktív nemzetközi civil szervezettel összefogva, mint a Greenpeace vagy a Ligetvédők, Budapest zöldállományának védelméért a levegő tisztaságáért egy egészséges és élhető fővárosért küzdenek nap mint nap”. Ráadásul a témát annyira fontosnak tartotta a WMN, hogy a cikk a WMN ÜGY besorolást kapta.
A WMN egy 2019-es cikkben hívta fel a figyelmet arra, hogy a Liget projekt is fakivágással jár, ami a szakértők szerint beláthatatlan következményekkel járhat. A cikkben így fogalmaztak: „Jelenleg több program is fut, amely fák kivágásával járna, illetve jár is együtt, ilyen például a Liget projekt, a római-parti gátépítés vagy a szentendrei Postás strandot érintő beruházás, de például a Balaton-parton élők is rendszeresen aggódhatnak a fakivágásokkal járó új beruházások miatt. A szakértők pedig hiába kongatják évek óta a vészharangot azzal, hogy micsoda beláthatatlan következményei lehetnek a klímaváltozásnak.”
A Levegő Munkacsoport kapcsán így írt az Átlátszó: „A Néprajzi Múzeum építése során, 2017 júliusában, a koros fák elmozdításakor pedig a ligetvédő aktivisták tiltakozása mellett a Greenpeace és a Levegő Munkacsoport is nyílt levélben fordult a munkálatokat megrendelő Városliget Zrt.-hez.”
A Ligetvédők pedig így nyilatkoztak a Magyar Zene Házánál a DW-nek: „Fizikailag fáj ezt látni”.
A Levegő Munkacsoport már 2014-ben és 2016-ban is élesen tiltakozott a Városliget megújítása ellen, Facebook-posztjukban úgy fogalmaztak, hogy „a Városliget nem bírja el az új múzeumépületeket! Közparki fejlesztést akarunk, a több ezer tonnás betonszerkezetek helyett”, de írtak arról is, hogy „a múzeumnegyednek a Városligetbe helyezése alapvetően hibás városfejlesztési koncepció”
2017. augusztusában pedig ilyen Facebook-posztot írtak: „Mi nem arról beszélünk milyen ne legyen! Azt mondjuk meg, milyen legyen: - A Városliget maradjon park. - Legyenek benne szökőkutak és új vízfelületek. - Legyenek működő ivókutak. - Játszóterek. - Futókör. - Minőségi kezelt gyepterületek. - Új fák. - Gondosan kezelt öreg fák. - Stílusos kicsi kávézók, fagylaltozók. - Esőbeállók. - Új padok. - Sziklakert. - KRESZ-pálya gyerekeknek és felnőtteknek. - Kosár-és kézilabdapálya. - Illatos kert. - Szűnjenek meg a széles aszfaltutak és a Kós Károly sétány melletti parkolók. A közvélemény-kutatások is bizonyítják, hogy a budapestiek elsöprő többsége nem új múzeumépületeket, hanem inkább a fenti szempontok szerinti értékes zöldterületet, kikapcsolódást-pihenést vagy éppen aktív szabadidő-eltöltést lehetővé tevő parkot akarnak. A Városliget kisebb, mint gondolnád. Az új múzeumok összenyomják, megölik a Liget hangulatát. Mindenhonnan az új beton és üveg monstrumok látványa fogja uralni a teret. Pedig a város tele van alkalmas rozsdaterületekkel, vagy felújításra váró régi, stílusos épületekkel, melyek százszor alkalmasabbak lennének a tervezett múzeumoknak. A helyett, hogy a meglévő zöldet új épületek »feldobására«, azok körítéseként használják, inkább mutassák meg, hogy a rozsdaterületekből, és a felújításra váró épületekből tudnak maradandó értéket előállítani. Ligetet, de ne múzeumligetet!”
Egy másik, 2018-as Facebook-posztjukban így fogalmaztak: „A városliget esetleges beépítésével mindnyájan vesztünk! A Ligetnek levegőre, zöldterületi felfrissülésre van szüksége. Közparkként, új múzeumok, és sok ezer tonna vasbeton nélkül.”
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád