A termelői költségek növekedése áremelést, a fogyasztói kereslet visszaesése viszont árcsökkenést indokolna a sertéshús esetében, így egyelőre nehezen megjósolható, hogy a következő hónapokban mennyiért lehet majd disznóhúst vásárolni a boltokban. Az azonban biztos, hogy a sertéscomb ársapkájának kivezetésekor ennél a húsfajtánál egy komolyabb drágulás várható.
Az elmúlt hónapokban a húsiparban is egy nagyon jelentős alapanyagár-emelkedés volt megfigyelhető, például
az élősertés ára tavaly – éven belül – több mint 80 százalékkal nőtt.
Emellett komoly terhet jelentett a piac szereplőinek az energiahordozók és a csomagolóanyagok drágulása, valamint a bérköltségek emelkedése is.
Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét arról kérdeztük, mindez milyen hatással járt a fogyasztói árakra, hogyan kalkulálhatnak a vásárlók a következő időszakra nézve, és miként igyekszik segíteni az állam a nehéz helyzetben lévő hentesboltokat.
Disznótor Nyíregyházán. Fotó: MTI/Balázs Attila
A sertéshús kisebb mértékben drágult, mint a többi élelmiszer
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által vizsgált fogyasztói árakat átböngészve az látszik, hogy a sertéshús és egyéb más húskészítmények nem játszottak kimagasló szerepet a kiugróan magas, decemberben 45 százalék körül tetőző élelmiszer-inflációban. Ennek alapvető okát a hússzövetség elnöke abban látja, hogy a gabonaárak világpiaci emelkedése miatt az élelmiszerek már 2021 második felében elkezdtek drágulni, ami az egy éve kitört orosz–ukrán háború miatt aztán tovább fokozódott.
A disznóhús esetében azonban ez a folyamat jóval később jelentkezett, aminek külpiaci okai vannak, elsősorban az, hogy Kína önellátottsági szintjének erősödése miatt a távol-keleti exportra szánt európai sertéshús jó része itt maradt a kontinensen, a túlkínálat pedig gátolta a drágulást. Így az élősertés és az abból származó termékek ára más élelmiszerekhez képest csak egy év „késéssel”, 2021 helyett, 2022 közepén kezdett el érdemben emelkedni – magyarázta Éder Tamás, jelezve, hogy
az esztendő végére aztán mintegy 80 százalék körüli lett az árnövekedés mértéke,
ami viszont még nem épült be teljesen a fogyasztói árakba.
Ezzel párhuzamosan – Nyugat-Európához hasonlóan – Magyarországon is csökkenni kezdett tavaly a sertésállomány, így értelemszerűen a vágásszámok úgyszintén visszaestek, a kínálat zsugorodása pedig további árnövekedést eredményezett.
Nem olyan egyszerű az árképlet
„Nem kérdés tehát, hogy termelői költségoldalról nézve megalapozott az árak növelése, a probléma az, hogy a keresleti oldal jelenleg nehezen kiszámítható” – mondta a szakember, kiemelve: a mostani nehéz gazdasági helyzet miatt hazánkban is tapasztalható az az általánosnak mondható európai tendencia, hogy csökken a drágább fehérjeforrások iránti kereslet. Ez mind a sertéshús, mind az abból előállított húskészítmények esetében érezhető volt már az előző év második felében, de különösen október–decemberben.
„Furcsa kettősség tapasztalható tehát a piacon: míg az önköltség-emelkedés árnövekedést indokolna, addig a kereskedelmi forgalom visszaesése a piac törvényei szerint árcsökkenéssel jár. Hogy e két egymással ellentétes hatásnak mi lesz az eredménye a következő hónapokban, egyelőre megjósolhatatlan” – fejtette ki az érdekképviseleti vezető. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a kereslet-visszaesés csak az elmúlt hónapok jelensége, az előző hat-nyolc évben ugyanis érdemi fogyasztásnövekedést lehetett tapasztalni a hazai sertéshúspiacon.
A sertéscomb árstopja még hatályban van
Azzal kapcsolatban, hogy ha eltörli a kormány a sertéscombra most még érvényes árstopot, milyen árakra kell számítani a húsfajta esetében, Éder Tamás azt válaszolta:
hasonló mértékű emelkedés várható a combnál, mint ami végbement a karajnál, a tarjánál és a lapockánál.
Világossá tette egyúttal, hogy a hússzövetség is azon szakmai szervezetek közé tartozik, amelyek szerint eljött az ideje az élelmiszerár-sapkák kivezetésének. Már csak azért is, mert érezhetően egyre több kiskereskedelmi lánc kezdett – magyar beszállítók helyett – alternatív importcsatornákat keresni, hogy az ársapka miatt elszenvedett deficitet kompenzálja.
Persze az árstopból fakadó kereskedői veszteségeket – ami a beszerzési és az értékesítési ár közötti, kilónként akár több száz forintos különbségből adódik – a nagyobb kereskedelmi láncok könnyebben viselik, hiszen „elporlasztják” a többi árun.
Egy kisebb hentesbolt azonban jóval nehezebb helyzetben van,
mivel a keletkezett bevételkiesést alig vagy szinte sehogy sem tudja kompenzálni. Ráadásul az ő pozíciójuk a nagy beszállítókkal szemben is rosszabb, hiszen – ellentétben egy diszkont- vagy egy hipermarketlánccal – kicsi az alkuerejük, sokkal könnyebb áttolni rajtuk egy árnövelési szándékot.
Mindezek alapján érthető a kis hentesüzletek nehéz helyzet, ahogyan az is, hogy állami segítségre szorulnak. A mikrovállalkozásként működő hentesboltok egy év eleji bejelentés szerint összesen 4,5 milliárd forint keretösszegű támogatásra pályázhatnak, egy kedvezményezett részére pedig maximum 3 millió forintot lehet majd kifizetni. Ha az üzletben forgalmazott húsból, húskészítményből helyben történő fogyasztásra vendéglátóipari termék készül, akkor viszont akár 3,5 millió forint is igényelhető.
Az arany világpiaci ára meredeken emelkedett az utóbbi időben, október végére unciánként 2754 dollárra (grammonként 88,5 dollárra) kúszva fel. Ennek hatására a kínai kiskereskedelemben az aranytermékek ára grammonként meghaladta a 800 jüant (112 dollár). Ez a jelentős drágulás a kínai ékszerboltokat is sújtja, hiszen a vásárlók nem szívesen fizetnek ilyen magas összeget. Korábban a kínai fogyasztók jellemzően sok aranyat – főként ékszert, nem pedig befektetési aranyat – vásároltak, ám az új árak mellett ez a kereslet most érezhetően csökkent.
Az előzetes előrejelzések fej fej melletti állás mutatnak, de mégis mi lehet a döntő a végén? Az elnökválasztás után ketté szakadhat az amerikai társadalom?
p
0
0
2
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 26 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Almassy
2023. február 16. 19:26
Folyton jönnek ezzel az árstop kivezetéssel. Miért vezetnék ki? Már rég beépült a veszteség a nem stopos árakba. A többi termék ára a kivezetéstől nem lesz olcsóbb.
"Mi lesz a sertéshús árával?"
Már megint tudakozónak akarja használni a fogalmatlan Mandiner az olvasóit. :-(
A sertéshús árával az lesz, ami minden más árával is. Emelkedni fog, mert a kormány és a bankok szándékosan és folyamatosan rontják a forintot, hogy ilyen módon is kifosszák az embereket, s ezt nem fogják önként abbahagyni.
Ezért mérget lehet rá venni, hogy mondjuk 10 év múlva kb. minden drágább lesz, mint ma forintban, bármit is mondanak a reklámok és az állami propaganda.
A jelenlegi pénzügyi világrendben egy dolog halálbiztos, az infláció hosszú távon.
A sertéshús meg van oldva. Már levették a félsertés áfáját 5%-ra! Most már néhány éve nagyon olcsó, ugye tisztelt ellenzék!
Persze rögtön mondták is, mikor kérdeztük, hogy akkor miért nem olcsó? Sajnos a félsertés eldőlt az ólban olyat nem tudnak adni.
