A termelői költségek növekedése áremelést, a fogyasztói kereslet visszaesése viszont árcsökkenést indokolna a sertéshús esetében, így egyelőre nehezen megjósolható, hogy a következő hónapokban mennyiért lehet majd disznóhúst vásárolni a boltokban. Az azonban biztos, hogy a sertéscomb ársapkájának kivezetésekor ennél a húsfajtánál egy komolyabb drágulás várható.
Az elmúlt hónapokban a húsiparban is egy nagyon jelentős alapanyagár-emelkedés volt megfigyelhető, például
Emellett komoly terhet jelentett a piac szereplőinek az energiahordozók és a csomagolóanyagok drágulása, valamint a bérköltségek emelkedése is.
Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét arról kérdeztük, mindez milyen hatással járt a fogyasztói árakra, hogyan kalkulálhatnak a vásárlók a következő időszakra nézve, és miként igyekszik segíteni az állam a nehéz helyzetben lévő hentesboltokat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által vizsgált fogyasztói árakat átböngészve az látszik, hogy a sertéshús és egyéb más húskészítmények nem játszottak kimagasló szerepet a kiugróan magas, decemberben 45 százalék körül tetőző élelmiszer-inflációban. Ennek alapvető okát a hússzövetség elnöke abban látja, hogy a gabonaárak világpiaci emelkedése miatt az élelmiszerek már 2021 második felében elkezdtek drágulni, ami az egy éve kitört orosz–ukrán háború miatt aztán tovább fokozódott.
A disznóhús esetében azonban ez a folyamat jóval később jelentkezett, aminek külpiaci okai vannak, elsősorban az, hogy Kína önellátottsági szintjének erősödése miatt a távol-keleti exportra szánt európai sertéshús jó része itt maradt a kontinensen, a túlkínálat pedig gátolta a drágulást. Így az élősertés és az abból származó termékek ára más élelmiszerekhez képest csak egy év „késéssel”, 2021 helyett, 2022 közepén kezdett el érdemben emelkedni – magyarázta Éder Tamás, jelezve, hogy
ami viszont még nem épült be teljesen a fogyasztói árakba.
Ezzel párhuzamosan – Nyugat-Európához hasonlóan – Magyarországon is csökkenni kezdett tavaly a sertésállomány, így értelemszerűen a vágásszámok úgyszintén visszaestek, a kínálat zsugorodása pedig további árnövekedést eredményezett.
„Nem kérdés tehát, hogy termelői költségoldalról nézve megalapozott az árak növelése, a probléma az, hogy a keresleti oldal jelenleg nehezen kiszámítható” – mondta a szakember, kiemelve: a mostani nehéz gazdasági helyzet miatt hazánkban is tapasztalható az az általánosnak mondható európai tendencia, hogy csökken a drágább fehérjeforrások iránti kereslet. Ez mind a sertéshús, mind az abból előállított húskészítmények esetében érezhető volt már az előző év második felében, de különösen október–decemberben.
„Furcsa kettősség tapasztalható tehát a piacon: míg az önköltség-emelkedés árnövekedést indokolna, addig a kereskedelmi forgalom visszaesése a piac törvényei szerint árcsökkenéssel jár. Hogy e két egymással ellentétes hatásnak mi lesz az eredménye a következő hónapokban, egyelőre megjósolhatatlan” – fejtette ki az érdekképviseleti vezető. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a kereslet-visszaesés csak az elmúlt hónapok jelensége, az előző hat-nyolc évben ugyanis érdemi fogyasztásnövekedést lehetett tapasztalni a hazai sertéshúspiacon.
Azzal kapcsolatban, hogy ha eltörli a kormány a sertéscombra most még érvényes árstopot, milyen árakra kell számítani a húsfajta esetében, Éder Tamás azt válaszolta:
Világossá tette egyúttal, hogy a hússzövetség is azon szakmai szervezetek közé tartozik, amelyek szerint eljött az ideje az élelmiszerár-sapkák kivezetésének. Már csak azért is, mert érezhetően egyre több kiskereskedelmi lánc kezdett – magyar beszállítók helyett – alternatív importcsatornákat keresni, hogy az ársapka miatt elszenvedett deficitet kompenzálja.
Persze az árstopból fakadó kereskedői veszteségeket – ami a beszerzési és az értékesítési ár közötti, kilónként akár több száz forintos különbségből adódik – a nagyobb kereskedelmi láncok könnyebben viselik, hiszen „elporlasztják” a többi árun.
mivel a keletkezett bevételkiesést alig vagy szinte sehogy sem tudja kompenzálni. Ráadásul az ő pozíciójuk a nagy beszállítókkal szemben is rosszabb, hiszen – ellentétben egy diszkont- vagy egy hipermarketlánccal – kicsi az alkuerejük, sokkal könnyebb áttolni rajtuk egy árnövelési szándékot.
Mindezek alapján érthető a kis hentesüzletek nehéz helyzet, ahogyan az is, hogy állami segítségre szorulnak. A mikrovállalkozásként működő hentesboltok egy év eleji bejelentés szerint összesen 4,5 milliárd forint keretösszegű támogatásra pályázhatnak, egy kedvezményezett részére pedig maximum 3 millió forintot lehet majd kifizetni. Ha az üzletben forgalmazott húsból, húskészítményből helyben történő fogyasztásra vendéglátóipari termék készül, akkor viszont akár 3,5 millió forint is igényelhető.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
A 2021-es tapasztalatok birtokában a kormány szerdán dönt arról, újra beavatkozik-e az árképzésbe a magyar fogyasztók érdekében. Elemzés született arról, mi lehet a döntés következménye.
Tavaly augusztus óta megszűntek itthon a hatósági árak, nemhogy drágulás nincs, sok esetben még olcsóbban vehetjük meg azóta a termékeket.
Kelet-Európa ismét süket fülekre talált Brüsszelben, Franciaország viszont megkapta, amit akart.
Már az Egyesült Államok is elismeri, ha nem jönne az EU-ba ukrán csirke, akkor is nőne a gyártók profitja.
A mesterséges intelligencia rengeteg egyéb felhasználási területe mellett forradalmasította az élelmiszer-termelés, -forgalmazás és -fogyasztás módját is.
A 90 kilogrammosok között versenyző magyar cselgáncsos azeri ellenfelétől kapott ki a zágrábi olimpiai kvalifikációs Európa-bajnokságon.
Az Abramsokból ötöt már kilőttek, pedig ezek a páncélosok úgy érkeztek meg Ukrajnába, hogy segítségükkel fordulatot lehet elérni a háborúban.
