Attól semmiképp sem kell tartani, hogy a környező országokban történt mozgások nálunk is indukálnának földrengéseket, de az aktív területeken bármikor előfordulhat újabb rengés. Hazánkban tíz éve történt utoljára olyan esemény, amely épületekben is károkat okozott és a statisztikák szerint 50 évente rázza meg a földünket 5,0 magnitúdónál erősebb mozgás, amelyre lassan számítani kell. A világban azonban nem borult fel semmi, a sok rengés egymásutánisága a véletlen műve, mondja Czecze Barbara.
Hazánk területén és a környező hegységekben ma is aktív lemeztektonikai folyamatok zajlanak, így bizonyos kőzetblokkok egymáshoz képest – a törési zónák mentén – elcsúszhatnak, ezeket az elmozdulásokat pedig gyakran kíséri földrengés, mondja a Mandinernek Czecze Barbara. Amint arra a szeizmológus rámutat, a ma nyilvántartott legjelentősebb földrengés Magyarország legaktívabb szeizmikus területén 1763-ban pattant ki. Akkor Komáromban 6.3-as magnitúdóval rengett a föld, mely a feljegyzések szerint 63 halálos áldozatot követelt és jelentős épületkárok is keletkeztek.
Ahhoz, hogy épületkárokat is okozó magyarországi földrengésről beszélhessünk, tíz évet kell visszaugrani az időben. 2013-ban a Heves vármegyei Tenken 4,8-as magnitúdóval pattant ki földrengés, azt megelőzően pedig 2011-ben 4,5-ös erősségű rengés volt tapasztalható Oroszlányban.
Kérdésünkre, hogy fennáll-e jelenleg egy komolyabb földrengés veszélye hazánkban, Czecze Barbara kifejti: a múlt földrengései aktív területeket jelölnek ki, és bár a rengések nem előrejelezhetőek, számítani kell rájuk a jövőben is. „Hazánkról elmondható, hogy ténylegesen előfordulhatnak nagyobb károkat okozó földrengések is, csak ritkábban, mint a délebbre található mediterrán országokban.
A statisztikai adatok vizsgálata alapján közelítőleg 50 évente várható 5-ös magnitúdónál nagyobb energiájú földmozgás, így sajnos hazánkban is reális a földrengésveszély”,
teszi hozzá a szakember.
Amikor arról kérdezzük, milyen kapcsolat mutatható ki a napokban a Balkánon történt rengések (Románia, Bulgária és Horvátország) között, Czecze Barbara óvatosságra int. Mint mondja, a különböző területeken, időben szorosan egymás után következő földrengések elkülönítése egymástól még a tudósok számára sem mindig egyszerű feladat. Például azt biztosan látjuk, hogy a két nagyméretű törökországi földrengés (melyek kipattanása között csupán fél nap telt el) egymással mindenképpen kapcsolatban áll, hiszen azonos kőzetblokkhoz tartozó, másik törés mentén oldódott ki a feszültség, amit vélhetően az első nagy elmozdulás indukált.
A tudós szerint azonban az ennél nagyobb léptékű összefüggések a földrengések kipattanása között
nem bizonyított, valószínűleg nem kapcsolódnak egymáshoz.
A törökországi és romániai rengéseket természetesen követhetik továbbiak. A szeizmológus rávilágít; a tapasztalat azt mutatja, hogy az utórengések magnitúdója és gyakorisága exponenciálisan csökken, extrém esetben az utórengések egy 7,8-as földrengés után hónapokig, akár évekig is tarthatnak, hiszen a hirtelen elmozdult kőzetlemez igyekszik stabil állapotba kerülni. Ezen kívül azonban egyéb földmozgás nem jelezhető előre, mondja.
Czecze Barbara azt is kiemeli, hogy „kizárólag a mostani események alapján nem várható Magyarországon károkat okozó földrengés, de ettől függetlenül önállóan bármikor előfordulhatnak”.
Az egyébként, hogy egy földrengés milyen károkat okoz, az több tényezőtől is függ, magyarázza a Mandinernek a szeizmológus. Ezeket között a tényezők között szerepel a földrengés során felszabadult energia mennyisége (ezt jelzi a magnitúdó mint mutatószám), másrészt a fészekmélységen túl minél távolabb vagyunk a földrengéstől, vagyis minél nagyobb az epicentrális távolság, természetesen annál kisebb károkra lehet számítani.
mivel alapvetően Románia szeizmicitása jelentősebb, mint hazánké. „Ahol a múltban már egyszer bekövetkezett egy nagyobb földrengés, ott a jövőben is számítani lehet rá”, összegez Czecze Barbara.
A szakember azonban megnyugtat minket: nincs olyan globális folyamat, ami miatt aggódnunk kellene, akkor sem, ha a törökországi, a balkáni és az új-zélandi rengések időben nagyon közel álltak egymáshoz. Mint mondja, a világ szilárd burkát kőzetlemezek alkotják, melyek folyamatos mozgásban vannak, amit mm/év, vagy cm/év sebességgel lehet mérni. Amikor ez a mozgás megakad, a feszültség felhalmozódik, és előbb-utóbb földrengések formájában felszabadul.
„Hazánkban is több tucat földrengést regisztrálunk minden hónapban, de ezeket csak a műszereink érzékelik. Sajnos minden évben hallhatunk pusztító földrengésekről valahol a világon, és
néha azt tapasztalhatjuk, hogy gyakrabban sújtanak le katasztrófák a megszokottnál, de ez csak a véletlen műve”
– hangsúlyozza a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársa.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Peter Steffen / DPA / AFP
Ma együttesen emlékezünk mindazokra a névtelen és ismert szentekre és boldogokra, akik magyar földön éltek – és hősies fokon gyakorolva az erényeket, tanúságot tettek Jézus Krisztusról. Vágvölgyi Gergely írása.
Márton a legnépszerűbb szentek egyike, némely számítások szerint az ő tiszteletére szentelték világszerte a legtöbb templomot. Na de miért eszünk az emléknapján libát? Vágvölgyi Gergely írása.
A rengést több környező településen is érezték.
Az egyetemnek fel kell készülnie ezekre a helyzetekre, és segítenie kell az előadóknak, hogy ne az erőszak, hanem a tudományos szabadság győzzön.
A Katasztrófavédelemhez nem érkezett bejelentés károkról.
A romániai földmozgás annyira erős volt, hogy a magyar oldalon, több szabolcsi településen is érzékelték.
Hatalmas meglepetés.
A korábbi miniszterelnök-helyettes is benne volt az energetikai rendszer szétlopásában.
