Hazánkban is reális a földrengésveszély – szeizmológus a Mandinernek

Hazánk területén és a környező hegységekben ma is aktív lemeztektonikai folyamatok zajlanak, így bizonyos kőzetblokkok egymáshoz képest – a törési zónák mentén – elcsúszhatnak, ezeket az elmozdulásokat pedig gyakran kíséri földrengés, mondja a Mandinernek Czecze Barbara. Amint arra a szeizmológus rámutat, a ma nyilvántartott legjelentősebb földrengés Magyarország legaktívabb szeizmikus területén 1763-ban pattant ki. Akkor Komáromban 6.3-as magnitúdóval rengett a föld, mely a feljegyzések szerint 63 halálos áldozatot követelt és jelentős épületkárok is keletkeztek. 

Számítani kell rá, félni azonban nem

Ahhoz, hogy épületkárokat is okozó magyarországi földrengésről beszélhessünk, tíz évet kell visszaugrani az időben. 2013-ban a Heves vármegyei Tenken 4,8-as magnitúdóval pattant ki földrengés, azt megelőzően pedig 2011-ben 4,5-ös erősségű rengés volt tapasztalható Oroszlányban. 

Kérdésünkre, hogy fennáll-e jelenleg egy komolyabb földrengés veszélye hazánkban, Czecze Barbara kifejti: a múlt földrengései aktív területeket jelölnek ki, és bár a rengések nem előrejelezhetőek, számítani kell rájuk a jövőben is. „Hazánkról elmondható, hogy ténylegesen előfordulhatnak nagyobb károkat okozó földrengések is, csak ritkábban, mint a délebbre található mediterrán országokban.

teszi hozzá a szakember. 

Amikor arról kérdezzük, milyen kapcsolat mutatható ki a napokban a Balkánon történt rengések (Románia, Bulgária és Horvátország) között, Czecze Barbara óvatosságra int. Mint mondja, a különböző területeken, időben szorosan egymás után következő földrengések elkülönítése egymástól még a tudósok számára sem mindig egyszerű feladat. Például azt biztosan látjuk, hogy a két nagyméretű törökországi földrengés (melyek kipattanása között csupán fél nap telt el) egymással mindenképpen kapcsolatban áll, hiszen azonos kőzetblokkhoz tartozó, másik törés mentén oldódott ki a feszültség, amit vélhetően az első nagy elmozdulás indukált. 

Az utórengések akár évekig is tarthatnak

A tudós szerint azonban az ennél nagyobb léptékű összefüggések a földrengések kipattanása között
nem bizonyított, valószínűleg nem kapcsolódnak egymáshoz. 

 A törökországi és romániai rengéseket természetesen követhetik továbbiak. A szeizmológus rávilágít; a tapasztalat azt mutatja, hogy az utórengések magnitúdója és gyakorisága exponenciálisan csökken, extrém esetben az utórengések egy 7,8-as földrengés után hónapokig, akár évekig is tarthatnak, hiszen a hirtelen elmozdult kőzetlemez igyekszik stabil állapotba kerülni. Ezen kívül azonban egyéb földmozgás nem jelezhető előre, mondja. 

Czecze Barbara azt is kiemeli, hogy „kizárólag a mostani események alapján nem várható Magyarországon károkat okozó földrengés, de ettől függetlenül önállóan bármikor előfordulhatnak”. 

Mire számítson Erdély?

Az egyébként, hogy egy földrengés milyen károkat okoz, az több tényezőtől is függ, magyarázza a Mandinernek a szeizmológus. Ezeket között a tényezők között szerepel a földrengés során felszabadult energia mennyisége (ezt jelzi a magnitúdó mint mutatószám), másrészt a fészekmélységen túl minél távolabb vagyunk a földrengéstől, vagyis minél nagyobb az epicentrális távolság, természetesen annál kisebb károkra lehet számítani. 

mivel alapvetően Románia szeizmicitása jelentősebb, mint hazánké. „Ahol a múltban már egyszer bekövetkezett egy nagyobb földrengés, ott a jövőben is számítani lehet rá”, összegez Czecze Barbara. 

Nincs gond a világban

A szakember azonban megnyugtat minket: nincs olyan globális folyamat, ami miatt aggódnunk kellene, akkor sem, ha a törökországi, a balkáni és az új-zélandi rengések időben nagyon közel álltak egymáshoz. Mint mondja, a világ szilárd burkát kőzetlemezek alkotják, melyek folyamatos mozgásban vannak, amit mm/év, vagy cm/év sebességgel lehet mérni. Amikor ez a mozgás megakad, a feszültség felhalmozódik, és előbb-utóbb földrengések formájában felszabadul.

„Hazánkban is több tucat földrengést regisztrálunk minden hónapban, de ezeket csak a műszereink érzékelik. Sajnos minden évben hallhatunk pusztító földrengésekről valahol a világon, és

– hangsúlyozza a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársa.

Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Peter Steffen / DPA / AFP