„Sarokba szorított patkányok!” – így fakadt ki az ukrán újoncokra egy toborzó
Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.
A politológus úgy gondolja, maradni kell az Európai Unióban, de annak működését gyökeresen meg kell változtatni.
Másfél évvel korábban arról írtam, hogy a huxiton lehet gondolkodni, ma azt gondolom, minden erővel benn kell maradni az Európai Unióban, mert a tagság pozíciót, fontosságot, nemzetközi tekintélyt ad, hiszen egy szövetség részei vagyunk – mondta Fricz Tamás a Hit Rádióban. A politológus azonban kijelentette, másik fogalmat is megalkotott, az pedig az EUXIT. Ez azt jelenti, hogy ne mi távozzunk, hanem EU-nak kellene radikális reformon átesnie, a szervezetnek kellene kilépnie ebből a „borzalomból” – fogalmazott. Ennek eredményeként pedig egy új alapszerződéssel radikálisan meg lehetne változtatni a működést olyan formában, hogy az az erős nemzetállamokra épüljön.
Az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója az orosz–ukrán háborúról azt mondta, egy évvel ezelőtt nem zárta ki, hogy kitör a konfliktus – mert voltak arra utaló jelek, hogy valami készül –, de inkább azt gondolta, nem fog bekövetkezni. S úgy vélte, ez fél proxy háború, mert Oroszország direkt résztvevője, a másik oldalon viszont Ukrajna harcol ténylegesen, de a dolgok mélyén amerikai–orosz háború zajlik. Azt korábban lehetett látni, hogy az Egyesült Államok korábban fokozatosan katonai pozíciókat foglal el, ami a NATO terjeszkedését jelentette – mondta Fricz Tamás.
2008 táján az is megfogalmazódott, hogy Ukrajna is tagja legyen a katonai szövetségnek, holott Vlagyimir Putyin már 2001-ben felhívta a nyugati államok figyelmét, hogy egy ilyen lépés fenyegetést jelentene Oroszország számára. 2022-ben pedig már egyértelművé vált, hogy Ukrajnát fel akarják venni a NATO-ba. Sőt, az ebben az évben megtartott müncheni biztonsági konferencián
Ezek a tényezők veszélyessé tették a helyzetet.
A politológus szerint a nyugati hatalmak provokálták Oroszországot, ennek azonban nem kellett volna Putyinnak felülnie. Oroszország a háborúval azt kockáztatta, hogy szétrombolja az EU-val és az egész nyugati világgal a korábban viszonylag jól működő – elsősorban gazdasági – kapcsolatát, másfelől őket teszik mindenért felelőssé. S tény, hogy az oroszok az agresszorok, ők támadtak meg egy szuverén országot. Ám rosszul mérték fel a helyzetet, azt hitték, egy gyors háborúban megszerzik a Donbaszt. De a dolgok nem feketék és fehérek, a nem nyugati világban nem ilyen negatív Oroszország megítélése, sőt egyes ázsiai, afrikai, latin-amerikai országok több szempontból melléálltak – állítja Fricz.
Mostanra a frontok megmerevedtek, a béke megteremtésének az esélye lecsökkent, mert a háborúnak öngerjesztő hatása van, egyik fél sem hagyhatja abba nagy veszteséggel. A háborúban közvetett módon szerepet játszó Biden-adminisztráció sem, hiszen jövőre elnökválasztás lesz de Putyin sem, Oroszországban ugyanis szintén az urnák elé járulnak majd a választópolgárok – állítja a politológus.
Fricz szerint szomorúan kell tudomásul venni a háború kitörése kapcsán, hogy Amerika milyen erőteljesen irányítja az Európai Unió vezetését. Kiderült, hogy nincs szuverenitása az uniónak, Brüsszel nem önálló politikát folytat. A tagállamok többségét is befolyásolja Washington – fogalmazott –, de vannak kivételek, így Magyarország is.
ennek a csoportnak Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke az elkötelezettje. Az EB azt képviseli, amit az amerikai demokraták és a globalisták mondanak neki, és abszolút háborúpárti.
A Világgazdasági Fórum is érdekelt a háború folytatásában és számukra fontos, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, ugyanakkor az is, hogy Oroszország meggyengüljön, és beruházási tereppé váljon a számukra – jelentette ki Fricz Tamás.
Itt meghallgathatja Fricz Tamás gondolatait:
Nyitókép: Facebook