Nem Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely hiába várja a koronavírus-járvány utáni gyors kilábalást célzó helyreállítási alapból a neki járó pénzeket.
Brüsszelben még 2020 júliusában állapodtak meg az uniós vezetők egy több mint 700 milliárd eurós helyreállítási csomagról, amelynek célja, hogy segítse az EU-t a koronavírus-járvány leküzdésében. Azóta több mint két és fél év telt el, a kifizetések viszont rendkívül lassúak, ami szöges ellentétben áll azzal az eredeti elképzeléssel, hogy a gyors kilábalást erősíti majd a közös büdzsé felüli pénzügyi segítség.
„A helyreállítási alapban összesen 338 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésre. Ebből a keretből eddig 97 milliárd eurót fizettek ki” – nyilatkozta lapunknak Deli Andor fideszes európai parlamenti (EP) képviselő, akit arról kérdeztünk, hogy mennyi pénzt fizetett ki Brüsszel eddig a tagállamoknak a helyreállítási alapból vissza nem térítendő támogatás formájában.
A megkeresés apropóját az adta, hogy az EP költségvetési, valamint gazdasági és pénzügyi bizottságai múlt heti ülésükön a helyreállítási alap végrehajtásának állásáról kérdezték az Európai Bizottság illetékes biztosait. Deli Andortól megtudtuk, hogy a helyreállítási alap másik lábát adó hitelkeret esetében sem jobb a helyzet: a 385 milliárd eurós keretösszegből
„A kifizetések lassúsága több oknak tudható be. Magyarország és Lengyelország esetében egyértelműen politikai okok vannak a háttérben. Az Európai Bizottság újabb és újabb politikai feltételeket támasztott a nemzeti helyreállítási tervünk elfogadásához. Bízzunk benne, hogy márciusban, ha Magyarország az utolsó ismert feltételeket is teljesíti, akkor megindul a források folyósítása” – mondta a fideszes EP-képviselő.
A politikus emlékeztetett, hogy „az utolsó ismert brüsszeli feltételek” teljesítése, a vállalt határidőnek megfelelően, márciusban zárul. Arra a kérdésre ugyanakkor, szerinte várható-e, hogy az uniós testület újabb és újabb kritériumokat támaszt majd, azt felelte: „Az eddigi tapasztalatok alapján ez nem elképzelhetetlen”.
Általánosságban elmondható – folytatta –, hogy jelentős többletteher volt a tagállami adminisztrációk részére az Európai Unió által támasztott adminisztratív feltételek teljesítése. Ezek például a korábban jól működő kohéziós politikában megszokottaktól nagyban eltérő mérföldkövek és célok vállalását és elérését követelik meg a nemzeti tervek elfogadásához és a tényleges kifizetésekhez. Így
„A helyreállítási források mindössze 28 százalékát fizették ki eddig, ezért minden európai parlamenti felszólalásunkban a kifizetések felgyorsítására hívjuk fel az Európai Bizottságot” – mondta Deli Andor, emlékeztetve, hogy a helyreállítási alap kiutalásait 2026 végéig kell teljesíteni.
Navracsics Tibor területfejlesztési és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly év végén jelentette be, hogy megszületett Budapest és Brüsszel között az EU-s pénzekről szóló megállapodás, amelynek része volt a magyar helyreállítási terv jóváhagyása is. A magyar program célja, hogy a Budapestnek szánt 2300 milliárd forintos helyreállítási alap körülbelül fele klímapolitikai, energiapolitikai célokra menjen, további 30 százaléka pedig digitális infrastruktúra-, készség- és közszolgáltatások-fejlesztést szolgáljon.
Pénz azonban egyelőre nem érkezett azóta sem. Mint arra Deli Andor is emlékeztetett,
Ezek között van a bizottság által követelt és „szupermérföldkőnek” tekintett bírósági reform. Az erre vonatkozó törvénytervezet már elkészült, januárban meg is jelent a kormányzati honlapon, ezzel társadalmi egyeztetésre bocsátották. A jogszabálytervezet lényege az Országos Bírói Tanács szerepének, hatáskörének erősítése az Országos Bírósági Hivatallal szemben.
A kérdés már csak az, hogy ha a parlament elé kerül a javaslat, és azt a képviselők el is fogadják, Brüsszel tényleg elkezdi-e a források folyósítását, vagy netán a lengyelekhez hasonló helyzetbe kerülünk, akiknek továbbra sem utalt az EU, mert Varsó és Brüsszel eltérően értelmezi elsősorban azoknak a „mérföldköveknek” a teljesítését, amelyek a lengyel bírósági reformot érintik.
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
Az Európai Bizottság leköszönő alelnöke szerint Magyarországon aggasztó a jogállamisági helyzet, az illiberális jogalkotás pedig ragadós Európában.
Várhelyi Olivér is fontos szerepet kap.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Az Európai Parlament jóváhagyhatja a testületet.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
December elején hivatalba léphetnek az új biztosok.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
