Nem Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely hiába várja a koronavírus-járvány utáni gyors kilábalást célzó helyreállítási alapból a neki járó pénzeket.
Brüsszelben még 2020 júliusában állapodtak meg az uniós vezetők egy több mint 700 milliárd eurós helyreállítási csomagról, amelynek célja, hogy segítse az EU-t a koronavírus-járvány leküzdésében. Azóta több mint két és fél év telt el, a kifizetések viszont rendkívül lassúak, ami szöges ellentétben áll azzal az eredeti elképzeléssel, hogy a gyors kilábalást erősíti majd a közös büdzsé felüli pénzügyi segítség.
„A helyreállítási alapban összesen 338 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésre. Ebből a keretből eddig 97 milliárd eurót fizettek ki” – nyilatkozta lapunknak Deli Andor fideszes európai parlamenti (EP) képviselő, akit arról kérdeztünk, hogy mennyi pénzt fizetett ki Brüsszel eddig a tagállamoknak a helyreállítási alapból vissza nem térítendő támogatás formájában.
A megkeresés apropóját az adta, hogy az EP költségvetési, valamint gazdasági és pénzügyi bizottságai múlt heti ülésükön a helyreállítási alap végrehajtásának állásáról kérdezték az Európai Bizottság illetékes biztosait. Deli Andortól megtudtuk, hogy a helyreállítási alap másik lábát adó hitelkeret esetében sem jobb a helyzet: a 385 milliárd eurós keretösszegből
„A kifizetések lassúsága több oknak tudható be. Magyarország és Lengyelország esetében egyértelműen politikai okok vannak a háttérben. Az Európai Bizottság újabb és újabb politikai feltételeket támasztott a nemzeti helyreállítási tervünk elfogadásához. Bízzunk benne, hogy márciusban, ha Magyarország az utolsó ismert feltételeket is teljesíti, akkor megindul a források folyósítása” – mondta a fideszes EP-képviselő.
A politikus emlékeztetett, hogy „az utolsó ismert brüsszeli feltételek” teljesítése, a vállalt határidőnek megfelelően, márciusban zárul. Arra a kérdésre ugyanakkor, szerinte várható-e, hogy az uniós testület újabb és újabb kritériumokat támaszt majd, azt felelte: „Az eddigi tapasztalatok alapján ez nem elképzelhetetlen”.
Általánosságban elmondható – folytatta –, hogy jelentős többletteher volt a tagállami adminisztrációk részére az Európai Unió által támasztott adminisztratív feltételek teljesítése. Ezek például a korábban jól működő kohéziós politikában megszokottaktól nagyban eltérő mérföldkövek és célok vállalását és elérését követelik meg a nemzeti tervek elfogadásához és a tényleges kifizetésekhez. Így
„A helyreállítási források mindössze 28 százalékát fizették ki eddig, ezért minden európai parlamenti felszólalásunkban a kifizetések felgyorsítására hívjuk fel az Európai Bizottságot” – mondta Deli Andor, emlékeztetve, hogy a helyreállítási alap kiutalásait 2026 végéig kell teljesíteni.
Navracsics Tibor területfejlesztési és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly év végén jelentette be, hogy megszületett Budapest és Brüsszel között az EU-s pénzekről szóló megállapodás, amelynek része volt a magyar helyreállítási terv jóváhagyása is. A magyar program célja, hogy a Budapestnek szánt 2300 milliárd forintos helyreállítási alap körülbelül fele klímapolitikai, energiapolitikai célokra menjen, további 30 százaléka pedig digitális infrastruktúra-, készség- és közszolgáltatások-fejlesztést szolgáljon.
Pénz azonban egyelőre nem érkezett azóta sem. Mint arra Deli Andor is emlékeztetett,
Ezek között van a bizottság által követelt és „szupermérföldkőnek” tekintett bírósági reform. Az erre vonatkozó törvénytervezet már elkészült, januárban meg is jelent a kormányzati honlapon, ezzel társadalmi egyeztetésre bocsátották. A jogszabálytervezet lényege az Országos Bírói Tanács szerepének, hatáskörének erősítése az Országos Bírósági Hivatallal szemben.
A kérdés már csak az, hogy ha a parlament elé kerül a javaslat, és azt a képviselők el is fogadják, Brüsszel tényleg elkezdi-e a források folyósítását, vagy netán a lengyelekhez hasonló helyzetbe kerülünk, akiknek továbbra sem utalt az EU, mert Varsó és Brüsszel eltérően értelmezi elsősorban azoknak a „mérföldköveknek” a teljesítését, amelyek a lengyel bírósági reformot érintik.
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
A Tisza-párt szinte eddig is mindenben a brüsszeli elit utasításai szerint járt el. Ha nem is szavaztak meg mindent, volt, amikor tartózkodásukkal segítették Brüsszel fontos ügyeit. Nincs ez másként az adóemeléseknél sem.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Fontosnak nevezte a Magyarországról az Egyesült Államokba legtöbbet exportáló vállalatok véleményének bevonását ezekbe az intézkedésekbe.
Az Európai Bizottság elnöke szinte azonnal reagált az ukránok döntésére.
A párt megháromszorozta eredményét az egyik legfontosabb német tartományban, és ez még csak a kezdet.
A hét napos idővel indul, kedden egy markáns hidegfront vonul át, majd fokozatosan stabilizálódik az időjárás.
