Kijelentették, az Európai Bizottság lényegében alkotmánysértést követel az uniós forrásokért cserébe.
Az Európai Bizottság lényegében alkománysértést követel Lengyelországtól a koronavírus-járvány utáni újjáépítésre szánt helyreállítási alap pénzeinek kifizetése fejében – jelentette ki Jaroslaw Kaczynski, a vezető lengyel kormánypárt elnöke egy interjúban szerdán.
Az uniós pénzek kétségtelenül hasznosak lennének Lengyelország gyors fejlődésének fenntartásához, azonban mai fejlődését az ország csak kisebb mértékben köszönheti az uniós forrásoknak
– mondta a PAP-nak a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke a hírügynökség kérdésére válaszolva, hogy aggodalmat kelt-e a lengyel helyreállítási terv sorsa.
A helyreállítási pénzek lehívására vonatkozó tárgyalásokról Kaczynski elmondta: ezek során a legnagyobb problémát nem Varsó javaslatai jelentik, hanem a másik fél hitelessége. „Kérdés, hogy a tárgyalásokon egyáltalán konkrét ügyekről van-e szó, vagy kizárólag arról, hogy radikális módon elősegítsék a lengyel ellenzék győzelmét (a jövő őszi parlamenti választásokon)” – jegyezte meg.
Mint elmondta, a bizottság lényegében azt követeli a varsói kormánytól, hogy sértse meg a lengyel alkotmányos rendet. Ebből látszik, hogy mi az Európai Unió valódi viszonya a jogállamisághoz, a szuverenitáshoz, az alapszerződésekhez – vélekedett.
Brüsszel erőpozícióból tárgyal az ügyről Varsóval, annak ellenére, hogy a lengyel helyreállítási tervet idén júniusban az Európai Bizottság, majd az Európai Unió Tanácsa is jóváhagyta – mondta. Lengyelország mindazonáltal még mindig rugalmasságot mutat azáltal, hogy
– húzta alá Kaczynski.
Hozzátette: a lengyel fél megfontolna „bizonyos lépéseket”, amennyiben teljesen biztos lehetne abban, hogy Brüsszel kifizeti a helyreállítási alap, valamint a hétéves uniós költségvetés pénzeit. „Az alkotmányunk jelenti a vörös vonalat, alkotmánysértést nem követhetünk el” – hangsúlyozta a PiS elnöke.
A helyreállítási pénzek kifizetését a bizottság a lengyel helyreállítási tervben foglalt feltételek – úgynevezett mérföldkövek – teljesítéséhez köti. Varsó és Brüsszel azonban eltérően értelmezi elsősorban azoknak a „mérföldköveknek” a teljesítését, amelyek a lengyel bírósági reformot érintik.
(MTI)
Nyitókép: Mandiner Archív
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
„Nem szabad Magyarországnak kiadni egy antifasisztát sem” – jelentette ki az újdonsült EP-képviselő.
A Bloomberg szerint a legjobb helyzetben a magyar miniszterelnök van.
Rendszeresek a címlapsztorik és az interjúk a tiszásokkal.
Az ukrán elnök nem fogadta el a magyar ajánlatot.
